Chikán Attila szerint elhibázott a magyar kormány válságkezelő programja – Vitaest a koronavírus gazdasági hatásairól

2020. április 12. 13:41
Beszélhetünk-e már gazdasági válságról? Milyen irányba mutatnak a magyar kormány mentőintézkedései? A Rajk Szakkollégium a koronavírus gazdasági hatásairól szervezett konferenciát.

A koronavírus-járvány már látható és lehetséges gazdasági következményeiről tartott konferenciát a Rajk Szakkollégium – a körülményekre való tekintettel online.

A beszélgetés során Chikán Attila, a szakkollégium alapítója, elnöke, Kopányi Mihály, a Világbank vezető pénzügyi közgazdásza, és Valentinyi Ákos, a Manchesteri Egyetem makroökonómia professzora osztotta meg gondolatait.

Valentinyi Ákos kiemelte: mivel a folyamatnak még nagyon az elején járunk, kifejezetten kevés adat áll rendelkezésre, amelyek a gazdasági hatásokat megmutathatnák. Beszédes azonban, hogy 

az USA-ban két hét alatt 10 millióval nőtt az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma 

– ilyen kiugrásra azóta nem volt példa, hogy ezt az adatot mérni kezdték. 

Valentinyi nem nevezné válságnak a kialakult helyzetet, szerinte egyelőre egy közegészségügyi ok miatti gazdasági visszaesésről lehet csak beszélni. Ilyenre azonban az elmúlt száz évben nem volt példa, így nincs sem tapasztalat, sem megfelelő minta a kezeléséhez. A kormányok mindössze kármentést végezhetnek, amelynek a hatása limitált. Fontos különbségként említette az eddigi válságokhoz képest, hogy teljesen bizonytalan, mikor lesz vége. „Bizonyosan csak akkor lesz, ha van vakcina” – erről sem lehet tudni, mikorra lesz, vagy lesz-e egyáltalán – az AIDS-re például máig nincs.

Kopányi Mihály az előtte szólóval szemben már válságnak nevezte a kialakult szituációt. Hangsúlyozta: bár már december környékén voltak híradások a vírusról, a kormányok nem látták előre a következményeket, későn reagáltak, ekkor viszont drasztikus intézkedéseket hoztak, gyakorlatilag bezárták a gazdaságot. Hozzátette: míg a ’29-’33-as válság évek alatt, a 2008-as pedig egy év alatt mélyült el, a mostanihoz mindössze három hét kellett.

Chikán Attila szerint szintén válsággal van dolgunk. A válság egy olyan pillanatban érte a világgazdaságot, amikor a globális adósságállomány mértéke magas, a digitalizáció nyomán pedig egyébként is munkahely-válság kopogtatott az ablakon. A világgazdaság ugyanakkor számított a válságra, azonban senki sem gondolta, hogy az nem a gazdaságból indul majd ki.
A Rajk elnöke a magyarországi helyzetkezelésről elmondta: más országoktól már lehetett némi tapasztalatunk, mire a fertőzés ideért. Hozzátette: 

„a  magyar egészségügy egy kifejezetten rossz állapotban lévő társadalmi szféra”, 

és ez sok bizonytalanságot okoz. 

Chikán: Félszívű politikát folytat a magyar kormány

A válságkezelésnél Chikán szerint a magyar kormány középutas vagy inkább „félszívű” politikát folytat, s ez megjelenik abban a frissen megjelent kormányprogramban is, amit ő nem is nevezne programnak.

A szakkollégium elnöke elmondta: bár sokan megkésettnek tartják a kormány intézkedéseit, ő mégis inkább a tartalmat vitatná. A közgazdász szerint az intézkedéscsomagból „hiányzik a szociális érzékenység”. Szerinte emberek ezrei, tízezrei vannak ma olyan helyzetben Magyarországon, amelyre nem lehet még egy lapáttal rátenni. A legszegényebbek mellett az alsó-középosztály kerülhet most kétségbeesett helyzetbe.

Chikán szerint a kormány intézkedései túl általánosak, nem koncentrálnak elég specifikusan a problémákra. Figyelmen kívül hagyják például a kis-és középvállalatokat, amelyek már ma is egyik napról a másikra élnek, emellett el is vannak adósodva.

Valentinyi Ákos ehhez hozzáfűzte: a fiatalokat is „megüti” majd a recesszió, hiszen sok fiatal dolgozik a vendéglátóiparban, nekik tartalékaik sincsenek.

Kopányi Mihály kiemelte: a világ kormányai rövidtávú intézkedéseket hoztak, arra készültek, hogy a krízis hamar elmúlik majd. Erre utalt még Trump is két hete, amikor arról beszélt, hogy húsvét után újra be kell indítani a gazdaságot.

Chikán Attila szerint a rövidtávú válságkezelés sikeréhez Magyarországon három feltételnek kell teljesülnie:

1. El kell engedni azt a dogmát, hogy munka nélkül nincs jövedelem.

 Bár az ember az elvvel általában egyetért, a jelenlegi helyzetben ez nem alkalmazható – tette hozzá.

2. El kell engedni a költségvetési hiányt. Habár az elmúlt években alacsony hiány mellett folyt a gazdaság élénkítése, ennek az oktatás és az egészségügy látta kárát. Azzal, hogy az EU is elengedte a szigorú hiánycélt, már politikai érv sincs annak tartása mellett.

3. A válságkezelés árnyékában kevesebb politikai szándéknak kéne megvalósulnia. Példaként említette a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának titkosítását.

Hogyan változik a világ a krízis után?

Valentinyi szerint kisebb társadalmi változásokkal következnek majd be, mint azt sokan várják. Az online szolgáltatások térnyerését emelte ki.

Kopányi Mihály a gazdasági átalakulásokat, a turizmus és a vendéglátóipar átalakulását pedzegette. Szerinte egész légitársaságok is eltűnhetnek. A Világbank közgazdásza kiemelte: ez egy új típusú globális válság, nem az egyes országok problémái adódnak össze, mint eddig, hanem globálisan van jelen a probléma, így a megoldás is globális kell majd legyen. Szerinte nem elég nemzeti szinten választ adni a problémára. Ha a járványhelyzet szeptemberig véget ér, nagyobb változások nélkül menedzselhető lesz a gazdaság. Ha csak jövő szeptemberre érne véget, komolyabb átalakulásokkal számolhatunk, eladósodással és hiperinflációval – vetítette előre.

Chikán Attila szerint, bár a válság új típusú, a közgazdaságtan szabályai továbbra sem szűnnek meg. Úgy véli, a globalizáció is marad. „Más keretek közé fog kerülni, de

a globalizáció tartalmát, jelentőségét meg fogja őrizni”.

Mindez azonban akkor érvényes, ha a válság nem tart el évekig. „Ezt a fajta életformát nem lehet évekre kiterjeszteni.”

A beszélgetés után nyílt vitává alakult az esemény, ahol a résztvevők is hozzászólhattak, kérdéseket tehettek fel egymásnak és az előadóknak. A teljes eseményt itt lehet visszanézni.

Összesen 191 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mindez akkor érvényes, ha...........gazdasági meteorológusok, ha sütni fog a Nap, minden fényre derül, ha beborul az ég, vélhetően esni fog. Chikán, na jó, ugorjunk, akkor már P.M. Zita is jobb.

Ki remekelt?
Nyilván a Draskovics meg a Veres...

Kösz, szép találat. :))))

BÁG: Ez egy működőképes, saját magát a gödörből kirángató fellendülés?

ChA: Nem. Nem látjuk azokat a szerkezeti változásokat, amelyek megalapoznának egy tartósabb növekedést. Sem a növekedés tartósságát, sem annak mélységét nem látjuk. 

-----

:)))))))))
Aztán több mint 6 évvel később még mindig erőteljesen növekedett az a fránya magyar gazdaság. :)))

Na akkor ennyit Chikánról és a szakértelméről. Sajnálom, hogy belőle is egy sértett bodpéterákos lett.

Tegnap sajnos az ATV-re kattintottam, Fiala műsorának a végét kaptam el.

Valami egészen elmebeteg őrjöngés ment. Az ex-SZDSZ-es Bodnárt ismertem csak fel, de valami félelmetes, milyen szinten uszultak... az volt a végszó, hogy jön az általábos és kiterjedt erőszakos éhséglázadás (végre! szinte tapintható volt a levegőben... ).

Fiala-műsor:
Ja, és hogy már csak az tartja vissza a nyílt láadást, hogy az emberek még (sajnos!) jobban félnek a vírustól, de a számok javulbak, és így most már nagyon hamar (végre!) jön a LÁZÁDÁS...

Elmebaj.

Foxi-maxi közgazdászok véleménye senkit nem érdekel, Chikán elvtárs.

Bedobnak mindent, hogy a kormány iránti bizalom megrendítésével föllazítsák a fegyelmet. Kukába velük!

Igen, még a kardigános virológus meglátása nem érkezett meg a középtávú kilátásokról..

A Közgáznak úgy rémlik három szakkolija volt a 90-s években, a Rajk, a Széchenyi és valamilyen Társadalomelméleti (?). Halvány emlék, hogy a Széchenyi diákvezetője egy darabig Rogán volt.

Olyan szagértő nincs aki szerint most aki akar, kényszerül, az most kivételesen egyénileg adósodjon el szolidárisan?

A kardigános volt a legfürgébb. 2010, két választási forduló közt megbukott az Orbán kormány. A Vona-Szél, vagy a Dobrev-Jákob kormány neki sem volt meg az üveggömbjében. Most dörzsöli mit dob a gép..

Csak szólok, két alkáli: Na és K valamint két alkáli földfém: Ca és Mg.

:))))))))

És előtte persze még kénytelen lesz felvenni az IMF-hitelt.

Chikán Attila a válság következményét szétterítené a munkavállalókra és kihagyná belőle a vállalkozásokat, vagy csak kisebb mértékbe terhelné őket. Az eladósodással meg úgy foglalkozik, mintha az a pénz az égből hullana, amit nem kell visszafizetni.
1. A ,,munka nélkül nincs jövedelem,, nem dogma, hanem tény. Ehhez nem kell valakinek közgazdásznak lenni, elég a gyakorlati tapasztalata is.
2. Az oktatásra és az egészségügyre sokkal több lett fordítva az elmúlt 10 évben, mint az ezt megelőző 30 évben. Nem lehet csak erre a kettőre fordítani, mert akkor a többi lesz elhanyagolva és akkor mindig csak a lyukakat foltozzuk. A hiánycél akkor is érvényes, ha az EU nem akartja betartatni. Ha a hiány külső forrásból biztosítjuk és nem a gazdaságból, akkor előbb utóbb a gazdaságból kell kamataival együtt visszafizetni. Láthatjuk, hogy ez milyen problémákat rejt a 2009 évi gazdasági válságból, amelyet a mértéktelen eladósodás okozott.
3. A válságkezeléshez a politikai szándék önmagában kevés, mondhatni nulla, ha nem áll rendelkezésre megfelelő saját erő, tőke. A Belgrád-Budapest vasútvonal Magyarország szempontjából egy olyan gazdasági projekt, amelynek pozitív gazdasági eredménye lesz. Ilyen a kereskedelmi, foglalkoztatási, GDP növelése.
Egyébként ha már Chikán felveti a hitel igényt, akkor miért nem a gazdasági vállalkozásoktól igényli. Nekik is kellene lenni tartalékoknak, s a gazdaság termelőképessége számukra is többletjövedelmet jelent.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés