Nem viccelt

2019. február 10. 11:03

N. Kósa Judit
Népszava

Hiába várjuk, hogy gumicsizmás téesznyugdíjasok és túlórafrászban dolgozó összeszerelő munkások háborodjanak fel az alapkutatások ellehetetlenítésén.

„Azt sem hittük volna, hogy a kormány képes, és egy asztaltársaság kénye-kedvére bízza a magyar kultúrát. Ha a Magyar Művészeti Akadémiát precedensnek tekintjük tehát, harmatos naivitásnak tűnik, hogy hónapokon át minden józanul gondolkodó értelmiségi azt remélte, Palkovics László egyszer majd elneveti magát, és Lovász László hátát csapkodva bejelenti, csak viccelt. Á, dehogy akarja ő felszámolni a magyar tudomány intézményrendszerét, ugyan már, ki gondolná egy akadémikusról, hogy pont ő lesz a kutatóhálózat sírásója. De hát láttunk már ilyet: az MMA-tól magáig Palkovicsig, aki már ugyanilyen kemény kézzel állt neki a magyar oktatásügy legallyazásának is. És lám, annak is meglett az eredménye. 

Ami a Magyar Tudományos Akadémiával most történik, az csak annyival visszavonhatatlanabb a köz- és a felsőoktatás lábbal tiprásánál, hogy előbb vagy utóbb csak felnő egy szülői nemzedék, amelyik odacsap, mondván, márpedig az ő gyerekével ezt nem lehet. Azt viszont hiába várjuk, hogy gumicsizmás téesznyugdíjasok és túlórafrászban dolgozó összeszerelő munkások háborodjanak fel az alapkutatások ellehetetlenítésén és a bölcsészettudomány porba alázásán. Nem is az ő dolguk, hogy azon aggódjanak, mi vár arra az országra, amely nem tekinti értéknek az ideológiasemleges és fantazmagóriáktól mentes tudást, a kutatás körülményeinek kiszámíthatóságát, az aprópénzre nem azonnal váltható, de az - egyébként oly sokat emlegetett - nemzet megmaradása szempontjából nélkülözhetetlen tudományt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/142953

Ajánljuk még a témában