Meggyőzve

A német autóipar elefántjával dübörög a magyar kisegér az exporthídon – Varga Mihály a Mandinernek

2015. július 20. 11:36
„Merem állítani: a magyarnál kevés kiszámíthatóbb gazdaság van ma Európában” – mondja Varga Mihály gazdasági miniszter a Mandinernek. A vasárnapi boltzárról Vargának más volt a véleménye, de meggyőzték. Az NGM-et vezető miniszter szerint új korszak jön a NAV-nál, a lényeg a közbizalom, a Simicska-ügy viszont semmilyen formában nincs kihatással Vida Ildikó megbízatására. A tárcavezető arról is beszélt a Mandinernek, hogy informálisan milyen indoklás miatt maradt el a hitelminősítői osztályjavítás.

Friss hír: rekordméretű a magyar államadósság. El tud így menni nyaralni, képes lesz jól érezni magát?

Ó, hogyne! Lengyelországba megyünk a családdal és egészen biztos, hogy egy pillanatig sem fogok szomorkodni emiatt az adat miatt.

Hogyhogy? 25 ezer milliárd forint fölött van az adósság, ilyen magasságokban pedig sosem járt még.

Ez igaz, ám a magyar GDP sem járt még ilyen magasságokban, márpedig nem önmagában az adósság nominális nagyságát érdemes figyelni, hanem a kettő arányát. Az adósság aránya pedig csökken, és ez az, ami fontos.

A nominális érték tehát ezután is tovább nő majd?

Sajnos igen. Részben a korábbi adósságaink kamatkiadásai, másrészt a magyar államháztartás hiánya miatt, ami hozzáadódik az adósságszinthez minden évben – ez most 900 milliárd forintot jelent. Drasztikus lépésekkel lehetne csak hiány nélküli költségvetést csinálni, ami növekedési, szociális áldozatokkal járna. Ami viszont igazán fontos: folyamatosan csökken az adósság aránya, ezzel párhuzamosan 2010-ben még az adósság 45 százalékával főleg külföldieknek, devizában tartozott a magyar állam, mára ez az arány 38 százalékra csökkent. Az idei első félév várakozáson felüli volt, több mint 500 milliárd forintnyi állampapírt jegyzett a lakosság.

A legnagyobb külföldi forintbefektető, a Templeton-csoport viszont elad.

Igen, de ez sem gond, hiszen egyrészt ez is csökkenti a külföldi arányt az adósságunkon belül, másrészt likvid piac vagyunk, itt tud veszteséget kompenzálni. Az adósság év közbeni hullámzása is természetes, év végére más lesz a kép. Japánban a GDP 200 százaléka az adósság, még sincsenek kétségbe esve, hiszen saját polgárainak tartozik az állam. Olaszországban, Belgiumban is ez a helyzet, s bár nálunk erősödik a lakossági megtakarítás aránya, azért itthon van még mit tenni. Ezért is örültem, amikor júniusban a karcagi birkafőző-fesztiválon azt láttam: kitelepült a magyar államkincstár, az emberek meg ott helyben jegyeztek állampapírt, két birkapörkölt között.

A görögökhöz mérten már öt éve is magas volt a megtakarításunk aránya, 2010-ben pedig az adósságunk is a GDP 80 százaléka volt, míg az övék 114. Bajnaiék addigra ráadásul levezényeltek egy megszorító programot. Ennek ellenére is vállalhatónak tartja a fideszes toposzt, hogy 2010-ben ugyanonnan indult a két ország?

Öt éve Görögországgal együtt a tíz legkockázatosabb ország között voltunk. Ez tény, erről papírunk van. A két ország befektetői megítélése közel azonos volt. Az adósság szerkezete más tészta: abban jelentős különbségek voltak. Magyarország adóssága nagyrészt a Kádár-korszakból maradt, és nem életszínvonal-javításra ment, ellenben a görögöké igen. Azt azonban rólunk sem hitték el a befektetők, hogy mentőcsomag nélkül, saját erőből kezelni tudjuk az adósságállományt. Mégis sikerült.


„Az emberek érzékelték, hogy magán is hajlandó
eret vágni a politika”

Nem bánja, hogy Orbanomicsot, esetleg Matolcsyzmust emlegetnek, Vargaizmust viszont nemigen?

Miért bánnám? 2010-ben indult el ez a megújítás, amely nem csupán gazdaságpolitikát jelent: legalább ennyire fontos volt a társadalompolitikai része, amely ezzel együtt futott. Megfeleztük a politikai osztályt...

Dehogy felezték meg! Legfeljebb a parlament létszámát. A politikuskáderek meg az újonnan létrehozott kormányhivatalokban juthattak álláshoz.

Ők köztisztviselők és közalkalmazottak. Nem politikusok.

Közpénzből fizetik őket. Vagy azt állítja, költségvetési szempontból valóban hozott a parlamentfelezés?

Hozott, bár ezek valóban jelképes ügyek, de mint ilyenek fontosak. Az emberek érzékelték, hogy magán is hajlandó eret vágni a politika.

Nem vennénk rá mérget, hogy a közvélemény nagy részében az lenne ma a meghatározó meggyőződés, hogy a kormánypárti politikusok eret vágnak magukon.

Eltelt öt év, másrészt a bürokrácia leépítése valóban rendkívül bürokratikusan halad. Mindenesetre igyekszem jó példával elől járni: felszámoltam és betagoztam a Munkaügyi Hivatalt a minisztériumba, ahogy a Nemzeti Tervezési Hivatalt is.

Azt a Nemzeti Tervezési Hivatalt, ami nem a Gyurcsány-éra, hanem a második Orbán-kormány szülötte volt.

Egy minisztériumi főosztály is elég a feladat ellátására.


„Mindig azt kérem tőlük, hogy mondják meg,
mi nem kiszámítható a magyar gazdaságpolitikában!”

Abban, hogy a Moody's nem minősítette fel az országot, a bürokráciacsökkentés valószínűleg alig játszik szerepet. Minek tulajdonítja?

Informálisan úgy értesültünk, hogy a görög helyzetből indultak ki. Az mindenesetre jó jel, hogy tavasszal a Fitch pozitívra minősített minket stabilból, a Standard and Poor's pedig stabilra negatívból. Őszre várhatóan a Moody's is változtat majd a besorolásunkon.

Nem lehet, hogy a hitelminősítők a kiszámíthatóság hiánya miatt vonakodnak a felminősítéstől?

Amikor ez tárgyalásokon elhangzik, mindig azt kérem tőlük, hogy mondják meg, mi nem kiszámítható a magyar gazdaságpolitikában!

Ők meg erre azt, hogy például a különadók, nem?

De. Mi erre elmondjuk, hogy máshol is van például bankadó.

Ők meg erre, hogy lehet, viszont Magyarországon a legmagasabb.

Mire mi: az Európai Központi Bankkal aláírtuk a megállapodást, hogy csökkenteni fogjuk. Így is lett. A kiskereskedelmi különadót megszüntettük. A telekomadó és a dohánytermékek ügyében pedig el tudom mondani: ők is igénybe vehetnek adókedvezményt, ha fejlesztenek. A telekom-szektor és a dohányipar is él a lehetőséggel: a British American Tobacco komoly adókedvezményt érvényesíthet, mert beruházott. Az, hogy a Philip Morris nem fejleszt, nem a mi döntésünk. Ezek az adók ráadásul évekkel ezelőtti döntések, amelyek kiszámíthatóan épültek be a magyar gazdaságpolitikába. Merem állítani: a magyarnál kevés kiszámíthatóbb gazdaság van ma Európában. 2016-ra már most elfogadtuk a költségvetést, ráadásul úgy, hogy soha ilyen kevés adómódosítás nem volt egyik évről a másikra.

És mennyit tenne rá, hogy decemberben ugyanígy néz még ki a költségvetés és az adószabályok?

Bármennyit. Ez a költségvetés érdemben nem fog módosulni. Akkora tartalékot terveztünk bele, amekkorát még soha. 200 milliárd fölött van ez az összeg. A tárcákhoz is beterveztünk fejezeti tartalékként 1 százalékot, amelyet félre kell tenniük, ha nem szállt el a tárca költségvetése októberig, megkapják és elkölthetik. Ez 35 milliárd. A kilátásainkat egyébként az IMF és az Európai Bizottság is hasonlóan ítéli meg, mint mi.


Ha a meghatározó stratégiai döntések Budapesten születnek,
akkor az a bank alapvetően magyarnak számít

Az állami kézbe vett bankok tervezett gyors magánosításával jól járnak majd az adófizetők?

Hosszú távon biztosan.

És rövid távon? Annak, hogy februárban megígérték az Európai Központi Banknak, hogy három éven belül eladják az állami banki tulajdont, árleszorító hatása van, nem?

De. Ahogy akkor is volt az eladó részéről, amikor az MKB-t megvettük. Érvényesítettük is ezt. Kényes a vétel, kényes az eladás is, tudom, de ez a kormány nem szokott visszariadni a kényes tranzakcióktól. Értékesíteni fogjuk a banki üzletrészeket.

Mi az eladás oka? Az állam mégsem jó gazda?

A bankszektor veszélyes üzem, ahol jövőbeni beruházásokról, vállalkozókról, vállalkozói csoportokról kell dönteni. Példák sora mutatja, hogy jobb, ha ezt a magánszektor végzi, piaci alapon. Az a vállalás pedig, hogy magyar legyen a bankrendszer fele, teljesült.

A Figyelőnek arról beszélt, hogy a bankszektorban már több mint ötven százalékos a magyar tulajdon. A többségében külföldi intézményi befektetők által tulajdonolt OTP-t is ide számolta?

Igen, ugyanis a kontroll számít. Az, hogy a meghatározó stratégiai döntések hol születnek. Ha Budapesten, Magyarországon, akkor az a bank alapvetően magyarnak számít.

Milyen magánosítást terveznek? Elképzelhető, hogy tőzsdére viszik a bankok állami tulajdonú részvényeit?

Van ilyen opció. Szeretném ha a Budapesti Értéktőzsde megerősödne.

Akár állami szerepvállalással is?

Nem. Viszont többször is találkoztam az osztrák tulajdonú BÉT vezetőivel. Mindig ösztönöztem, hogy fejlesszenek, ruházzanak be Budapesten is, de többnyire csönd volt, amikor afelől érdeklődtem, hogy milyen vállalásokat tudnának tenni.


Mindig magam készítem el az adóbevallásomat,
úgyhogy tudom: nemigen emlékeztet söralátétre

Önök meg a reklámadó eltörlését kérő hangokat nem hallották meg. Miért ragaszkodnak ehhez a nemzetgazdaságilag jelentéktelen, az ágazatot viszont keményen sújtó adóhoz?

Sok kicsi sokra megy.

Egy nem túl nagy, nem is igazán nyereséges szektort sújtanak vele.

Az osztrákoktól is meg lehetne kérdezni akkor, hogy miért van náluk reklámadó.

Náluk jobb állapotban van a reklámipar.

Itt is termel profitot. Másként aligha foglalkozna vele ennyi cég. Amikor pedig miniszteri szinten 5-10 millió forintokért öljük egymást, nem becsülném le azt a 10 milliárd forintot, amely a reklámadóból befolyik a költségvetésbe.

Csakhogy eközben simán lemondanak 145 milliárdról, amikor 16-ról 15 százalékra csökkentik a személyi jövedelemadót. Az egészségügyből pont évi százmilliárd hiányzik, az oktatásban is elférne a maradék 45. Mindezt azért, hogy elmondhassák sajtótájékoztatókon, hogy itt áll önök előtt az adócsökkentés kormánya?

Egy jó szlogenért nem hajítanánk ki 145 milliárdot az ablakon, csakhogy kormányzati ígéret volt, hogy segély helyett munka lesz, s aki dolgozik, azt megbecsüljük, támogatjuk a gyermeknevelést. Az adócsökkentés ezt fejezi ki, s amikor lehetőségünk lesz rá, még tovább kell folytatni. Ez a pénz a családi kasszákban marad. Mindemellett növelni tudjuk a béreket is. A rendvédelmi dolgozók, a tanárok is béremelést kapnak: fontos, hogy érezzék a növekedést, nem szabad úgy járnunk, ahogy Spanyolország, ahol hiába növekszik gyors ütemben a gazdaság, a polgárok ezt nem érzik, ezért elégedetlenek. Az adóteher átlagos szintje csökkent. Abban egyetértek, hogy a magyar vállalkozások még mindig túl sok időt töltenek adminisztrációval. Ez is csökkent az öt évvel ezelőttihez képest, de én sem vagyok elégedett.

Annyit mondunk: söralátét.

No igen. Mindig magam készítem el az adóbevallásomat, úgyhogy tudom: nemigen emlékeztet söralátétre. Ezért is kezdeményeztem, hogy az szja-bevallásokat készítse el a NAV. Annyi történjen, hogy ön megkapja e-mailen, vagy postán az elkészült bevallás eredményét, s ha nem jelez vissza, akkor kész is. Ha vitatja, az persze más.

Inkább az adóhatóság elnökével szembeni eljárása vitatható. Fél éve megvédte, egy hónapja megvédte, múlt héten már közölte, hogy mennie kell, merthogy a félévvel ezelőtti kitiltási ügy miatt megrendült a bizalom a NAV-ban.

Mindig megvédtem, annyit mondtam, hogy gyengült iránta a közbizalom.

Vida Ildikó bűnös vagy nem bűnös olyan korrupciós ügyekben, amelyekkel az amerikaiak vádolták?

Nem bűnös. A kitiltási ügy megalapozatlan volt. Az amerikai nagykövetség hírmorzsáiból ma már tudjuk, hogy nem volt ügy.

Akkor csak azért, mert rágalmazták, el kell küldeni?

Nógrádi László miniszter miért mondott le, amikor karambolozott? Nem ő vezetett, hanem a sofőrje. Mégis lemondott: a közbizalom miatt, amely elengedhetetlen volt a pozíciójához.

Bocsánat, ott volt karambol. Vida Ildikó esetében meg, épp az imént mondta, nem volt.

Lehet a példa nem tökéletes, de a közbizalomról szól. Hónapokon keresztül pörgött a sajtóban a kitiltási ügy, egy olyan intézménynél, amelyhez a bevallások 80 százaléka önbevallás alapján érkezik. Itt sokkal fontosabb a közbizalom megléte, mint máshol. Másrészt gazdaságpolitikai szakaszhatárnál vagyunk, ami indokolhatja, hogy új NAV-vezetéssel vágjunk neki a feladatoknak.


A Simicska-ügy nem szempont Vida Ildikó esetében sem

Nem lenne egyszerűbb, ha azt mondaná: feladat van, idén meg kell szabadulni a Simicska-emberektől, ezért kell mennie Vidának?

Ez a része nem érdekel a történetnek.

A Vida-Simicska reláció talán föl sem vetődött a távozás mellett szóló érvként?

Nem vetődött fel. Nincs jelentősége. Ha lenne, vajon Németh Lászlónénak volna helye a kormányzati rendszerben?

Miniszterként neki sincs már.

Igen jelentős portfóliót visz államtitkár asszony. A Simicska-ügy nem szempont Vida Ildikó esetében sem. Új elvárások vannak a NAV felé, az a vezetés pedig, amely kénytelen volt egy sor közelharcba beleállni az elmúlt időszakban, talán kevésbé tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Az állampolgárok bizalma a lényeg.

Nem az öné?

Nem. Az én bizalmam töretlen Vida Ildikóban, ameddig ő a NAV elnöke. Gond nélkül és eredményesen dolgozunk együtt. Attól függetlenül, hogy a kinevezés és felmentés joga nem az én kompetenciám...

De szeretné, ha az öné lenne. A minap nem ment át ugyan a módosítója, de szerette volna, ha ön dönt a NAV-elnök és helyettesei személyéről. Újra a parlament elé viszi a témát?

Nem aktuális a kérdés.

A csere szükségessége már csak azért is érdekes, mert az áfa-bevételek rekordot döntögetnek, sosem szedett még be ennyi forgalmi adót a NAV.

Ebben nagy szerepe van a NAV-nak és a minisztériumnak is. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER) bevezetése, vagy az online pénztárgépeké – mindezek erősen hozzájárultak ehhez. Jönnek is szépen a bevételek jövedéki adóban, áfában...

A Mandiner.Magyarország programvázlatunk gazdaságpolitikai ötletei között szerepel a kötelező online számlázás, ahol a NAV valós időben látná minden számla születését, nem csak hónapokkal, évekkel később, egy esetleges ellenőrzés során találkozna a gyanús szereplőkkel és a furcsa tranzakciókkal.

Köszönjük a Mandinernek a segítséget, de ezek szerint párhuzamosan mennek az események: magunktól is éppen ezen dolgozunk. Ez a célunk. Az elektronikus számlarendszer elindítása.

Mikorra lesz meg?

Korai lenne időpontot mondani. Az EKÁER-rendszerre három hónapot kaptunk és el is indult. 200 ezer online pénztárgép van a kiskereskedelmi forgalomban, s több százezer vállalkozás szállít közúton, csatlakozva a rendszerhez. Működik.

Ha már reálgazdaság: miközben a makroszámok jók, a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági győzelmi jelentésekbe beleszámolják azt is, aki Londonban dolgozik. Ha ezt leszámítjuk, úgy azért nem olyan szép a szám.

Szép a szám. 456 ezerrel többen dolgoznak most, mint öt évvel ezelőtt. Ebből úgy 260-270 ezer ember munkahelye jött létre piaci alapon. A különbözet az, amely a közfoglalkoztatásban és külföldön állásban lévők számát mutatja. A mérleg tehát pozitív. Persze igaz, hogy kevés, ha alacsony a munkanélküliség, s a foglalkoztatás arányával van gond. Ebben a tekintetben még mindig az EU utolsó ötödében vagyunk: a gazdasági aktivitás aránya csupán 62,5 százalékos. Kérdéses, hogy a közfoglalkoztatás hosszú távon mennyire ragasztja be az embereket ebbe a formába. Lesznek javaslataink, hogy az elsődleges munkaerőpiacra hogyan vezessük át őket.

Tehát visszavágnák a közmunkát.

Itt a nyár, a mezőgazdasági idénymunkák ideje, de sokaknak kényelmesebb a közfoglalkoztatásban, mint mezőgazdasági vállalkozónál szedni a meggyet. Ilyenkor vissza kell fogni a közfoglalkoztatást. Az elsődleges munkaerőpiacra lépés ösztönzésével kell megszüntetni a problémát.


Életem sajnálatos kudarca, hogy Vitézy Dávidot
nem tudtam meggyőzni a magyar elektromos buszokról

Mekkora a lobbiereje? Nem csak a belüggyel szemben: a vasárnapi zárva tartást nem támogatta, aztán...

… aztán meggyőztek.

Meggyőzték? Mégis, mi volt a döntő érv?

A demokrácia nem arról szól, hogy mindenki úgy szavaz, arra megy, amerre akar. A többség dönt, időnként sokkal fontosabb, hogy egy irányba menjünk. Kompromisszumot tudtunk kötni a kormányban, s be kell lássam, eddig az én félelmeim sem igazolódtak. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis növekszik. Heti átlag 141 milliárd forgalom helyett most 159 milliárd. A vasárnapi forgalom nagy része csütörtökre és szombatra tevődött át.

Az exportunk meg elsősorban a német autóipar miatt bővült. 2010 óta mennyit költött a kormány az ő támogatásukra?

27,2 milliárd forintot.

Csak? Adókedvezményekkel, mindennel együtt?

Azt nem nagyon tudunk adni EU-tagként – tiltott állami támogatásnak minősülne. Csak az egyedi kormánydöntésekkel adhatunk beruházási támogatást, amelyhez minimális foglalkoztatási plusz tud társulni. Más szektorok is kapnak támogatást, de ma a magyar export döntő részét a járműipar adja. Alapvető érdekünk, hogy tovább húzzák a növekedést.

Az autógyártás dominanciája az exportunkban nem tesz kiszolgáltatottá minket?

De igen.

Tudnánk kezelni, ha visszaesne az autóipari kereslet? Egyes előrejelzések szerint az előttünk álló tíz év évben gyökeresen alakulhat át ez a piac.

Valaki súg a Mandinernek az NGM-ből – muszáj ezt gondolnom. Házon belül két vita volt már erről, az Iparfejlesztés 2.0 című programunk éppen erre keresi a választ. Három-négy iparágat szeretnénk kijelölni, amelyekre a gazdaságfejlesztési források jó részét fordítanánk. Éppen azért, hogy csökkentsük a járműipari függést. A másik feladat, hogy 4-5 százalékos növekedési tartományba jussunk. Ehhez szintén szükség van új iparágak fejlesztésére.

Az előrejelzések szerint még a 3 százalékos növekedés is nehezen lesz tartható. Tényleg komolyan gondolja, hogy lehet 5 százalékos is?

Pénzügyminiszter voltam, amikor 6,6 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.

Egyetlen negyedévben, ha emlékeink nem csalnak.

Nem csalnak, valóban. De ettől még nem kell kishitűnek lenni. A kínai gazdaság évtizedeken keresztül 8-10 százalékkal növekedett, Szlovákia is huzamosan tudott évi 6 százalék fölött bővülni. Ehhez viszont meg kell találni a húzóágazatokat.

Melyik lesz az a három?

Még tizenkettőnél tartunk, de az egyértelmű, hogy az informatikának részt kell vennie benne. Küzdünk az Uber ellen, s igazunk is van, hiszen minden szolgáltatás után adót kell fizetni, de a világ mégiscsak ebbe az irányba halad. Az energiafelhasználásban is vannak tartalékok, az alternatív energiák terjesztésében is.


„A lábunkat, vagy a kisujjunkat legalább betettük a keleti piacokra.
Néha rácsapják az ajtót, de megyünk, csináljuk.”

Azt pont lenullázták Paks miatt.

Éppen hogy alapot teremtettünk neki a paksi bővítéssel. 2024 után olyan kapacitásaink lesznek elektromos áramban, amelyekre fel kell építeni iparágakat. Ha elektromos autóval akarunk majd közlekedni tíz év múlva, annak most kell megteremteni az iparági feltételeit. Jó lenne, ha a BKV és a Volán is magyar buszokat, valamint magyar elektromos buszokat vásárolna majd.

Ez csak személyes vágyálma, vagy a tárca aktívan is fellép ennek érdekében?

Életem sajnálatos kudarca, hogy Vitézy Dávidot erről nem tudtam meggyőzni. Az új vezetés, remélem, rugalmasabban áll hozzá.

Önök is rugalmasabbak lettek az EU-USA szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban az utóbbi időben. Miért?

Azért, mert az egyik legdinamikusabban fejlődő exportpiacunk az USA, Kanada, Mexikó.

A mienk? Nem inkább a német autóiparé?

Jó, kicsit olyan a helyzet, mint az elefánt meg az egér esete, amikor utóbbi mondja, hogy „hallod elefánt, hogy dübörgünk?” De legalább dübörgünk, s ott vagyunk a pályán. Más piacokon jelen sem vagyunk.

Szijjártó Péter most nagyon szomorú lesz. A keleti nyitást jól bevágta a szemétkosárba.

Dehogy! Jók a számok ott is. Ha az orosz-ukrán visszaesést leszámítjuk, azt látjuk, hogy 600 millió dolláros pluszt értünk el a keleti piacokon, ez pedig mindenképp...

... mindenképp mérsékelten meggyőző szám. A cseh exportunk szintje. Az egész nagy, megállás nélkül kommunikált keleti nyitásunk volumene ekkora.

Előkészítés nélkül nincs eredmény. A lábunkat, vagy a kisujjunkat legalább betettük a keleti piacokra. Néha rácsapják az ajtót, de megyünk, csináljuk. Ez csak a kezdet. Ma még kétségkívül a hagyományos piacaink az erősebbek.

Szóval nem amerikai nyomásra szerették meg a szabadkereskedelmi egyezményt?

Nem. Azt nem nevezem nyomásgyakorlásnak, ha egy nagykövet ismerteti az országa álláspontját. Amerikának most amúgy is fontosabb, hogy először a Csendes-Óceáni szabadkereskedelmi megállapodást zárja le. Az EU-val még el sem kezdődtek az érdemi tárgyalások. Nekünk azokon lesz majd feladatunk, akkor kell majd észnél lenni.

*

Fotók: Földházi Árpád

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Komám, hallod hogy dübörgünk!"
Mondja az egér az elefántnak a hídon.

A Pasa Park-i lakásból minden szép és jó...

Nem akarlak kiábrándítani, de nekem nem voltak elvtársaim.
Csermanek Jánost pedig én nem sírom vissza, mint oly sok nyugdíjas Fidesz rajongó.

bocs de az a mi pénzünk is...
nem a kormányé, hanem az embereké


vagy másképp látod a helyzetet?

Alapjában véve igazad van,az országnak nagyon nagy szuksége van normális gazdaságpolitikára. Ami engem leginkább zavar az az, hogy nagyon sokszor a politikusok "legyőzik" a szakembereket.
Például a vasárnapi zárvatartásról is azt mondta először a Varga Misi, hogy hülyeség, ez az országnak nagyon nagy adóbevétel kiesést okozna.
Mivel azonban Viktor "beállt" a zárvatartás mögé, már ö sem mondhatott mást, mint azt, hogy a "dolog" teljesen oké, nincs vele semmi gond.

A másik pedig az, hogy a "bűnös politikusokról" sajnos nemcsak múlt hanem jelen időben is lehet (kell) beszélni...

Amikor az ellenzék adatokra hivatkozva azt akarta bebizonyítani, hogy mennyire negatív a vasárnapi zárvatartás, "illetékes elvtárs" kioktatta őket, hogy most még nem lehet biztos adatokat mondani, azok csak az év végén lesznek egyértelműek.
Szóval ennyit a 83 milliárdos többletről.

Az is tény, hogy kirúgtak több mint 2000 embert akik a kereskedelemben dolgoztak, mégis azt válaszolta rá illetékes elvtárs, hogy majd csak az év végi adatok adnak valós képet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés