Így érti félre az Index a populisták klímaálláspontját

2019. december 13. 16:07
Az Index megfejtője nagyjából mindenben téved: a klímaszkepticizmust nem a populisták találták fel, klímavédelmet lehet nemzeti alapon csinálni, létezik zöld ideológia; de mutatjuk.

Mi a baja a klímaválsággal a populista jobboldalnak? –  teszi fel a kérdést az Indexen az a Tóth Gergely, akinek múltkor a Trump-jelenséget nem sikerült megfejteni. Ő az, aki általában körbekeresi az interneteket meg a Wikipédiát, és megírja az Index aktuális világmegfejtését.

Tóth Gergely szerint nehéz eldönteni, mit a NER-nek a baja a klímaváltozással, mert egyébként vannak vonatkozó kormányzati intézkedések, stratégiák, ugyanakkor zöld ideológiáról beszélnek, ami kommunizmust takar, harcolnak a klímavédők ellen, egyben szembeállítják a migrációt a felmelegedéssel. Az egyik fő baja pedig az lehet a jobboldalnak a klímaváltozás elleni harccal, hogy  új identitást adott a baloldalnak. Tóth szerint a kímaváltozás tagadása erős ideológiai kapocs  Trump, Bolsonaro és Orbán, szóval „a populisták” között. 

Tóth úgy látja, hogy „a klímapolitika a történelem első olyan politikai irányzata, aminek meginghatatlan tudományos alapjai vannak”. A populisták pedig azért utálják, mert „óriási pofont az ad a nemzeti szuverenitásnak”, mivel nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU) fogják megmondani, hogyan kéne élni, a klímapolitika megváltoztatja a tájat és az embert, és sokba kerül, meg az ipari szerkezet átalakítását követeli.

Tóth Gergelynek nagyjából semmiben sincs igaza (szokás szerint), azt az egy megjegyzését leszámítva, hogy a „populista” pártok esetében a klímaváltozás (állítólagos) tagadása nem jár együtt a a természetvédelem tagadásával.

Hát, nézzük.

A klímaváltozás iránti szkepticizmus nem volt divat a magyar jobboldali választók köreiben az előző évtizedekben.

Amint én tapasztaltam, mind a klímaváltozás miatti aggódás, mint a természet- és környezetvédelem fontossága elég fontos volt az egyszeri  jobboldali választók számára.

A klímaváltozás tagadását nem a jobboldali populizmus találta fel (ami amúgy szerintem nagyjából egy régimódi jobboldaliság, semmi új nincs benne, maximum a kommunikációs mód, de talán még az sem), hanem az angolszász jobboldal sajátja volt – különösen is Amerikában és Ausztráliában.

Tony Abbott volt jobboldali ausztrál miniszterelnök a kortárs jobboldali populizmus fogalmának kortárs baloldali megkonstruálása előtt (tehát mielőtt a baloldal elkezdte volna osztogatni lenéző jelleggel a populista címkét) már jóval klímaváltozás-szkeptikus politikát hirdetett, például a karbonadó megszűntetését, ugyanakkor hangsúlyozta a természetvédelem szükségességét, például a vizek tisztasága vonatkozásában.

Az amerikai jobboldal mindig is klímaszkeptikus politikát folytatott, a párizsi klímaegyezményből való kilépés nem Trumpnak jutott először eszébe.  Mindez sokkal inkább jellemzőbb volt a neolibeális republikánus főáramra – azokra, akiket a baloldal a „populizmus” állítólagos megjelenése óta a jobboldali mérséklet és szalonképesség mércéjének tart, akárcsak Orbán alatt a már halott Antall Józsefet (aki előtt ezúton is tisztelgek; mindig tudtuk, hogy a baloldalnak csak a halott jobboldali a jó jobboldali).

A populistának nem nevezhető American Enterprise Institute például 2017 nyarán ki is fejtette, miért hülyeség a párizsi klímaegyezmény: „amellett, hogy nincs kikényszerítő mechanizmusa, megállapíthatjuk, hogy igazából nincs is valódi célja az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentését illetően. Az egyezmény egyszerűen csak  összeadja a nemzeti kormányok által beküldött INDC-vállalásokat  (Intended Nationally Determined Contributions), amelyek vagy reprezentálják a jövőbeni kibocsátás-csökkentést – vagy nem.”

Szóval a klímatagadás amerikai, de legalábbis angolszász import.

Na most: a zöld ideológia már elég régóta a baloldal egy része identitásának alapja nyugaton. Ebben semmi új nincs. 
Amikor azonban Tóth Gergely azon csodálkozik fejét ingatva, hogy itt zöld ideológiát és kommunizmust látnak a „populisták”, akkor igaza van, csakhogy a „populistáknak” is igaza van. Ezt sem ők találták fel egyébként, például ott van a mostanában bizonyítékok nélkül elítélt volt sydney-i érsek, bíboros, a Ferenc pápa szűkebb tanácsához tartozó George Pell sok évvel ezelőtti elemzése, melyet az amerikai Acton Institute-ban mondott el; ő már ott mérgező zöld politikáról beszél, dinnyepolitikáról, ami kívül zöld, belül vörös.

És igen, igaza van a populistáknak, mert ahogy legutóbb Greta Thunberg kifejtette kiáltványában: igazából az elnyomás, a patriarchátus, a rasszizmus és a gyarmatosítás a probléma, szerinte ezek okozták a felmelegedést.

Na most ne csodálkozzunk, hogy a konzervatívok nem fogadnak el egy olyan klímapolitikát, ami társutasként magával hoz egy szélsőbalos agendát.

Az Orbán Viktor  által nemrég kitüntetett, az Index által pedig minden alap nélkül leantiszemitázott Roger Scruton angolul 2012-ben – a kortárs „populizmus” megjelenése előtt jóval – megjelent Zöld filozófia című kötetében rámutat, hogy a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság nem feltétlen egyeztethető össze. A  komolyan vett környezetvédelem és komolyan vett konzervativizmus viszont ugyanoda mutat, az otthon megbecsülése felé. A hagyományok, szokások, intézmények épp hogy visszafogják az ember fogyasztási túlzásait, ezeket márpedig leépítenék a radikális zöldek. A környezetvédelem nem gazdasági, hanem elsősorban morális kérdés. Az egyenlőség és egyéni szabadság kérdéséhez nem sok köze van. A konzumerizmus és pazarlás ellenzése azonban közös pont balos zöldek és konzervatívok között. A baloldal környezetvédelmi céljai mögött ugyanakkor az a konzervatívok által ellenzett cél húzódik meg, hogy egy másféle társadalmat akar.

Az sem igaz, hogy a nemzeti identitást és szuverenitást szükségszerűen kikezdi a klímavédelmi politika. A kortárs balos zöldpolitika persze kikezdi, ugyanakkor épp a zöldek stratégiájával ellentétes stratégiát javasol a bolygó védelmében, melyben nagy szerepet kap a nemzeti szuverenitás. Srcuton szerint a baloldal téves „Gondolkozott globálisan, cselekedj lokálisan!” elve helyett

az „érezz lokálisan, gondolkodj nemzeti szinten!” mottója kell legyen a zöldpolitikák alapja. 

Miért? Azért, mert az embereket nem fogják kormányok és nemzetközi szervezetek radikális életmódváltásra rávenni – az ENSZ és az EU sem. Az emberek bármilyen életmódváltásra saját otthonuk védelmében vehetők rá, csak ez tud lenni motiváció. A globális cselekvés helyett tehát az otthonvédő, helyben való, egyéni felelősségre építő cselekvés a megoldás, az igazi politikai aktorok pedig a nemzetállamok. 

Az átláthatatlan globális cselekvési tervek csak a bürokráciát és a nehézkességet növelik. Scruton például rámutat: az éghajlatváltozásról és környezetvédelemről szóló nemzetközi megállapodások általában megállapodás nélkül érnek véget, a csalódott zöldek pedig rendszerint Amerikára és Kínára mutogatnak. „A Kiotói Egyezmény kudarca részben annak az amerikai felismerésnek volt köszönhető, miszerint az egyezményt Kína és India csak szimbolikus gesztusok révén tudja betartani, és eszük ágában sincs keresztül vinni azokat az intézményi változtatásokat, amelyek segítségével az aktuális érdekeiket nem tükröző megállapodásokat is be lehetne tartatni velük.”

Emellett „a posztgyarmati Afrika története jól mutatja, hogy amennyiben a kontinens túljut a stagnáláson, és keresztül megy a másutt is végbe ment ipari forradalmon, annak az esélye, hogy az ezzel járó szén-dioxid kibocsátást megállapodásban korlátozzák, egyenlő a nullával.” 

Azaz a nemzetközi megállapodások ritkán teremtik meg a betartásukban való érdekeltséget. Erre mondhatnánk, hogy a csúnya politikusok nem vállalták a betartatást, és emberi kudarcnak vagyunk szemtanúi, csakhogy ha pusztán ezen múlna,  emberi elhatározáson, akkor nemzetközi megállapodások nélkül is meg lehetne oldani az egész problematikát. Scruton számtalan példát hoz arra, miért is nem működik például hatékonyan az EU környezetvédelmi joganyaga.

A klímaváltozás alarmista felfogásával szemben klímaszváltozás-szkepticizmus viszont nagyon is indokolható. Elhiszem, hogy Tóth Gergely örül, hogy végre van egy „tudományos alapú” politikai cselekvési terv, de nincs igaza.

Balos formájában a klímahisztéria egy vallás. 

Egyébként a klímaváltozásos aggodalmak már Thomas Jefferson korától, azaz a 18. század végétől jelen vannak – csak jelezzük. A környezetrombolással szemben pedig az ipari forradalom óta ugyanúgy felléptek konzervatívok is, mint radikális baloldaliak – gondoljunk csak Carlyle-ra vagy az amerikai déli agráriusokra. 

A tudományos alapok, melyeket Tóth Gergely emleget, azért nem valóban tudományosak, mert egyrészt szinte napról napra változnak a részletek, például a világ összeomlásának aktuális dátuma; másrészt mert cselekvési tervet nem tud meghatározni. 

Ahogy Jordan Peterson mondta: ezen a területen nagyon nehéz elválasztani a tudományt a politikától. S ha még igazak is a radikálisabb állítások, akkor sem tudjuk igazán, mit kezdjünk a helyzettel. A klímaváltozásra vonatkozó előrejelzések szerinte nagyon megbízhatatlanok, és minél távolabbra projektálnak, annál megbízhatatlanabbak. Ha már ötven évre előre projektálunk, akkor sem tudjuk megítélni annak a hatását, amit most teszünk az ügy érdekében. 

Peterson rámutatott: az ENSZ-nek kétszáz „milleniumi célja” van – szerinte ezek nem „célok”, hanem egy „kívánságlista”, mivel nem lehet kétszáz célt egyszerre megvalósítani, hanem sorrendet kell köztük felállítani, hogy melyik a fontosabb. Az ENSZ azonban nem priorizálja ezeket, mert ha ezt megtenné, azzal magára haragítaná a különböző célok szimpatizánsait – így viszont nem lehet a célokat megvalósítani.

Aztán ott van a vadőr és az állatjogi aktivista konfliktusának problémája – mutat rá Scruton. A vadőr felelősen egyensúlyban tartja egy erdő ökoszisztémáját, például állatok kilövésével. Az állatjogi aktivistát nem érdekli az egész ökoszisztéma egyensúlya, ő azt akarja, ne lőjék le az állatokat. Kaliforniában például valami jelentéktelen halfaj védelme miatt kellett egyszer rengeteg ivóvizet és farmok vízellátmányát az óceánba engedni. 

Röviden tehát: a klímaszkepticizmust nem a populisták találták ki, hanem a neoliberális angolszász jobboldal; a baloldali zöldpolitika tényleg zöld ideológia, mivel a klímapolitikát összeköti a progresszív célokkal; és egy világmegváltó érzés kedvéért eltúlozza a veszélyt; környezetvédelmet és klímavédelmet lehet csinálni globális bürokrácia nélkül is; a klímapolitikának nincs több tudományos alapja, mint bármilyen szakpolitikának; valamint lehet klímapolitikát nemzeti és lokális alapon csinálni.

Köszöntük. 
 

Összesen 115 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha komolytalankodni akarnék, akkor azt mondanám, hogy a kormányzat már 2014-ben belátta a zöldpolitika szükségességét, amikor belement a paksi atomerőmű bővítésébe, ugyanis nyilvánvaló, hogy egy modern nyugati gazdaság energiaigényeit jelenleg, és a jövőben még jó sokáig CSAK ÉS KIZÁRÓLAG megújulókból nem lehet ellátni.
De a komolytalankodást bízzuk rá a lipsikre.

Jaja, elso tudomanyos megalapozottsagu mozgalom ... a kommunizmus volt. Az is rem tudomanyos volt. Nagy irodalma volt, Marx-Engels es Lenin fektettek le az alapokat.
Eletre kel a szoborpark?

Na, ez a polusvaltas tenykeg nem lesz gond Gretaeknak.
Egyezmenyeket irnak, ratifikaljak es passz!
A Jobbik is polust valtott, na es?

Persze, és milyen jó lesz a nagyvállalatok tulajdonosainak, amikor már nem is kell termékeket gyártaniuk és eladniuk, hanem "klímajegyeket" nyomtatnak és forgalmaznak. Mondjuk utóbbi tényleg zöldebb lesz...

Ezért kellene fokozatosan behozni az externáliák költségét a termék árába - akkor ismét fontos lenne a hosszú élettartam és a szervizelhetőség az újrafelhasználhatóság mellett (muszáj lenne, mert amúgy a kutya sem tudná megvenni). És ez ráadásul a termelőknél jelentkezne, azaz nem tudnák kikerülni, megúszni pár érzelmes reklámmal (persze átterhelnék a fogyasztóra, de ez már csak így megy)

Amikor valaki így kezdi a mondandóját:
"Szilvay ahogy egyre mélyebbre furakszik a NER hátsójába, úgy válik egyre arrogánsabbá és egyben egyre felszínesebbé."

nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a DK hátsójából jött ide kommentelni, márpedig akkor a hozzászólása többi része pontosan annyit is ért.

Látom, hogy te itt az Index álláspontjának helyi képviselője vagy, ezért az se baj, ha a tényeket kell a világképedhez formálni, a cél az esetlegesen befolyásolható olvasók meggyőzése.
Most is csak az utóbbi miatt nem lapoztam tovább.

1985-től minden évben rendez az Ensz klímakonferenciát. Ebből felsoroltál hármat, úgy, hogy a cikkben is benne volt: nincs semmilyen retorzió az egyezmény be nem tartására. Kína és India (a párizsi egyezmény ratifikálói) azok az országok, ahol legnagyobb mértékben nő a szén-dioxid kibocsájtás, és nem igazán látszik, hogy ez mitől változna meg. Lehet mondani akkor, hogy ez ilyen gittegylet szinten ér valamit?

https://en.wikipedia.org/wiki/..

"ha viszont igaz, akkor ebből evezethető, hogy a jobboldal viszont nem vallja magáénak a zöld, környezetvédő ideológiákat?"
Nem a jobboldal él abból, hogy ha másik oldal mond valamit, akkor azt azonnal tagadni kell. Attól, hogy a baloldal ideológiai okokból képviseli a zöld mozgalmat, attól még lehetséges, hogy a jobb oldalnak is fontos a környezetvédelem, nemde?

"hizsen nyugaton a legkörnyezetszennyezőbb cégeket üzemeltető vállalat jobboldali tulajdonosú kapitalista"
Kapitalista = jobboldali?
Mint a Coca-Cola vagy a Nike tulajdonosa? Egyébként a cégek politikai szerepvállalása a baloldalon jellemző (woke propaganda), én nem tudok hasonlóról a másik oldalon. Ha pedig nem vállal politikai szerepet a cég tulajdonosa, akkor teljesen irreleváns, hogy melyik oldalra szavaz a tulajdonos (különösen, ha nem egy tulajdonos van, hanem mondjuk több millió - mint minden nagy részvénytársaságnál)
(látom, nem maradhatott ki a szolid lölözés sem - viszont a szél fújta el a hozzászólásod kolontárról szóló részét? Vagy csak nem illett a prekoncepciódba?)

"-hazudni nem szép dolog, Greta nem állított ilyet. vagy keressetek kurva gyorsan valakit, aki ért is angolul..."

Valóban?
Hazudj még, az internet korában úgysem lehet rájönni egy perc alatt...
https://www.dailywire.com/news..
"Far-left climate extremist Greta Thunberg unloaded on the world in an op-ed published on Friday, claiming that fossil fuels “are literally” killing mankind, and that they are a threat to “our very existence” as she said that her “climate crisis” agenda is not just about the environment, but about fighting the “colonial, racist, and patriarchal systems of oppression.”"

Ha ez nem, akkor baj van az angoloddal. (bocs, másoltam a stílusod, ugye nem baj?)

"-ezt majd mondd a gyerekeidnek, amikor megkérdik, hogy "apa, a régi filmeken miért mászkáltak szűrőmaszk nélkül az emberek, és hogy színezték kékre az eget?""

Demagógia lvl99. Rosszabb, mint a vallás. Lehet, hogy az ilyenekre is gondolt Szilvay? Mindenesetre köszönöm az instant alátámasztást!

Nem érted. Ilyen kezdés világossá teszi, hogy a hozzászóló van olyan elfogult, hogy a hozzászólás többi része már semmit sem jelent.
Az a baj, hogy az egész baloldal azt hazudja magáról, hogy ők már felülemelkedtek az oldalakon, ők az objektív igazságot képviselik, és rengeteg hozzászóló van itt a Mandineren s, akik ugyanezt mondják, miközben végig a balos propagandát mondják vissza, bónusz fröcsögéssel a jobboldali szereplőkre.
Szóval akkor hiszek neked, ha a hozzászólásaid nagyjából felében is ugyanilyen hévvel támadod a baloldali véleményeket.

Aha. Öt dologból válaszolsz egyre, amiben tényleg azt mondja, hogy klíma nemcsak a klímáról szól, hanem a gyarmati, rasszista, patriarkiális rendszer lebontásáról is.
Októberben meg fagyott. És? A cikk arról szólt, hogy nem _a_ jobboldal tagadja a klímaváltozást, kár itt hazudoznod. A konzervatívok is igyekeznek tenni a klímaváltozás ellen, viszont nem akarnak közben suttyomban behozni egy modernkori kommunizmust.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés