Alapjogot sértettek?

Megsemmisítette az Ab a Kúria Fideszt elmarasztaló ítéletét

2019. május 8. 12:49
A Momentum bejelentése alapján született Kúria-ítélet felülbírálata azt jelenti, hogy tovább gyűjthetik a támogató aláírásokat a kormánypártok.

A választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában. A konkrét ügyben korábban a Kúria elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t aláírásgyűjtő tevékenysége miatt, az Ab most ezt a szerinte „önkényes” döntést megsemmisítette.

A Kúria a Momentum Mozgalom által csatolt videofelvétel alapján megállapította, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái 2019. április 8-án délután Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek. A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat. Az aláíróívek nem a hivatalos ajánlóívek voltak, azokon valójában Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek, illetve az aktivisták az adatkezelési tájékoztatót sem tudták bemutatni.

A Kúria korábbi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelölő szervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel. Ha azonban e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez, ezért elmarasztalta a jelölő szervezeteket.

Kifogásolta a Fidesz a Kúria eljárását

A Kúria döntésével szemben a Fidesz-KDNP fordult az Ab-hez. A párt egyrészt sérelmezte, hogy a Kúria nem biztosított számukra nyilatkozattételi lehetőséget, másrészt pedig a Kúria döntése nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezte és korlátozta.

A Fidesz-KDNP indítványa nyomán az Ab kimondta: a Kúria egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi vonatkozásait. Az Ab korábbi döntéseiből következően ugyanis választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.

Továbbá az Ab a választási szabályozás vonatkozásában már megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény valamely tilalmának az az értelmezése van összhangban a véleménynyilvánítási szabadsággal, amely a törvényi szabályozást zártnak tekinti, azt nem egészíti ki, márpedig a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ilyen szabály ésszerű értelmezés mellett a törvény egyetlen rendelkezéséből sem vonható le következtetésként. A Kúria azonban az Ab korábbi döntését figyelmen kívül hagyva „önkényesen” olyan tilalmat tulajdonított a választási eljárási törvénynek, amely abban nem szerepel.

Alkotmányos jogot sértett az Ab szerint a Kúria

Az Ab emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanakkor nem biztosították, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Ab ennek kapcsán megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató bírói döntés esetén az érintetteknek biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét. A határozathoz a 15 tagú testületből egyetlen alkotmánybíró sem fűzött különvéleményt.

A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján (alkotmanybirosag.hu).

Összesen 78 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor most a Momentum momentán saját magát lőtte lábon a Kúriával egyetemben.

A felhozatalt - különösen a momókákat - elnézve inkább álompárt:)

A Kúria a láthatatlan törvényt akarta alkalmazni, csak rossz szemüveget tettek fel. ;-)

Válaszok:
Berecskereki | 2019. május 8. 13:48

" Az Alkotmánybíróság emellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét."

Ezt egy Kúriai bírónak illene tudni.E z így volt a kádár rendszerben is. Ennek alapján nyertem meg a pert a Legfelsőbb Bíróságon.

Gyurcsány szindróma. Úgy látszik ragályos.

Itt a bizonyítéka az állításomnak. 16. pont
https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2019/05/sz_iv_747_2019_1.pdf

"Aha, ti már szobrot is állítottatok a Zorbánnak"

Csak nikecell szoborra tellett, mert a zöld páncélszekrényt már korábban kiürítették.

A Kuriat ideje volna mar kitakaritani. Egy mandatumot onkenyesen elvett mar 2018-ban, ott bujt ki a szog a zsakbol.

Ez csak "véletlen" lehet:-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés