Az Ab elutasította a betelepítéses népszavazást támadó indítványokat

2016. június 21. 13:46
Nem adott helyt a betelepítési kvótáról szóló kormányzati népszavazás ellen beadott négy indítványnak az Alkotmánybíróság, ami kedden adta közre ezzel kapcsolatos határozatait.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak. Mindkét határozat olvasható az Ab honlapján.

Az indítványok közül három a népszavazás kiírását elrendelő országgyűlési határozatot támadta, egy pedig a népszavazásra feltett kérdést megengedő kúriai döntést.

Az Ab az országgyűlési határozatot helybenhagyó döntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadott határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a parlament eljárását, az pedig nem volt alaptörvény-ellenes. A kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását pedig főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta a testület. 

A szabályozás szerint a népszavazás időpontját az államfő tűzi ki a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő 15 napon belül, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra, tehát várhatóan szeptemberben vagy október elején valamelyik vasárnapra.

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kezdődhet a rettegés a jogállamiság deficitjeitől, a fékek és egyensúlyok finomhangoltan demokrata szisztémájának diktatórikus szétverésétől, végső soron a totális önkényuralomtól. Persze, ha a vasárnapi nyitva tartásról lehetne népszavazni, az a demokrácia fényes győzelme, és a narancsbolsevizmus koporsójába vert első szög forradalmi víziója lenne. Aminthogy a rendkívül érdekes ítélet a Kocsis Máté kontra Ungár Klára, illetve a Tóbiás által is megénekelt fideszes koncepciós perekben is a jogállamiság diadala.

Újabb gyászos látlelet a jogállamiságról. Az AB immár nem az alkotmányos rendet védi, hanem a regnáló hatalmat. Olyan országban, ahol népszavazás írható ki egy témában, amit az Alaptörvény explicite tilt (8. cikk. 2. és 3. bekezdés), ott bármi (és annak az ellenkezője is) megtörténhet. Készüljünk fel a legrosszabbra.

A kvótahatározat jogilag az úniós alapszerződés következménye.

1. Az EU alapszerződés igenis nemzetközi szerződés, még ha a nemzetközi jogrend egy speciális fajtáját hozta is létre: "Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja" (Alaptörvény, E. cikk, 2. bekezdés). A menekültügyi határozat ennek a kontraktusnak a közösen elfogadott jogkövetkezménye: "Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt", Alaptörvény, E. cikk, 3. bekezdés

2. Az uniós jog egyik sajátos jellemzője, hogy az uniós tagállamok joga alkalmazhatatlannak minősülhet, amennyiben ellentétes az uniós joggal (az utóbbi elsőbbséget élvez). Vagyis az EU jog magasabb rendű mint a tagállami, azok törvényei nem írhatják felül az uniós rendelkezéseket: a népszavazás egyetlen EU intézményt sem kötelezhet semmire.

3. Népszavazást nemcsak nemzetközi szerződésről nem lehet tartani, de az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyekről sem (Alaptörvény 8. cikk. 2. bekezdés), márpedig a kvótahatározat végrehajtása ilyen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés