1989 előtt és után – hogyan semmizte ki Románia az erdélyi magyarságot?

2019. február 19. 12:04
Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa
Erdélyi Napló

A románok a magyarság teljes ellehetetlenítését tűzték ki célul.

„Az általános és középfokú oktatás mellett 1945 után a felsőoktatás is megindult. Az 1872-ben alapított – 1918-ban románná, 1940-ben újra magyarrá vált – kolozsvári egyetem utódjaként létrehozták a Bolyai Jánosról elnevezett magyar egyetemet, majd az ebből később kiváló Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Kart. Ugyancsak Kolozsváron mezőgazdasági főiskola, zenekonzervatórium, képzőművészeti főiskola, Marosvásárhelyen színi akadémia, tanítóképző és az 1948-tól szervezett csángó iskolák ellátására Bákóban magyar tanítóképző létesült. Mindez tiszavirág-életű volt. A kormányzat módszere először a kisebbségi iskolák román tanintézetekkel való egyesítése volt. Majd egyre kevesebb magyar hallgatót vettek föl, végül a jelentkezők alacsony létszámára való tekintettel felszámolták a magyar tagozatokat. A bomlás 1956-ban indult meg az elemi iskolákkal.

Mintegy jutalmul, hogy Románia területét fölhasználhatta a Szovjetunió – a magyarországi megszállás előkészítésére, továbbá egy évig, a felelősségre vonásukig, Snagovban fogva tartották az 1956-os vezetőket, a Nagy Imre-csoportot –, 1958-ban kivonták az orosz csapatokat az országból. Az 1956-os magyar forradalmi eseményeket követő politikai tisztogatás újabb lehetőséget jelentett az erdélyi magyar értelmiségiekkel való leszámolásra. A magyarországi forradalom ürügyén több magyar hallgatót kizártak, vagy hadbíróság elé állítottak. 1958-ban bezárták a Kárpátokon túl élő moldvai csángó magyarok utolsó iskoláját is. 1959-ben szűnt meg az önálló kolozsvári magyar egyetem. A kínzások és a szekuritáté szüntelen zaklatásai miatt öngyilkos lett Szabédi László tanár, majd Csendes Zoltán prorektor is. Megkezdték az önálló magyar középiskolák felszámolását is. Felére csökkentek a magyar nyelvű iskolák száma, minimálisra szorult vissza az anyanyelvű szakoktatás.

A 80-as évekre a kisebbségi iskolák a vegyes nemzetiségű iskolák tagozataivá váltak, ahol kikényszerítették a magyar osztályok megszűnését. A 70-es években a középiskolák egy részét szaklíceumokká fokozták le, ennek során a kisebbségek nyelvén elsősorban az alacsonyabb presztízsű szakmákban engedélyezték osztályok indítását.

A marosvásárhelyi magyar tannyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet az 1948-as tanügyi reformot követően önálló lett, majd 1962-ben a „román–magyar testvériség erősítésére” kétnyelvűvé vált. Fokozatosan bővítették a román tagozatot és leépítették a magyart. Míg az intézetben a magyar hallgatók száma 1966-ban 99%-ot tett ki, 1989-ben már  csak 29,7 % volt. A kolozsvári mezőgazdasági főiskolán 1959-ben szüntették meg a magyar tagozatot. A kolozsvári Képzőművészeti Felsőoktatási intézetből és a Zenekonzervatóriumból a magyar nyelvű előadásokat az 1985–1986-os tanévtől tiltották ki, a gyakorlati képzésből már jóval hamarabb eltűnt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/143461

Ajánljuk még a témában