Visszavonja a kormány a polgármesterek jogkörét korlátozó javaslatot

2020. április 1. 16:25
Veszélyhelyzetben sem kell majd a településvezetők döntéseihez a megyei, vagy a fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása.

Továbbra is az eddigiek szerint lesznek gyakorolhatók a polgármesterek jogosítványai veszélyhelyzetben, a kormány eltekint az erre vonatkozó módosítási szándékától – nyilatkozta Gulyás Gergely szerdán az MTI-nek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte: az elmúlt hetekben éppen az ellenzék részéről érték kritikák azt a gyakorlatot, amely a polgármestereket jogosítja fel arra, hogy veszélyhelyzetben a védekezés érdekében a képviselő-testület jogaival éljenek.

A kedden benyújtott törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánta orvosolni – mondta. „Mivel azonban a szabályozás módosításának szándékával a szabályozás eddigi kritikusai ma már láthatóan nem értenek egyet, és a kormány a veszélyhelyzetben a lehető legszélesebb körű, pártpolitikai határokra tekintet nélküli összefogásra törekszik, ezért eltekint ettől a módosítástól, és a polgármesterek jogosítványai a veszélyhelyzetben továbbra is az eddigiek szerint gyakorolhatóak” – közölte Gulyás Gergely.

A katasztrófavédelemről szóló törvény szerint veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. A kedden beterjesztett kormányzati törvénymódosítási javaslat azt írta volna elő, hogy ilyen esetben a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlési elnök döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. Gulyás Gergely mostani nyilatkozata szerint viszont ettől a módosítástól eltekintenek.

(MTI)

Összesen 317 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez simán elképzelhető. Az USA Nagykövetsége ( nem hinném, hogy saját szakállára), de megmorogta már a sajtószabadságot ( álhír) érintő rendeletet is. Lehet, hogy újra kaptak egy titkosított mail-t. Ráadásul ma a forint pocsék helyzetbe került, 361-ről majd 370 Ft-ig romlott hirtelen az euroval szemben, nem látom át az egészet.

Baromság is volt.

Ezek szerint ma kettő visszavonás történt. Az egyik egy tervezet volt, a másik meg több, mit tízezer embert bosszantott fel a gyakorlatban.

A budapestiek helyében én sem lennék egészen nyugodt.

Válaszok:
opht | 2020. április 1. 21:13

Karigeri már "mea culpázott" átszervezik a menetrendet. ( Azt nem értem csak, hogy miért nincsen egy veszélyhelyzeti menetrend a BKV-nál már évek óta. A kulcsfontosságú létesítmények helye ismert.)

A másik poszton írt válaszodra itt reflektálok.

Mivel a vitába belefolytam és én másként értelmeztem, ezért fél négykor felhívtam az érintetteket és e-mailt is küldtem. Leírtam, hogy nem jó a szövegezés, mert ebben a formájában félreérthető. Véleményem szerint vissza kell vonni és ha a ,,kivéve,, részhez, 4. bek., akarják kapcsolni, akkor ez a negyedik pont kiegészítésével is megtehető.

Még akkor megnéztem az Alaptörvény 53 és 54-s cikkelyét. A Veszélyhelyzeti rendeletet a Kormány adja ki és vonhatja vissza. Az OGy dönt ( ha összeül?) a 15 napos hatályú satellite Korm. rendeletekről.
( De ehhez már profi jogász kell, én ezt hámoztam ki.)

Kettőnk között az a különbség, hogy te érdekből léptél be az MDF-be, majd az SZDSZ-be én meg a közösség érdekében jártam el. Nekem egyik rendszer sem adott, legfeljebb elvett.
Az aljas ironizálásodat meg tartsad meg magadnak, mert ha tükörbe néznél lenne miért csendbe maradnod.

,,Mari két ingyenes ingatlanáról,, kapcsolatban javaslom figyelembe a közalapítvány meghatározását.

„(1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.

Aki kapta az állami vagyont
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kuratóriuma
http://tortenelem.info.hu/olda..

Az MDF-nél meg az SZDSZ-nél összeloptad magadnak amit csak lehetett és most ezért trollkodsz, hogy már mindenhonnan kiebrudaltak.
Te úgy látszik mindig magadból indulsz ki, mint a fél szolláriumos.

Magasról teszed rád kis félig örmény(?) szolláriumos.

Orbán 22-ben már nem akar miniszterelnök lenni.....vége a nagy menetelésnek.

Napóleon hírt kapott Blücher érkezéséről.....

No de nem is csoda, ilyen médiával, mint amilyennek a Fidesz rendelkezik. A Karc FM, Paláver nevű betelefonálós műsorában a tehetségtelen, bugris, nagyképű Lentulai teszi nevetségessé



Orbán leghűségesebb embereit, ma éppen Dalmát. Éppen erre a pár percre tekertem a műsorra, majd gyorsan tovább......

Még egy bolond. Mész a másik mellé.

Mondtam, hogy profi jogász kell ehhez, mert nekem, mint mérnöknek magas. Az Alaptörvény szerint, 53 és 54 cikk. a veszélyhelyzetet ( rendelettel) a Kormány hirdeti ki és vonhatja vissza. OV a satellite rendeleteket ezen a héten ki is hirdette újra, de magát az alaprendeletet nem, mivel az hatályban volt.

Ezt én is kiszúrtam, ráadásul az összes nagy közöttük van (német, francia, olasz, spanyol, holland, svéd etc.)

A sok politikusi acsarkodás helyett, kerestem egy Embert, s László Károly jutott az eszembe.......

A nap kommentje! :-D

,,Figyelj, én nem tudom ti honnan ismeritek egymást ilyen jól, mindenesetre játsszátok le egymás között.,,

Egyetértek a megjegyzéseddel. De! Közte és köztem az is különbség, hogy én ismerem őt, de ő nem ismer engem. (Van olyan fórumozó, aki személyesen is ismer, akivel többször találkoztam.) Mivel nem ismer a hozzászólásaim alapján találgat. Amikor pedig nem tud cáfolni, akkor előveszi a minősítgetést, személyeskedést, a kitalációit.
Erről ennyit.

Amit ezen túl írsz mindennel egyetértek.

Ami a poszt témáját illeti. Levélben fordulta a módosítást jegyző személyekhez. Tagnap éjszaka választ is kaptam, ami megegyezik az MTI által közöltekkel. Nem értek egyet az MTI által közöltekkel és a kapott válasszal sem.
A módosítás két törvénnyel is ellentmondó, pontatlan megfogalmazást takar, holott szükség lenne rá.
Amennyiben tanulmányozod a következőket akkor rá fogsz jönni, hogy amit az önkormányzati törvény tilt, azt összefoglalva a katasztrófa törvény is tilt. Azonban előfordult, hogy ilyen témában döntést kell hozni és a képviselő testület nem hívható össze. Ezt kellene a módosításnak feloldania.
A fentiekben hivatkozott két törvény összefüggő rendelkezései.

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
46. § (4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

Összegezve.
,,Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.,,

Szerintem a módosításnak ezt kellene megoldani. Ilyen esetekben szükség lenne az állásfoglaláshoz a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyására. A módosító indítvány azonban nem ezt tartalmazza és ezzel olyan jogosítványt von meg, ami az önkormányzat hatáskörébe tartozik a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltaknak.
Ezért kell visszavonni. Ugyanakkor nem megoldott, hogy amiben tilt a katasztrófa védelmi törvény kinek a hatáskörébe tartozik és milyen formában történik a megoldás.

Tanuld meg és jegyezd meg, hogy a törvényben nincs vészhelyzet, hanem veszélyhelyzet van.

A hatályos törvény szerint veszélyhelyzet esetén a kormány kormányrendeletben hirdeti ki. Ez volt az első kormányrendelet és ezt követte a többi. Ezek a rendeletek azonban 15 napig hatályosak, amibe beletartozik a veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet is. 15 nap lejártával ezt csak az Országgyűlés hosszabbíthatja meg, amibe ugyancsak beletartozik a veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet is.
Ebben csak a határidő meghatározása lehet vitatéma. Ami az internet segítségével elérhető magyarországi törvények és EU-s rendeletek egyike sem tartalmaz konkrét időkorlátot és azt sem tiltja, hogy nem lehet a arány megszűnése a korlát.
Álságos az érvelés, hogy bármit megtehet a kormány, mert akkor a tagállamok által az EU-ra átruházott döntési kompetenciák felhasználásával az EU is visszaélhet.
A magyarországi ellenzéknek és az EU-nak is az a problémája, hogy a magyarországi kormányzó pártnak kétharmada van és nem tudják a kormányt megbuktatni.

és azt sem tiltja, hogy nem lehet a arány megszűnése a korlát. javítva
és azt sem tiltja, hogy nem lehet a járvány megszűnése a korlát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés