Tanítanék: Miért fontos az önállóság?

2016. december 19. 15:26
A Tanítanék mozgalom videóban magyarázza el, hogy miért lenne fontos az iskolák autonómiája és ez most miért nem valósul meg.

Sulyok Blanka, a mozgalom képviselője elmondja, szeretné, ha a döntéshozók végre „alkotó és szabad emberként” tekintenének a tanárokra.

A Tanítanék videója szerint jelentős problémákat jelent a központosított irányítás a közoktatásban és ennek jó példája, hogy nincs szabad tankkönyvválasztás.

Az iskolák pénzügyileg kiszolgáltatottak, az igazgatók csak szimbolikus költségvetés felett rendelkezhetnek. A legtöbb iskolában nem biztosítottak a megfelelő tanítási segédeszközök, informatikai felszerelés, de az épületkarbantartás és a számlák befizetése is problémás – hangzik el a videóban.

 

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tanítanék?

Mit? Azt, hogy miképpen kell szembeállni, üres fecsegéssel tölteni az időt? Ha ebből kellene PISA tesztet írni a tanulóknak, szerintem Magyarország első helyezett lenne.

Valamikor minden iskolában azt és úgy tanítottak, ahogy akartak. De a csúnya állam kötelezővé tette az érettségi vizsgákat. Valahogy azzal is megvagyunk. Na jó, mikor előtte vagyunk, kihagynánk az életünkből. A Pitagorasz-tételt azért meg kell tanítani, bizonyításai közül viszont szabad a választás. Gondolom, a többi tárggyal is vagyunk.

Válaszok:
Senye Péter | 2016. december 19. 16:10

Khm... Nem tudja, az járna oda, akit befizet a papa, ha hülye, akkor is.

A tanfelügyelet ellen tiltakoznak, holott ez nem új keletű és nemcsak 1945 után volt, hanem 1945 előtt is.

„Hóman Bálint minisztersége alatt arra törekedett, hogy a korábbiakhoz képest az állam nagyobb befolyást gyakorolhasson a nem-állami iskolákra. Ezt részint a tanügy további központosításával, részint az állami tanfelügyelet megerősítésével (jogkiterjesztésével) akarta elérni. Ennek ellensúlyozására is jött létre a katolikus középiskolák tanfelügyeleti rendszere 1938-ban. Az országot három katolikus tankerületre osztották: a budapestire, a dunántúlira és a Dunán innenire. A tankerületek élén elnök-főigazgatók álltak. Központi végrehajtó szervük a Katolikus Középiskolai Főigazgatóság lett. […] A katolikus iskolák felett az állami tanfelügyeletet a VKM gyakorolta az általa irányított tankerületi főigazgatók révén. Így a katolikus középiskolák kettős tanfelügyelet alatt álltak (az említett egyházi és állami tanfelügyelet). A szerzetesrendek gimnáziumai fölött ezen túl még a rendi kormányzat iskolafelügyeleti fórumai is autentikusak voltak. Ebből a rendszerből következett, hogy ezekben az intézményekben pl. az érettségi vizsgabizottságai kettős elnöklés (egyházi és állami) mellett működtek. 1940-ben a Katolikus Középiskolai Főigazgatóság hatáskörébe vonták a katolikus tanítóképzőket és a gyakorlati irányú középiskolákat (szakiskolákat) is. Ennek megfelelően meg kellett változtatni az eddigi elnevezéseket. A Katolikus Középiskolai Főhatóság átalakult Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve a Katolikus Középiskolai Főigazgatóság felvette a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság nevet.”
http://www.tankonyvtar.hu/hu/t..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés