„Szűk értelemben ekkor dőlt el a rendszerváltozás” – Kónya és Kajdi 1989-ről

2019. szeptember 22. 19:27
Harminc éve írták alá a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon született megállapodást. Kónya Imre és Kajdi József beszélgettek az Antall József Baráti Társaság szervezésében.

Az Antall-kormány megalakulásának 30. évfordulója alkalmából szervez előadás-sorozatot az Antall József Baráti Társaság. Az idei első előadás központi témája a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások voltak. A témáról Kónya Imre, az MDF volt politikusa, valamint Kajdi József, az Igazságügy Minisztérium egykori munkatársa beszélgetett, összevetve a két oldal nézőpontját.

Kónya Imre Szabad Györgyre emlékezve kiemelte, a NEKA 1989. szeptember 18-i megállapodása részmegállapodás volt, hiszen az ellenzék három követelést (munkásőrség felszámolása, pártok kivonulása a munkahelyekről, MSZMP elszámoltatása) továbbra is fenntartott. Ugyanakkor hozzátette: a megállapodás igazi kulcspont volt.

„Szűk értelemben ekkor dőlt el a rendszerváltozás.”

A megállapodáshoz vezető út fontosabb eseményei közül az MDF volt frakcióvezetője az 1989-es március 15-i ellenzéki megemlékezést igazi csúcspontnak nevezte. „Csaknem tízszer annyian voltak az ellenzéki rendezvényen, mint ahányan a hivatalos rendezvényen megjelentek.” Kónya szerint itt mutatkozott meg igazán, hogy „az ellenzék és a nép megtalálta egymással a hangot”. Ezért nem igaz, hogy a szeptember 18-i megállapodás „bizonyos eliteknek a nép feje fölött hozott döntése lett volna”. Szerinte az igazság az, amit a szándéknyilatkozatban is megfogalmaztak: „Mi nem azért ültünk le a kommunistákkal tárgyalni, hogy a hatalomból magunknak egy-egy részt kihasítsunk – mint ahogy ez a lengyeleknél történt egyébként –, hanem azért hogy maga a nép döntsön, mégpedig szabad választásokon.” Itt bizonyosodott be az is, hogy az ellenzék képes az összefogásra, ezt követően fogalmazta meg a felhívást az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttére.

Kajdi József elmondta, ő ez idő alatt az Igazságügyi Minisztérium dolgozója volt. Tudott ugyan az ellenzék szerveződéséről, figyelemmel követte az eseményeket, aktív részessé azonban elmondása szerint nem vált. 1989-ben bizonyos minisztériumok még az állampárt közvetlen irányítása alatt álltak, ilyen volt az Igazságügyi Minisztérium is. Elmondta, a minisztérium felhívta a dolgozók figyelmét, hogy ne vegyenek részt Nagy Imre újratemetésén, ő azonban néhány társával mégis elment. A NEKA tárgyalásain az 1/1-es albizottságban az MSZMP álláspontját kellett képviselnie. Ez a bizottság foglalkozott az alkotmány, az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök kérdéskörével. Itt az MSZMP álláspontját kellett képviselnie. A főnökének feltett kérdésére, miszerint mit keres ezen az oldalon, amikor még csak nem is párttag, azt a választ kapta: „Ez munkaköri feladat”. Utasításképpen Pozsgay részéről annyit kapott, hogy mindenképpen harcolják ki a köztársasági elnök intézményét, Kilényi pedig az alkotmánybírósághoz ragaszkodott.

Elmondása szerint Kajdi a tárgyalóbizottságból Tölgyessyt és Orbánt ismerte személyesen.

„Orbán Viktort a Ménesi úti kollégiumból – néha fociztunk együtt.”

„A többieket ismertem, Antall Józsefet nem igazán. Csodálkoztam is, megjelent egy úriember, akinek olyan kisugárzása volt már az első alkalommal, hogy nem lehetett nem odafigyelni arra, amit mond.”

Az „alkotmányos ember”

Kónya rámutatott: a tárgyaló felek közül egyedül Antall József nem volt jogász, mégis sugárzott belőle a közjog iránti elkötelezettség. Szabad György szavaival élve

„alkotmányos ember volt”.

Az Ellenzéki Kerekasztal eredeti terve az volt, hogy megakadályozza a köztársasági elnöki intézmény létrejöttét, és csak arról tárgyaljanak, ami a választások kiírásához feltétlenül szükséges.

„Azt mondtuk, hogy nem vagyunk rá feljogosítva. Nem csak az MSZMP nem legitim, mi sem voltunk legitimek. Senki nem választott meg bennünket” – emelte ki Kónya.

Antall az EKA sarkos álláspontjával szemben nem gondolta, hogy „ki lehetne védeni a köztársasági elnököt” – fűzte tovább. Antall az ellenzék előtt ki is fejtette: nem lehet úgy belemenni egy szabad köztársaságba, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legyen az államfő, kell egy köztársasági elnök. Úgy érvelt, hogy nem lehet tudni, mikor kerülünk megint olyan helyzetbe, hogy beleszóljunk abba, milyen legyen az alkotmány – mesélte az MDF egykori politikusa.

Antall kompromisszumai

Az első antalli kompromisszum abban állt, hogy a köztársasági elnök intézménye az 1946. évi 1. törvény alapján jöjjön létre.

Ez nem azt az erős elnöki pozíciót jelentette, amit az MSZMP el akart érni,

hiszen nem a nép, hanem a parlament választja a köztársasági elnököt, nem része a végrehajtó hatalomnak, hanem pártok felett áll. Ez a megoldás az ellenzéknek is elfogadható volt, hiszen nem alkotmányozásról volt itt szó, hanem az utolsó szabadon választott Nemzetgyűlés által hozott törvény visszaállításáról.

Ha előbb kell köztársasági elnököt, mint országgyűlést választani, logikus, hogy egy illegitim parlament nem választhat legitim köztársasági elnököt – folytatta Kónya. A második antalli kompromisszum szerint pont ezért az első, és csak a legelső alkalommal a nép választotta volna meg a köztársasági elnököt. Az EKA két pártja, a Fidesz és az SZDSZ ezt nem fogadta el, ezért nem is írták alá a megállapodást. Viszont nem is vétózták meg, így az ellenzék többsége aláírhatta, a vitás kérdésekben pedig népszavazás döntött. „A közvélemény számára teljesen ismeretlen, semmiféle pozícióval a pártjában nem rendelkező Antall József két zseniális kompromisszuma tette lehetővé, hogy Magyarországon demokrácia jöhessen létre, szabad választások útján”.

Kajdi elmesélte, konkrét szakmai utasítások híján a tárgyalások során az ő tárgyalóoldaluk sok ellenzéki javaslatot gond nélkül elfogadott. Fejti elvtárs ezért egy a Jászai Mari téri Fehér Házban tartott eligazításon a fejükhöz vágta, hogy ők

„megalázkodva, hason csúszva tesznek eleget az ellenék minden kérésének”.

Ez Kajdit, bár elmondása szerint nem hős-típus, annyira felbőszítette, hogy szót kért és beolvasott Fejti Györgynek. Utólag többen odamentek hozzá, kérdezték, hogy merte megtenni. „Így ebben a házban KB titkárral még nem beszéltek.”

Kajdi József

Az alkotmány megírása

A Németh-kormány kormányjavaslatként nyújtotta be a megállapodás szövegét a parlamentnek, és ezt a parlament október 20-ig el is fogadta – folytatta Kajdi József. Huszadikán, egy pénteki nap délutánján jött az utasítás, hogy a miniszterelnök döntése alapján el kell készíteni az alkotmánymódosítás végleges szövegét úgy, hogy október 23-án ki lehessen hirdetni a köztársaságot. Egész éjjel, szombat reggel fél hétig dolgoztunk a szövegen – meséli Kajdi. Konyakkal, kávéval és cigivel tartották magukat ébren. Telefon híján haza sem tudott szólni a feleségének, így amikor szombat hajnalban hazaért, a hollétét firtató kérdésre csak annyit válaszolt:

„Az alkotmányt csináltuk.”

Elmondta: „Fantasztikus érzés volt aztán 23-án a parlament előtt a százezres tömeggel megélni, hogy Szűrös Mátyás az általunk készített Magyar Közlönyt lobogtatja, és kikiáltja a köztársaságot.”

Kónya itt hozzáfűzte:

„a kommunisták hajlamosak arra, hogy kisajátítsák maguknak a különböző ünnepeket”.

Így tették augusztus 20-ával, amit az alkotmány ünnepévé tettek. „Arról, hogy Szűrös Mátyás kikiáltja a köztársaságot, szó sem volt. Hogy egy kommunista ideiglenes köztársasági elnök, a kommunista parlament elnöke kiáltsa ki a köztársaságot, az nem volt egy úri gesztus.”

Az MDF-SZDSZ paktum kapcsán Kónya Imre megosztotta Antall néhány gondolatát az ellenzékről. Eszerint Antall egy tévévitában kifejtette: nem köt nagykoalíciót, mert demokrácia nincs erős ellenzék nélkül. Antall szerint egy stabil és határozott kormány mellett szükség van egy erős ellenzékre, hogy ellenőrizze azt, másrészt, hogy az embereknek legyen választásuk, ha nem elégedettek a kormánnyal. „Mert ha nincs választék – és ezt most nagyon jól látjuk – akkor a kormányon lévők azt tehetnek, amit akarnak” – tette hozzá Kónya.

Képek: Antall József Baráti Társaság

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Idővel minden megszépül, vagy ahogy a dalban van, Csak a szépre emlékezem."

Szerintem a rendszerváltás sarkos problémája, hogy az Ellenzéki Kerekasztal résztvevő jogászokból, történészekből és gyakorlattal nem rendelkező közgazdászokból állt. Akik rendelkeztek gyakorlati tapasztalattal, tudással, azok kívülről irányították a folyamatokat. A cél a hatalomba, kompromisszumok révén való bekerülés volt. Szerintem ez vezetett oda, hogy a rendszerváltozás ténylegesen rendszervedléssé vált.

„Azt mondtuk, hogy nem vagyunk rá feljogosítva. Nem csak az MSZMP nem legitim, mi sem voltunk legitimek. Senki nem választott meg bennünket” – emelte ki Kónya.

Ennek csak a fele igaz, mivel az 1985. évi országos és általános (tanácsi és parlamenti) választások az MSZMP-t legitimálta. Az MSZMP részéről a változtatás pedig 1976 évtől kezdődött és 1986 évtől gyorsult fel, majd az 1988. évi törvények elfogadásával záródott. Erre az időszakra esik a spontán privatizáció. Így téves az az állítás, hogy az EKA a tárgyalások során hozta létre a változást társadalmi és gazdasági téren. Erre, ahogy Kónya mondja; az EKA ellenzéki részének nem volt legitimitása.

„Az Ellenzéki Kerekasztal eredeti terve az volt, hogy megakadályozza a köztársasági elnöki intézmény létrejöttét, és csak arról tárgyaljanak, ami a választások kiírásához feltétlenül szükséges.” – Kónya szerint.
Nos, itt a másik nagy hiba, hogy nem ezt a vonalat követték és ennek elmaradása eredményezte, hogy a „szekér megelőzte a lovakat”.
Szerintem, 1990 évben Alkotmányozó Nemzetgyűlést kellet volna választani és két éves ciklusra kormányt. Így meg lett volna a legitimáció és nem egy toldozott foldozott Alkotmány került volna elfogadásra. Az új alkotmány pedig lehetőséget biztosított volna a változtatásra, és Antal József „Tetszettek volna forradalmat csinálni” igénye is teljesítést nyer.

„Szűk értelemben ekkor dőlt el a rendszerváltozás” – Kónya és Kajdi 1989-ről

helytelen megfogalmazás. A valós

Tényleges 1989-ben siklott ki az igazi rendszerváltozás.

Látom másolni már tudsz, de vajon érted is ami a forrásban van?
https://mult-kor.hu/cikk.php?i..

Emlékeim szerint népakarat, az nem volt.

Akkor egy nagy gyárban dolgoztam. A munkásokat az egész NEM érdekelte, ők nagyon hamar nagyon rosszul jártak, megérezhettek valamit.

Az egyetemet végzetteknek pedig csak nagyon kis része akart változást.

A vízlépcső, az erdélyiek visszatoloncolása voltak a nagy ügyek. Az MDF kevesekhez jutott el, az SZDSZ a népszavazással föltört, aztán mégiscsak az MDF lett a nyerő, éppen azért, mert kisebb vehemenciával támadták kommunista rendszert.

A vízlépcsővel kapcsolatban kevesek tudják, h. a tét a zsilip utáni kavicsrétregnek a zsilipeléssel lezúduló víz által bekövetkező kivájása és az ott felgyűlő szennyezés miatt a vízkészlet elszennyeződése. Emellett minden csepp vízre szükségünk van a megnövekedett öntözési igény és Paks miatt is. Túl hosszúak és túl melegek lettek a nyarak. Kevesen emlékeznek arra, h. a tüntetések hatására az itthoni vezetés Thürmert küldte ki a szlovák "elvtársakkal" tárgyani a vízlépcső építésének felgyorsítása érdekében.
Thürmer eredményesen tárgyalt.

Az erdélyiek visszaküldése akkora aljas szemétség volt, h. végül Demján únta meg és az utólsó két szerencsétlennek a határig utána ment és visszahozta őket.

Ami később jött az általános leépüléssel, elkótyavetyéléssel, az egy rémálom, aminek a következményeiből az ország, ha egyáltalában, évtizedek alatt fog kijönni. Ehhez képest még mindig egészen szépen kapnak szavazatokat.

Ez az igazi baj, mert ezek semmit sem tanultak és felejtettek. Ha visszajönnek, Armageddon lesz a gazdaságban és MINDEN tekintetben. A médiájuk pedig NAGYON teszi a dolgát, az eddigi választásokat is a médiájuk nyerte meg nekik valós kormányzati eredmények híján.

Nálunk a könyvtár épületét adták el elsőként, osztályvezetőtől fölfelé osztották a pénzt. Nem volt különösebb felháborodás. Néhány év múlva gyár sem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés