Súlyos hibát követett el az Európai Unió – Győri Enikő a Mandinernek

2019. október 24. 8:23
Juncker öt éve alatt elvesztettünk egy tagállamot, és nem nyertünk újat; és a geopolitikai lyuk ott maradhat továbbra is Magyarország és Görögország között, ahová mások benyomulhatnak – mondja Győri Enikő a Mandinernek. „Ne legyenek illúzióink: Oroszország és Törökország történelmileg mindig is érdekelt volt ebben a régióban, és ha az EU elfordul innen, akkor azt érezhetik, hogy eljött az ő idejük” – teszi hozzá. A fideszes EP-képviselőt Strasbourgban kérdeztük a régi és az új Bizottságról, az európai nagypolitikai játszmákról és a Fidesz jövőjéről a Néppártban. Leszögezte azt is: ő bizonyosan nem lesz magyar biztos.

A leendő magyar uniós biztossal beszélgetek?

Nem. Biztosan állíthatom, hogy nem.

Pedig a nyilvánosságban felmerült az ön neve.

Azért, mert a Politico kitalálta májusban. Akkor nagyítóval kerestek Magyarországról egy nőt, és valahogy megtaláltak. Magyarországnak van biztosjelöltje.

Aki?

Aki Várhelyi Olivér. A miniszterelnök megnevezte, ezt Magyarország hivatalosan bejelentette a Bizottság leendő elnökének. Az, hogy a mi jelöltünk még nem vált hivatalosan európai biztosi jelöltté, az csak Ursula von der Leyentől függ.

Mi a munkát elvégeztük, és eléggé szomorú, hogy a folyamat még csak itt tart.

Akkor tehát Von der Leyen hibájának tartják a folyamat elakadását?

Ugye most három biztosjelölt hiányzik, a magyar mellett a román és a francia is. A magyar kormány abban a pillanatban cselekedett, amikor erre volt szükség. A magyar miniszterelnök maximális együttműködésről tanúságot téve még aznap délután megnevezte az új jelöltjét, amikor sajnálatosan és az Európai Parlament szégyenére Trócsányi Lászlóval azt tették, amit.

Mit tart szégyenletesnek?

Szomorú és elgondolkodtató, ha egy magára valamit is adó intézmény, mint amilyen az Európai Parlament, jogi hibát vét. Micsoda dolog az, hogy a jogi bizottság, amelynek az a dolga, hogy a jogszerűséget vizsgálja, a biztosok meghallgatása kapcsán pedig a személyes integritás kérdését, tehát hogy jogi probléma felmerül-e az adott személlyel szemben, először nem emel kifogást Trócsányi László kapcsán, de másik kilenc biztossal szemben igen; majd egy héttel később elenged nyolc biztost, és visszahívja Trócsányit és a román a biztost egy meghallgatásra. Olyan politikai belenyúlás történt egy jogi ügybe, amit egy jogi bizottság nem engedhet meg magának. A jogi bizottság által ezután kiadott levélben csak annyi áll, hogy nem támogatják Trócsányit, indoklás, érvek semmi. Ez egy politikai döntés volt jogi köntösbe bújtatva, ami ellen még csak fellebbezni sem lehet. Ez az eljárás minden képzeletet felülmúl. Szerencsére az Európai Parlamentben is felháborodást keltett a Néppárt köreiben. Egy nem fair eljárásban született koncepciós ítéletről van szó Trócsányi László ellen. Senki nem kezeli a Néppártban egy lapon a román jelöltet Trócsányival. Nagy volt a megrökönyödés, hogy ilyen mélyre juthat az Európai Parlament.

Ugyanakkor harmadikként a Macron-féle liberálisok francia jelöltjét is elutasították végül a magyar és a román jelöltek mellett. Politikai játszmák zajlanak az európai intézmények között?

Politikai játszmák mindig is voltak, de ezt a francia ügyet is érdemes megnézni közelebbről. A jogi bizottság azt a Sylvie Goulard-t engedte tovább, akinek Franciaországban le kellett mondani a védelmi miniszterségről, aki ellen Franciaországban eljárások zajlanak.

Macronék talán úgy gondolták, hogy aki nem jó náluk miniszternek, az majd európai biztosnak jó lesz?

Ezt az Európai Néppárt és aztán az EP nagy többsége nem fogadta el. És ezt a személyt az EP jogi bizottsága alkalmasnak találta és tovább engedték. Akkor hogy is van ez?

Ursula von der Leyen

 

Ezek a játszmák erősen hozzájárulnak ahhoz, hogy Ursula von der Leyen új bizottsága még nem tudott megalakulni. Mit szól a csúszáshoz?

A magyar miniszterelnöknél együttműködőbb senki nem tud lenni: pár órával a jelöltje megbuktatása után megnevezett egy új jelöltet. Azt, hogy Ursula von der Leyen miért képez csomagot a jelöltjeiből, tőle kell megkérdezni. Romániában megbukott a kormány, folyik a kormányalakítási kísérlet, illetve Macron elnök sem nevezett még meg másik jelöltet. Úgy látom, Macron rosszul viselte, hogy a jelöltje megbukott, és mintha Von der Leyenre akarná kenni Goulard jelöléséét („ő kérte”), pedig a jelöltállítás a tagállami kormányok szuverén joga. Hogy mi fog most történni, arra csak Ursula von der Leyen tud választ adni – reméljük, hamarosan válaszol is nekünk.

Változások ideje van az európai intézményekben, Jean-Claude Juncker kedden mondta el búcsúbeszédét az Európai Parlamentben, és őszintén szólva még ő maga sem volt elragadtatva a saját bizottsági elnöki teljesítményétől. Mit mond a junckeri teljesítményről egy magyar fideszes EP-képviselő?

Mi sem voltunk elragadtatva ettől az öt évtől. Én is végighallgattam Juncker búcsúbeszédét. A tisztességadást persze megérdemli mindenki, aki végigszolgál öt évet, de azért komoly fenntartásaim voltak és vannak Juncker teljesítményével szemben. 

Például?

Mindenféle vicces mémeket lehet most olvasni, hogy a Brexit majd 2233-ban is ugyanitt fog tartani, de az tény: Juncker ciklusa alatt egy ország polgárai úgy döntöttek, hogy távoznak az EU-ból.

Juncker öt éve alatt elvesztettünk egy tagállamot, és nem nyertünk újat. 

És úgy tűnik, jó ideig nem lesznek újak, látva Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elutasítását.

Az Európai Unió súlyos hibát követett el, amikor elutasította azt a két országot, amelyek elvégezték a házi feladatukat. Nem is arról volt szó, hogy most fölvegyük őket, csak arról, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, hogy megadjuk nekik az esélyt és elkezdjünk egymással tárgyalni. Ezt a francia elnök néhány csendestárs támogatásával nem vállalta. Elmondtam az EP plenáris ülésén is, hogy ez szégyen,  és nagyon rövid távú gondolkodásra vall, a bölcsességnek pedig nyomát sem látom. Az Európai Unió a saját jól felfogott érdekét sem képes ebben a pillanatban azonosítani. 

Az albánok és észak-macedónok elutasítása azért nem kifejezetten Juncker hibája, hanem inkább már az új időszaké.

Amikor Juncker előjött az ötéves programjával, kijelentette, hogy uniós bővítés nem lesz. Gondoljunk már bele ebbe: a Bizottság új elnöke – akinek az a dolga, hogy a tárgyalásokat menedzselje és a jelölt országokat segítse a felkészülésben tisztességes keretek között – azt mondja nekik, hogy esélyük sincs a belépésre. Junckernek is felelőssége van tehát abban, hogy a politikai klíma ilyen lett az EU bővítése körül. 

Mi a magyar érdek az EU bővítése kapcsán?

A Nyugat-Balkán az a régió, amelyet Magyarország közelről ismer. Hazánk a Balkán kapuja, annak minden pozitív és negatív következményével.

Görögország és Magyarország között most van egy lyuk.

Szerintem sem politikai, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem jó, ha lyukakat hagyunk a térképen. Pláne, ha ezek az országok szeretnének belépni az EU-ba. Látok ebben gazdasági potenciált is természetesen. Igen, vannak fejlődésbeli különbségek, de ha rejtett erőforrásokat keresünk, akkor először is Európában kellene még körülnéznünk. Ott van továbbá a migráció kérdése, ami állandó probléma. Attól, hogy most nem milliók, hanem ezrek vonulnak, ez még nem jelenti a téma lezárultát. Nekünk alapvető fontosságú kérdés, hogy ha a migránsok elindulnak, akkor valahol a Balkán előtt állnak-e meg, vagy a magyar határnál. A nyugat-balkáni országok nagyon komoly munkát végeztek eddig, és ezt el kellene ismerni. A szerb és montenegrói csatlakozási tárgyalások is szörnyű lassan haladnak. Nem fair, ha a célszalagot mindig távolabb rakjuk, vagy ha az akadályok magasságát egyre emeljük, hogy végül át sem lehet már lépni őket. És vegyük már észre: ha mi nem leszünk ott a Nyugat-Balkánon, akkor majd más a a helyünkbe lép. Vagy már ott is van. Könyörgöm, a Balkán mindig is nagyhatalmi politikai játszmák tárgya volt. Mégis csak furcsa, ha az Unió lemond erről az európai régióról. Ne legyenek illúzióink: Oroszország és Törökország történelmileg mindig is érdekelt volt ebben a régióban, és ha az EU elfordul innen, akkor azt érezhetik, hogy eljött az ő idejük. Ha többet és kedvesebben kínálnak a nyugat-balkáni országoknak, miközben az EU csak elutasítja őket, akkor könnyen kitalálhatjuk, mi lesz ennek a politikai következménye.

Orbán és Macron Párizsban

 

Macron elnök egyszemélyi akciója volt az albánok és észak-macedónok elutasítása?

Na, azért voltak csendestársai, a hollandok és a dánok. 

Miért történt ez?

Beszélgettem francia néppárti kollégákkal:

a franciáknál régóta fennáll a bővítési fáradtság.

Ők Európa bajait azzal igyekeznek magyarázni, hogy a bővítés soha nem volt egy sikertörténet.

Beleértve a magyarokat is?

Gyanítom, hogy minket is beleértenek ebbe. Mert a bővítési hullámokkal egy kevésbé francia Európa alakult ki, legalább is kevésbé francia, mint amennyire azt ők szeretnék. Nekik ez a régió távol van, szerintük csak több fejfájást okoz, mint amennyi lehetőséget rejt. Én biztos vagyok abban, hogy ezt ők rosszul látják, de ez eléggé fixen benne van a francia mentalitásban. Vannak olyan franciák is, akik szerint különbséget kellett volna tenni Albánia és Észak-Macedónia között, mert az az ország, amely saját nevét is képes megváltoztatni az európai integráció érdekében, megérdemelte volna  a kezdést. Észak-Macedónia annyira csúnya elutasítást kapott a részünkről, hogy nem meglepő, az ottani vezetés döntése, hogy a hogyan továbbról új választást írnak ki. 

Az Európai Néppárt már szervezi a novemberi, zágrábi kongresszusát: számos országot, pártot és nevet felsorolnak a résztvevők és felszólalók között, de látványos kivétellel: Magyarország, Fidesz, Orbán Viktor. Meddig tart a Fidesz purgatóriumi állapota a Néppártban?

Volt egy nehéz március, amióta a Fidesz-tagság fel van függesztve a Néppártban. Megalakult a bölcsek tanácsa, s mi szerettük volna, ha ez a tanács mostanra befejezi a munkát, de ez nem történt meg. Ebben a pillanatban nem látom a folyamat végét.

És mit vár a közeljövővel kapcsolatban: a Néppártban vagy azon kívül van a Fidesz jövője?

A személyes véleményem az: meg kell várnunk, hogy a Néppárt milyen irányban megy tovább. A Néppárt frakciója egy külön entitás, az európai parlamenti frakcióban az ő színeikben dolgozunk, fennakadás nélkül. Az esetek nagy részében együtt szavazunk a Néppárttal - kivéve, ha a magyar nemzeti érdek mást kíván meg, mert akkor a nemzeti érdek szerint szavazunk. A kérdés a Néppárt további irányvonala, amiből még nem sokat látunk. Először Von der Leyent kellett megválasztani, aztán a biztosokat választjuk meg, a tartalmi dolgok még nem körvonalazódtak. És most már a Néppárt is látja, hogy nem áll jól a számarányokkal:

az EP baloldala túl sokszor fog össze a Néppárt javaslataival szemben.

Ha a baloldali politikák fogják meghatározni az EU jövőjét, az nem jelent sok jót a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a prosperitás szempontjából. Sok veszélyes jelet látok. Az EP következő időszakának tartalmi kérdéseit és javaslatait most kezdjük összerakni a Népppárton belül. Mi keményen képviseljük a saját álláspontunkat, és bizony nem vagyunk egyedül, vannak partnereink. A Néppárt új vezetése és annak irányvonala majd a novemberi kongresszuson fog eldőlni. Egyelőre csak Donald Tusk pártelnökjelöltsége a biztos; meg kell várnunk, hogy az új vezetés mit akar, és közben mire jut a bölcsek tanácsa.

Összesen 79 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Talán meg kéne kérned Európa nyugati részét, hogy ne a máshonnan elszívott munkaerőre építsék gazdaságukat. Még a migrációban is azt tartják fontosnak, hogy a fejlődő országok használható munkaerejét ide csábítsák. Ezeket az országokat ki fogja így működtetni?

De miért nincs elég munkaerő nyugaton? Azok hová mentek, azok miért mennek el szintén, jobban fizető helyekre? A munkaerő szabad áramlását kitalálták európai értéknek, mert a nyugat a bővítéskor eleve azzal kalkulált, hogy olcsó munkaerőt kap azokból az országokból, akik nem bírják velők a bérversenyt.

A külföldi munkavállalás általános jelenség Európában, és tőlünk sem mennek el nagyobb arányban, mint más országokból. Sőt, a bezzeg Romániából 23 millióból 4-5 millió dolgozik külföldön. Az pedig már a trendbe illeszkedik, hogy a nyugathoz hasonlóan, mi is keletről pótoljuk a hiányzó munkaerőt.

9:29-nél neked is szól. Csak, hogy legyen min gondolkodnod a kiadott mantra mormolása közben.

Ha nem beszélnél mellé, akkor talán volna miről vitázni, de ez ott a ti oldalatokon nagyon silányul megy. Hülyeségeket próbálsz elhitetni. Leírtam néhány tényt, néhány érvet, de arra nem reagálsz, arról nincs mondanivalód. Folytatod az esztelen siránkozást, mert ez a feladatod.

A magyar munkaerőt nem cseréljük le, csak pótoljuk. Kénytelenek vagyunk. Ugyanúgy, mint a nyugati országok. Azért, mert az általatok istenített globalizmus, az internacionalizmus utódja lehetővé teszi, hogy bárki elmenjen más országokba dolgozni. Ez is az istenített emberi jogok egyik része, amit ha megtiltanának, akkor az lenne a problémád. Ez a külföldi munkavállalás egyénileg jó, az ország gazdaságára nézve nem jó.

Azért mintájára jönnek ide kárpátaljai magyarok dolgozni, mert az ottani bérekhez képest mi jobban fizetünk, de Ukrajnából, lévén nagyon szegény ország, rengetegen mennek a lengyelekhez is. Ez nem szándékos lecserélés, ahogyan te azt nevetséges módon akarod elhitetni, hanem kényszerűség.

Tehát még egyszer javaslom, a nyugati országok elszívó hatásából indulj ki, talán megvilágosodsz.

Munkanélküliség mindig, mindenütt lesz, mert van egy réteg, amelyik használhatatlan, vagy nem is akar dolgozni.

Amíg lesz külföldről vállalkozó arra, hogy a hazai munkaerőnél olcsóbban vállaljon munkát addig a magyar vállalkozó, mivel ezt semmilyen törvény nem tiltja, őket, az olcsóbbakat fogja alkalmazni. Ezt viszont a beszéld meg ezekkel a vállalkozókkal. Vagy beszéld meg azokkal, akik úgy gondolják, ennyi pénzért nem dolgoznak, hanem inkább otthon maradnak. Mert az elhiheted, hogy ha lenne magyar jelentkező a munkára, azokat szívesebben alkalmaznák.

Nem a politikus alkalmazza a külföldieket, hanem az adott vállalkozók. Vagy úgy gondolod, hogy törvényben kéne megtiltani külföldi munkaerő alkalmazását? Jönnének a dörgedelmek az EU-ból, ti meg tapsolnátok neki.

Az a helyzet, hogy működik a piac, az istenített piac. A munkaerő keletről nyugatra áramlik, az osztrákok a magyarokról mondják azt, amit te mondasz a nálunk lévő vendégmunkásokról. Ezt kéne felfogni, a világ így működik. A németek azért sírnak, mert a német orvos Svájcba megy dolgozni. Ők hová menekülnek?

Próbálj kilépni a rögeszmédből és arra válaszolj, szerinted más kormányok esetén ez másképpen lenne? Mert ők aztán igazi piachívők, internacionalisták. Annak idején még az is elhangzott, hogy el lehet menni.

Mesélj, hogyan nézne ki az a politikai akarat? Most kell az állam, amit minél inkább háttérbe szeretnétek szorítani, vagy nem kell az állam, hogy aztán mindenbe beleszóljon?

Érdekes amit írsz, lassan én is elkezdek nosztalgiázni a profi, nyugat-európai béreket, a korrupciót teljesen felszámoló, minden területen felzárkózást hozott Megyó-Gyurcsány-Bajnai kormányzás, a jólét után.

nem is értem a balga népet, miért is kellett Őket megbuktatni. De ne aggódj, 22-ben visszajöhet Feri, Mónika és a többi szakember is, s újból visszatér a morálian is támadhatatlan kormányzás. Gajda is erre is készül......

Hát, ez így kevés. Nyugati béreket még egyetlen volt szocialista ország sem tud fizetni, attól még messze van ez a régió. Aki nyugatra akar menni, azt nem lehet visszatartani, ez átlagosan nagyjából 4-5 százalékos réteg. Azt pedig könnyű mondani, hogy fel kell venni a versenyt, az EU csatlakozás garantálta, hogy egy bizonyos szinten ne tudjunk túl nőni. Ez ugyanis rajtunk kívül senkinek nem érdeke, ez eleve így van kitalálva.

Az EU-ban a káoszt három+egy személynek köszönhetjük.
Jose Manuel Barroso, Juncker és Merkel.
A + Joseph Daul az Európai Néppárt elnöke.

Ezen személyek ideje alatt következett be, hogy az EU gazdasági szövetségből, pártideológia szövetség lett. Az EB-ből több olyan döntési jogosítványt adtak át az EP-nek, amely lehetővé teszi az intézkedések blokkolását és kényszerű megoldásokhoz vezet a balliberális oldallal.
Ez a blokkolás jelen esetben az EB felállásánál érhető tetten.

Az előzőekből vezethető le a bővítés kérdése is.
Németország meggyengülésével, Anglia távozásával a franciák az élre akarnak törni és meghatározóként lépnek fel. Az EU balliberális országai és pártjai tartanak, hogy a bővítés csökkentené a politikai befolyásolhatóságukat. Attól tartanak, hogy az EU-n belül fennállna annak lehetősége, hogy egy erős Közép-kelet Európai blokk jönne létre. Ez azonban nem passzol össze a balliberálisok hatalmi törekvéseivel, elképzeléseivel.

Szerintem ha megválasztják Donald Franciszek Tuskot az Európai Néppárt elnökének, a pártszövetség tovább fog haladni a lejtőn.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. október 24. 17:13

... és az országban te vagy az egyetlen igaz ember.

Jól látod.
Európát, ami megmentheti, egyetlen dolog:
minden európai országot taggá tenni!!!
Sőt, keleti nyitást is, azeri, kazah estébé, lazább, de mindkét fél részéről bizonyos kötelezettségekkel.
Egyedül ez a formula jelenthetne reményt a jövőre nézve, minden más, holtvágány.
És közben a pozícióink, a halogatással, időhúzással, fokozatosan romlanak.

A “hazug és csaló” kormányok, minél tovább támogatják őket, annál tovább hazugok és csalók.
Ergo, annál több az okozott kár, amit az országuknak okoznak, és a rendbetétel a következő kormányt sújtja.
Orbán ezért sürgette az uniós segítségnyújtás felfüggesztését, mert az a kormány "hazudott reggel, délben, meg este".

A Néppárt meghasonlott, döbbenetes mértékben.
Ezért vagy néppárt lesz, vagy felbomlik, eljelentéktelenedik.
A Néppárt a magyar MSZP-hez hasonló utat jár be, az 5% felé.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. október 24. 17:41
Berecskereki | 2019. október 24. 17:43

Az Európai Néppárt lejtmenete akkor kezdődött el, amikor Mrkel Junckert jelölte az EB elnökének. (Nem véletlen, hogy Cameron és Orbán nem támogatta.) Ebben az időben kezdődött el a CDU/CSU lejtmenete is. Mára már egyértelmű, hogy Merkel kancellársága mindent tönkretett amit Helmut Kohl kancellár felépített, vagy fel akart építeni.
Kohl kancellár tízpontos programja
1989.11.28.
http://www.grotius.hu/publ/dis..

A véleményem továbbra is az, ha Donald Franciszek Tusk megválasztásra kerül az Európai Néppárt elnökének a lejtmenet tovább fog tartani.
Sajnos Németország esetében sem látok olyan személyt aki Merkelt váltva a folyamatokat vissza tudná fordítani.

Még ma este átugorhatsz hozzám egy sörre, a Pannónia utcai Belga Sörözőbe, a Havannáról is elég gyorsan ideérsz......

Igen. Van akinek ennyi jött le ebből a cikkből. De az nem a riportalany hibája.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés