Kutatási terület, mozgalom, életmód, utópia? Mindezek összessége a Nemnövekedési Mozgalom, amelyről augusztus-szeptember fordulóján konferenciát rendeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A paradigmaváltónak szánt elképzelés szerint a véges lehetőségekkel rendelkező világban nem lehet a végtelenségig növekedni, ezért szükség van az uralkodó gazdasági-társadalmi felfogások gyökeres átgondolására.
2016. augusztus 30. és szeptember 3. között Budapesten, a Budapesti Corvinus Egyetemen tartják az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Nemnövekedés Konferenciát. A konferenciával párhuzamosan kerül megrendezésre a Nemnövekedés Hét, amely városszerte jelentős rendezvényeket foglal magában, amelyen a szélesebb közönség is megismerkedhet a Nemnövekedés fogalmával és konkrét, gyakorlati kezdeményezéseivel.
A szervezők szerint a nemnövekedés nem kifejezetten mainstream áramlat, így szükség lenne arra, hogy a közbeszédben is megjelenjenek a témái. A nemnövekedés témaköréről csütörtökön Köves Alexandra jövőkutatással foglalkozó közgazdász tartott rövid ismertetést. Köves korábban tizenöt évig uniós fejlesztéspolitikai területen dolgozott: elmondása szerint az itt megtapasztalt problémák fordították az uralkodó áramlatok megkérdőjelezése felé.
Végesek a lehetőségek
Köves szerint a nemnövekedés egyszerre kutatási terület, mozgalom és adott esetben életmód: tehát elméleti és gyakorlati szinten is vizsgálja a véges lehetőségekkel rendelkező világban a növekedés korlátait, alternatíváit, amelyek igazságosabb társadalomhoz, egészségesebb környezethez vezethetnek. A nemnövekedés kutatói szerint a gazdasági növekedés a fejlett országokban elérte a társadalmi és ökológiai határokat és nem old meg minden problémát.
A nemnövekedés alapvetéseket igyekszik megkérdőjelezni, olyan fogalmakat újradefiniálni, mint a jólét/jóllét, fejlődés, munka, igazságosság, felelősség, szolidaritás, illetve a demokrácia. A kérdések között szerepel, hogy milyen az ember, hogyan ágyazódik be a gazdaság a társadalomba, és hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan hogyan alakul át a munkavállalás. A nemnövekedés kutatói úgy gondolják, hogy a gazdasági-társadalmi-környezeti válság mellé egy negyedik terület, a képviseleti demokrácia válsága is társul.
Jó értelemben vett utópia
A kérdések megfogalmazása mellett természetesen az alternatívák keresése is fontos terület: javaslatok születnek a nagy rendszerek átalakítására, az újraelosztás igazságosabbá tételére (ilyen például a feltétel nélküli alapjövedelem témaköre), az ökolokalizmus megteremtésére, a nemnövekedéshez szükséges csökkentési mechanizmusok megtervezésére, illetve az újrafelhasználás, újrahasznosítás témáira. Összességében tehát egy paradigmaváltási alternatíváról van szó, amely a jelenlegi mainstream keret megkérdőjeleződése, esetleg összeomlása esetén kerülhetne előtérbe.
Köves Alexandra szerint ez az irányzat egy jó értelemben vett utópiaként szolgál, hiszen könnyebb változtatni akkor, ha van valami kitűzött cél: a reális utópia befolyásolja a cselekvéseket.
A közgazdász ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a nemnövekedés nem szól a technológiai fejlődés megállításáról, sem pedig általában véve a lemondásról vagy arról, hogy „vissza kéne menni a barlangba”. Ambiciózus célnak tűnik, de Köves egyébként a rendszerek teljes, gyökeres átstrukturálásáról beszél, ami a nemnövekedés propagálói szerint végbemehet alulról szerveződve, demokratikus úton is, de nem kizárt, hogy a paradigmaváltáshoz egy nagy összeomlás szükséges.
Az elméleti kutatások, megoldáskeresések mellett a gyakorlati megvalósítás témája is megjelenik: ezek elsősorban olyan alulról jövő, nemnövekedés által megfogalmazott célok irányába mutató kezdeményezéseket jelentenek, mint a közösségi kertek, a teherbicikli-hálózatot működtető Cargonomia, vagy az adott sajtóesemény gasztronómiai oldalát is kiszolgáló Házikó. Utóbbi cég vidékfejlesztési törekvéseit például catering-szolgáltatásokkal egybekötve igyekszik behozni a vidéki termelők termékeit a fővárosba.
A nyár végi-ősz eleji konferenciára ötszáz érdeklődőt várnak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A Tisza kisállat-adója mindenkinek ártana, az állattartóknak, a menhelyeknek, és a kedvenceknek is – cikkünkben részletesen bemutatjuk miért.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Pedofilvádak, belharcok és fenyegetések: súlyos botrány rázta meg a Tisza Párt sárvári előválasztását.
A csütörtöki csata előtt válaszolt az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök.
