Külföldön élő magyar professzorok írtak levelet az MTA elnökének

2019. február 21. 17:32
Amerikai és európai magyar professzorok írtak levelet Lovász Lászlónak.

A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak – hangsúlyozzák Lovász Lászlónak, az MTA elnökének írt levelükben amerikai és európai magyar professzorok.

Mint írják, „aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat. Ehhez a párbeszédhez szeretnénk konstruktívan hozzájárulni néhány tény közreadásával". A levél aláírói a fizikai tudományok területén évtizedek ót dolgozó amerikai és svájci egyetemi professzorok. Az aláírók közül többen start-up vállalkozások alapítói.

„Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma" – olvasható a levél legfontosabb gondolatait összegezve az MTA csütörtöki közleményében. 

Az MTA honlapján is olvasható dokumentum szerint a professzorok egyetértenek abban, hogy Magyarországon fontos erősíteni az innovációs törekvéseket, viszont az innováció fejlesztése egy „komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva". „Az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja" – írják a professzorok.

Kitérnek arra is, hogy az alapkutatás döntéshozói a jelentősebb nyugati országokban a tudósok. A parlamenti költségvetés keretszámai szabják meg, hogy az adófizetők pénze milyen arányban kerül alap- és alkalmazott kutatásra. Azonban e kereteken belül már nem az állam, hanem kutatói tanácsok és programmenedzserek döntenek arról, hogy az alapkutatásban melyik kutató, kutatócsoport és projekt kapjon támogatást – fejtik ki. 

Rámutatnak arra, hogy az innovációs kutatások bevételei a működési költségeknek csak nagyjából 1 százalékát képesek fedezni. Emiatt Nyugaton nem is teszik a kutatócsoportok működését vagy struktúráját függővé az innovációs tevékenységüktől és szabadalmaik számától.

„Az innováció vállalkozói szférája rendkívül kockázatos és csak egy kifejlett vállalkozói ökoszisztémán belül működik" – olvasható a levélben, amelynek aláírói azt remélik, hogy gondolataikkal segíteni tudnak abban, hogy az magyarországi „párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve".

(MTI)

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezen az úton kell nekiindulni.
1. "A parlamenti költségvetés keretszámai szabják meg, hogy az adófizetők pénze milyen arányban kerül alap- és alkalmazott kutatásra."
---Ennek helyes meghatározása kulcskérdés. de azt tudni kell: ebben a felek legalább egyike elégedetlen lesz. de inkább mindkettő, de ez nem baj, ám az arányoknak a tűréshatáron belül kell maradniuk.
2. "„Az innováció vállalkozói szférája rendkívül kockázatos és csak egy kifejlett vállalkozói ökoszisztémán belül működik" "
A gondunk pontosan ez, a "kifejlett vállalkozói ökoszisztéma" hiánya... Ezt kell bölcs empátia - egzakt és spirit alapokon nyugvó empátia - mentén a gazdasági ökoszisztémával egyenértékűen, helyettesíteni.

Az a röhej, hogy a rendszer eredetileg német. Ott hozták létre még az I.vh előtt a Vilmos Császár intézeteket, amelyek komolyan segítették a német hadikutatásokat. Ezt az ötletet vette át némileg átpofozva a Szu, amit a hódítás után átpasszolt nekünk, azzal, hogy központi szerepbe az MTA-t tette.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés