„Egykori szövetségesnek” nevezte Magyarországot a volt amerikai nagykövet, Kovács Zoltán visszaszólt

2019. július 30. 20:51
Egykori? – reagált Nancy Goodman Brinker cikkére Kovács, hangsúlyozva: hogy Magyarország továbbra is szilárd tagja a NATO-nak, és belefogott a kommunista rezsim bukása óta eltelt 29 év legnagyobb katonai fejlesztési programjába.

Az Egyesült Államok számíthat Magyarországra a közös értékeikért folytatott küzdelemben – írta a Newsmax amerikai híroldalon kedden megjelent cikkében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

 Kovács Zoltán arra reagált, hogy Nancy Goodman Brinker korábbi budapesti amerikai nagykövet ugyanezen a honlapon előzőleg mint „egykori szövetségesként” és „kétes hírűvé" vált államként jellemezte Magyarországot egy véleménycikkében.

Egykori? – kérdezte az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is szilárd tagja a NATO-nak, és belefogott a kommunista rezsim bukása óta eltelt 29 év legnagyobb katonai fejlesztési programjába. Magyarország fokozatosan növeli védelmi kiadásait, és ahogy Orbán Viktor miniszterelnök ígérte, (e téren) „2024-re többé-kevésbé elérjük a GDP két százalékát” – írta.

Magyarország ezzel azon mindössze öt NATO-tagország közé kerül majd, amely teljesíti a kétszázalékos vállalást. Magyarország vezeti éppen most a Balti Légfelügyeleti Missziót, amely Észtország, Lettország és Litvánia légterét védelmezi – tette hozzá.

Az államtitkár felidézte, hogy Orbán Viktor az amerikai függetlenségi nap alkalmából Budapesten tartott ünnepségen arról biztosította hallgatóságát, hogy számolhatnak Magyarországgal a közös értékekért vívott küzdelemben, „akár a tárgyalóteremben, akár a csatamezőn”.

Kovács Zoltán írásában emlékeztetett arra, hogy Magyarország aláírta az Egyesült Államokkal a védelmi együttműködési megállapodást, és Nancy Goodman Brinker állításával ellentétben az Országgyűlés ezt júliusban ratifikálta is.

Az államtitkár megjegyezte: Ukrajna együttműködése a NATO-val nem Magyarország miatt szenved károkat, ahogy a volt amerikai nagykövet állítja, hanem a saját törvényei miatt, amelyek megsértik a nemzeti kisebbségek jogait. „Nem fogunk mentegetőzni azért, hogy előtérbe helyezzük a Magyarországon kívül élő magyar kisebbség jogait, és számon kérjük Ukrajnán azt, hogy eleget tegyen a kötelezettségvállalásainak” – hangsúlyozta Kovács Zoltán.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári (budapesti) látogatása során azt mondta, hogy az Egyesült Államok hajlamos volt elfeledkezni Közép-Európáról, és magára hagyta a térséget. A Trump-kormányzat alatt ez változóban van, és örülünk, hogy az Egyesült Államok visszatér, nem csak mint fontos stratégiai szövetséges, hanem mint az Európán kívüli legnagyobb követlen befektetői forrásunk – írta Kovács Zoltán a reagálásában.

(MTI)

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Obama követe volt, s most - hogy nem köti a kötelező nagyköveti visszafogottság -, még inkább elfogult. Kovács Zoltán jól a helyére tette.

A Párt kezei között

A kétemeletes szürke épület Baoshan kerületben, a Sanghaji Egyetem közelében épp úgy néz ki, mint bármelyik belvárosi irodaház. De fegyveres rendőrök és zárt ajtók árulkodnak valódi természetéről. Ez a város egyik legtitokzatosabb helye, ahol hónapokon át, a külvilágtól elzárva vallatják a korrupcióval és fegyelemsértéssel vádolt párttisztviselőket.

Lin Zhe-t, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Pártiskolájának korrupcióellenes szakértőjét év elején hívták meg, hogy vegyen részt egy egyszerű shuanggui-n. A kínai kifejezés egy olyan eljárást takar, amelyben a tisztviselőket arra kötelezik, hogy meghatározott időben megjelenjenek egy meghatározott helyen vallomást tenni olyan helytelen cselekedetekről, amelyekről a fegyelmi testület úgy véli, már elegendő bizonyítékkal rendelkezik.

Összességében Lin benyomása az volt, hogy a kihallgatás inkább „szelíd", mintsem durva szellemben zajlik.

„A kihallgató-helyiségben elhelyezett asztalok és székek élei lekerekítettek. A falak párnázottak, ami a helyiség hangszigetelését biztosítja, illetve megakadályozza azt, hogy a kihallgatott tisztviselők a falba verjék a fejüket," idézi fel a szakértő.

Az épületben található szobák börtöncellákra emlékeztetnek: csupán egyetlen ágy van bennük, és a nap 24 órájában kamerákkal figyelik őket.

A shuanggui bázisok zöme félreeső területeken fekszik, a pekingi például a Nagy Fal lábánál. Ez az isten háta mögötti elhelyezkedés csak tovább növeli az egész eljárás titokzatosságát. Ahogy az is, hogy a nyilvánosság sosem tudhatja meg a kihallgatás részleteit, még akkor sem, ha a tisztviselőről bebizonyosodik, hogy törvényt szegett.

Bár a párthatóságok általában átadják a tisztviselőket az igazságszolgáltatásnak, ha bebizonyosodik róluk, hogy törvényt szegtek, a shuanggui eljárás titkolózását már számos kritika érte, hiszen nem része a jogrendszernek. Ráadásul sokakban felmerült már az is, hogy korrupt hivatalnokokat védenek meg a segítségével.

Nemrégiben két helyi tisztviselő is „rejtélyes körülmények között" életét vesztette a wenzhou-i (Zhejiang tartomány), illetve a sanmenxiai (Henan tartomány) shuanggui bázison fogva tartásuk alatt, ami sokakat gondolkodóba ejtett arról, pontosan mi is zajlik a zárt ajtók mögött.

Visszaélések

Yu Zusheng még emlékszik arra, milyen izgatottan várta, hogy a fia, Yu Qiyi, hazatérjen Pekingből március 1-én, és milyen mélységesen letaglózta, mikor viszontlátta fia véraláfutásokkal és zúzódásokkal borított holttestét a hullaházban 38 nappal később. Yu Qiyi egy shuanggui kihallgatás után halt meg Wenzhou-ban.

„Felhívtam a város fegyelmi vizsgálóbizottságának tisztviselőit, hogy vizsgálják ki a fiam halálának körülményeit, de még csak válaszra sem méltattak," meséli az apa.

A bizottság annak a gyanújával tartotta őrizetben Yut, akit átmenetileg, egy évre helyeztek át Pekingbe, hogy egy wenzhoui földügylet jóváhagyásakor megszegte a törvényt. Azonban édesapja szilárdan hisz az ártatlanságában, vagyis abban, hogy senkitől sem fogadott el kenőpénzt.

Az orvosi jelentés szerint a 42 éves párttag, aki egy wenzhoui állami vállalkozás főmérnöke volt, eszméletlenül, a tüdejében vízzel került kórházba. Yu testét zúzódások borították, ami kínzásra utalt.

„Néhányan azt mondják, hogy öngyilkos lett. Mások szerint zuhanyozás közben megcsúszott és elesett, sőt, olyanok is vannak, akik szívinfarktust emlegetnek. De mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy másik tartományban praktizáló orvosok végezzék el a boncolást és a tartományi ügyészség indítson nyomozást az ügyben," meséli Yu Zusheng.

Yu esete és a holttestéről készült képek épp csak bejárták a Sina Weibót, mikor áprilisban egy hasonló eset történt Sanmenxiában, Henan tartományban. Mindkét ügy kétségeket vetett fel a hivatalnokok halálával kapcsolatban és nagy érdeklődést kapott az interneten.

Jia Jiuxiang, a sanmenxiai középfokú népi bíróság vezető-helyettese április 12-én került shuanggui eljárás alá. A családja 11 nappal később a hajnali órákban kapott egy telefonhívást, hogy Jia szívrohamot kapott és kórházba szállították.

Az ő testét is zúzódások borították, a csuklói és bokái is sebesek voltak, mintha megláncolták volna. A család teljes körű és nyilvános nyomozást követelt a halála ügyében. Fia, a szintén a kormányzatban dolgozó Jia Tianran az interneten keresztül nyújtotta be ez irányú kérelmüket.

A wenzhou városi hatóságok nyomozást indítottak Yu ügyében, amely során a városi fegyelmi vizsgálóbizottság három tisztviselőjét, illetve egy rendőrtisztet találtak felelősnek a haláláért.

Yu és Jia családja is ügyvédeket fogadott, de miután Jia Tianran közzétette a kérelmét az interneten a családját felkeresték a sanmenxiai hatóságok.

Jia Tianran április 28-án az írta a mikroblogján, hogy már nem akar ügyvédekkel bajlódni, mert nem bírná elviselni, ha a családjára további szenvedés zúdulna.

Azóta nem válaszolt semmilyen megkeresésre, úgy döntött, inkább hallgat, amiért sokan gyávának bélyegezték.

Lin szerint ebben a két esetben megszegték a shuanggui eljárásra vonatkozó szabályokat, hiszen ezek előírják, hogy a kihallgatás előtt ki kell vizsgálni a tisztviselők egészségi állapotát, így szavatolva az eljárás biztonságosságát.

Gyilkosok vagy bűnbakok?

Miután Wenzhou-ban négy gyanúsítottat felelősnek nyilvánítottak Yu halálának ügyében, a közvélemény is megkönnyebbült, hogy kimondták: a titokzatosnak nevezett haláleset törvénytelen kínzás miatt következett be. Viszont a hasonló henani ügy csendben elült, mivel a családtagok nem verekedték ki a segítséget.

Azonban az eset újra fellángolt, mikor az egyik elítélt tisztviselő családtagjai és barátai az interneten követeltek igazságot a fiuknak, akit szerintük ártatlanul hurcoltak meg és a fegyelmi vizsgálóbizottság bűnbakjának kiáltottak ki.

„A helyi hatóságok arról próbáltak meggyőzni minket, hogy használjuk azokat az ügyvédeket, akiket ők fogadtak fel a fiunknak és hagyjunk fel azzal, hogy tisztázzuk a nevét. Azt mondták, ha hallgatunk rájuk, a párt lecsökkenti a fiunk büntetését, de ha nem, annak komoly következményei lesznek," áll a szülők privát üzenetében, akik nem árultak el többet magukról.

A wenzhoui eset körül újra dúló indulatok miatt egyre több olyan kritika érte a helyi hatóságokat, hogy felelőtlenek és nem fűlik a foguk ahhoz, hogy megkeressék azokat, akik valóban felelősek a halálesetért.

"A shuanggui eljárás arra való, hogy felfedje a párton belüli problémákat, nem arra, hogy kivégezzék vele a vizsgálat alá vont tisztviselőket. A vizsgálóhivatal vezetői a wenzhou-i és sanmenxiai eset felelősei. Le kellene mondaniuk. Az emberölésben közreműködőket pedig bíróság elé kellene állítani," mondja Lin.

„Nem vagyunk megelégedve a mostani eredménnyel, túl későn jött. Szeretnénk, ha alapos vizsgálatra kerülne sor magán a városi pártbizottságon belül is, hogy a jövőben ne következhessenek be ilyen tragédiák," mondja Yu Zusheng.

A központi fegyelmi vizsgálóbizottság az érintett osztályok esetfeldolgozására vonatkozó véleménye szerint meg kell óvni a vizsgálat alá vont emberek jogait. Tiszteletteljesen és nyugodt hangnemben kell kikérdezni őket, amely során semmiféle fizikai atrocitásnak vagy kínzásnak nincs helye.

A törvény felett?

„A hivatalnokok élveznek bizonyosfajta védelmet, mielőtt behoznák őket a shuanggui eljárásra, hiszen felhasználhatják a hatalmukat és forrásaikat arra, hogy elkerüljék a büntetést. De amint elkezdődik az eljárás, a jogaikat bajosan védi bármi," mondja Si Weijiang sanghaji jogsegéllyel foglalkozó ügyvéd, aki mindkét ügyön dolgozott.

Si és cége több olyan esetet is képviselt és tárgyalt, amelyekben a shuanggui alá vont hivatalnokok fizikai bántalmazást szenvedtek el, ám állításuk szerint ritkán esik meg, hogy valaki meg is hal a kihallgatás során.

A shuanggui eljárást 1990-ben vezette be az Államtanács, amely fokozatosan vázolta fel a kritikus mértékben elhatalmasodó korrupcióval szembenálló fegyelmi vizsgálóhatóságok munkájának irányelveit. A közbiztonsági hivatalok nem tarthatják őrizetben a gyanúsítottakat 24 óránál tovább, ami lehetővé teszi, hogy a korrupt hivatalnokok bizonyítékokat vagy makacs szemtanúkat tüntessenek el láb alól. A shuanggui célja az volt, hogy bezárja ezt a kiskaput.

Az eljárást váratlanul kezdeményezik. A sajtó beszámolói szerint nem ritka, hogy egy tisztviselő délelőtt még egy ülés házigazdája, délután pedig már a shuanggui eljárás keretében hűsöl az egyik bázison.

Lin szerint az eljárás a korrupcióellenes kampányok létfontosságú eleme, hiszen átveszi az ügyészek terheinek egy részét, és a korrupt politikusok leleplezésére ácsingózó közvélemény étvágyát is kielégíti.

Si ezzel szemben törvénytelennek tartja ezt a gyakorlatot, úgy véli, el kellene törölni a hivatalnokok jogai és az alapvető emberi jogok egészének védelme érdekében.

„Az ügyészség teljes egészében átvehetné a fegyelmi vizsgálóbizottságok munkáját, és az ő tevékenységük a törvény szellemében is zajlana. A sanmenxiai eset egyértelműen nevetség tárgyává teszi a törvényt, hiszen a bíróság egyik tisztviselője halt meg, miközben nem törvénysértés, hanem fegyelmi ügyek miatt folytattak ellene vizsgálatot," magyarázza Si.

„Ha a párt nem képes a törvényeknek engedelmeskedve irányítani saját magát, hogyan várhatnánk tőle, hogy törvényesen fogja irányítani az országot?" háborog Si.

2011-re a kínai párttagok száma meghaladta a 80 milliót. Xi Jinping kínai elnök, aki egyben a párt feje is, úgy nyilatkozott a tavaly novemberi 18. pártkongresszus után, hogy a pártnak engedelmeskednie kell a törvényeknek.

„A párt központi vezetése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a törvényeket be kell tartani a párton belül, és ahogy egyre nő a párttagok száma, eljött az idő kimondani: a párttagok emberi jogai sem szenvedhetnek csorbát," állítja határozottan

Azóta, amióta elhagyta Magyarországot, a botox az agyát is igen kikezdhette. Kár érte:

https://www.gettyimages.de/detail/nachrichtenfoto/nancy-brinker-founder-and-chair-of-global-strategy-of-nachrichtenfoto/1044091098

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés