Összeomlott a balliberális értelmiségi és médianyomás alatt a kezdetben konstruktív parlamenti ellenzék, végül meghiúsította a koronavírus-törvény időben való elfogadását. Vajon ezzel 2022-ig megmaradó billogot tettek a saját homlokukra? Elemzésünk.
Kereki Gergő és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Hétfőn szavazott a parlament a koronavírus-törvényről, amely nagyobb mozgásteret ad a járvány elleni védekezésben a kormánynak, valamint meghosszabbítja az eddig meghozott rendkívüli intézkedések hatályát. Az Országgyűlés 137 igen szavazattal, 53 nemmel, 0 tartózkodás mellett elfogadta a sokat vitatott javaslatot. A szavazati arányokból is látszik, hogy az ellenzék a múlt heti gáncsoskodást követő jobboldali kritikák hatására sem gondolta meg magát, és továbbra sem támogatja a kormányzatot a járvánnyal szembeni védekezésben.
A parlamenti ellenzék magatartása több szempontból is meglepő. Egyrészt a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat hétpárti egyeztetéséin az ellenzék kezdetben konstruktív volt, a szükségességi-arányosségi teszttel kapcsolatos javaslata még be is került a végleges szövegbe. Másérszt pedig a járvány első napjaiban hozott, egyébként részben az ellenzék által is követelt intézkedések széles társadalmi támogatottságot élveztek, így nem világos, miért nem szavazták meg a hatályuk meghosszabbítását. A politikai taktika oldaláról közelítve tehát értelmezhetetlen, hogy az ellenzéki pártok miért engedtek a liberális, döntően volt SZDSZ-es értelmiség érveinek.
A LIBERÁLIS ÉRTELMISÉG ÉS A SOROS-SZERVEZETEK DIKTÁLTAK
A kormány két hete, március 20-án nyújtotta be a parlamentnek a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. A kabinet ezt követően arra is megkérte a pártok frakcióit, hogy támogassák azt az előterjesztést, amely biztosította volna a járvány miatt hozott rendkívüli intézkedések meghosszabbítását. Erre azért lett volna szükség, mert utóbbiak határideje két hét után lejárt, s a javaslat múlt heti elfogadásához soron kívül kellett volna tárgyalni az előterjesztést. Ehhez pedig a képviselők négyötödének támogatása szükséges. Fontos tudni, hogy a hasonló eljárások megindításakor a honatyák elsőként nem a javaslat tartalmáról szavaznak, hanem csak azt teszik lehetővé, hogy a parlament egyáltalán dönteni tudjon az előterjesztésről.
Az ellenzéki pártok a javaslat beterjesztése után, még a múlt hétfői parlamenti ülés előtt azt kezdeményezték, hogy az ülés előtt az előterjesztés kapcsán legyen valamennyi frakció részvételével zajló egyeztetés a kormánnyal. Ilyenből többet is tartottak, az ellenzéknek pedig minden alkalommal lehetősége volt javaslatot tenni a tervezethez. Bár kezdetben az ellenzéki frakciók összességében konstruktív hozzáállást mutattak az egyeztetéseken, a hétfői ülés kezdetéig hirtelen fordulat következett be. Ekkor már egyértelmű volt, hogy nem fogják biztosítani a soron kívüli eljárást lehetővé tevő négyötödös többséget.
A hétpárti egyeztetéseket így lényegében feleslegesen folytatta a kabinet és a két kormánypárti frakció az ellenzéki képviselőkkel, akik az utolsó pillanatban még azt sem tették meg, hogy távol maradjanak a szavazástól. Bár ily módon – áthárítva a felelősséget – lehetővé tették volna a gyors és eredményes döntéshozatalt, inkább leszavazták a soron kívüli eljárást. Annak ellenére, hogy az általuk az egyeztetések lezárása után megfogalmazott aggályok, amelyek szerint az előterjesztés korlátlan, határidő nélküli rendeleti kormányzást tesz lehetővé, eléggé mondvacsináltnak tűnnek.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
