Csak semmi #fakenews!

2020. április 16.

Szánthó Miklós

„Rögzítjük most, hogy nem találunk ki álhíreket. Felelősségünk teljes tudatában, az újságírás lehető legszigorúbb szabályait követve számolunk be a valóságról.” (444.hu) „Szijjártó külügyminiszter úr, mi nem foglalkozunk álhírekkel, szóval minden alapot nélkülöz, hogy egyáltalán használni meri ezt a kifejezést, ha hozzám beszél.” (Christiane Amanpour, CNN) „Ez Európa első számú hírcsatornája, könyörtelenül pártatlan, és a nézőpontok széles skáláját sorakoztatja fel: minden nézőpont, minden hang, minden szívesen látott.” (Euronews)

Csak egy pár, igen dramatizáló hatású, olykor a kioktatás bukéját mutató önjellemzés a „független” sajtó reprezentánsaitól: mi is az a médiaszakma, ők hogyan szolgálják, és miként állnak ellen a hírhamisítás, a fake news folyton pulzáló, hívogató csábításának. Az, hogy mi a „hír”, mi a különbség (tényszerű) információ, meggyőzési szándék, ad absurdum propaganda között, az emberiség történetének kezdete óta vita tárgya. És itt nemcsak az ókori retorikai bölcselőkre kell gondolnunk, de a korukat megelőző pr-tevékenységekre is: Rómában minden főtéren díszítéses albumok szolgáltak tájékoztatásra, Pompeji feltárása során pedig feliratmaradványok a tanúbizonyítékai annak, hogy különféle szolgáltatásokról adtak hírt a nagyérdeműnek.

És ugye gondolhatnánk azt, hogy ha megvan a hír definíciója, akkor onnan már igen könnyű megállapítanunk azt, hogy mi is az álhír. De mi a hír? Egyáltalán, egy médiaközpontú világban – ahol csodálatos módon mindenkinek megvan a maga igazsága, tehát véleménye is – létezik-e még ingerküszöb, amelyet egy eseménynek el kell érnie ahhoz, hogy foglalkozzanak vele? A hír a történések krónikája-e, vagy pusztán figyelemirányító célt szolgál, így minden hírnek számít már, ami a közönséget érdekli? Ennek függvényében mi az álhír? Csak azon, társas viszonyokba ágyazott közlésformák, melyeket szándékosan, érdekalapon tesznek közzé, igazolhatóan hamisak, ezáltal megvezetik a hírfogyasztót? Vagy az is álhír, amit a globális demokráciamisszió apostolai éppen aktuálisan összeegyeztethetetlennek tartanak tanításukkal?

Hiába igyekeznek új szótárakba rendezni a régi igéket, a szakmaiság és a tévedhetetlenség cinikus fölényével kérkedők a legnagyobb tudatmanipulátorok
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés