Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Költségvetési kiadáscsökkentés, kötelező online számlázás, az EKHO eltörlése, a körbetartozás állami részének rendezése, nyugdíjrögzítés, készpénz helyett elektronikus fizetés – itt a Mandiner.Magyarország gazdasági fejezetének vitaanyaga.
0. Alapvetés
1. Állam és közigazgatás
2. Nemzet
3. Oktatás
A Mandiner.Magyarország: A polgár visszatér a 2007-es A jövő visszahódítása című programunk újragondolása, amit fejezetenként teszünk közzé megvitatásra, majd az érkező kritikák és javaslatok megfontolásával és beépítésével rakjuk össze a végső változatot. A gazdaságról szóló fejezettel folytatjuk:
AMEDDIG A TAKARÓNK ÉR
Magyarországnak szigorú költségvetési politikára van szüksége, amely nem fél a kiadási oldalhoz is hozzányúlni az egyensúly megteremtése és fenntartása érdekében. A bevételi oldal minden határon túli feszítése egészségtelen, ráadásul számos további problémát szül. Logikusnak tűnik a húzóágazatokat (kereskedelem, hírközlés, energetika) megadóztatni, csakhogy ennek a gondolkodásnak a következménye éppen azoknak a beruházásoknak az elmaradása, amelyek az előző évtizedekben a gazdaság növekedés döntő részét adták (és adnák ma is). Éppen ezért e szegmensek erőn felüli adóztatása szerencsétlen és kontraproduktív.
A TISZTESSÉG MINT VERSENYHÁTRÁNY
A magyar gazdaság egy évtizede alulteljesít a régiós versenyben. Az állam és a polgárok eladósodottsága önmagában is komoly gátja a növekedésnek, ezzel a helyzettel sajnos még jó ideig együtt kell élnünk. Az állam által biztosított gazdasági környezet kiszámíthatatlan, a permanens kormányzati adminisztrációcsökkentés ellenére a vállalkozások mindennapi dokumentációs kötelezettségei egyáltalán nem csökkennek, sőt. Az egyszerűnek szánt szabályok ritkán egyszerűek, a kivételek kivételeinek kivételei több költséggel járnak, mint haszonnal. Az állam kudarca, hogy nem egy iparágban komoly hátrányba kerülnek a tisztességesen adózó, munkavállalóikat törvényesen foglalkoztató vállalkozások. Ebben az esetben ezek az egyébként versenyképes, jól teljesítő vállalkozások és az állam egyaránt veszítenek.
ÖSSZESZERELÉS ÉS MODERN GYARMATI LÉT
A magyar gazdaságpolitika nehezen szabadul az alacsony hozzáadott értékű, múlt századi iparosítás iránti vonzalmától (összeszerelő-üzemek, betanított munkások számának növelése). Az összeszerelés támogatása önmagában pótcselekvés, amorf gazdaságszerkezethez és modern szellemi gyarmati léthez vezet. Magyarország a magas hozzáadott-értékű iparágak és az innováció területén rendre rossz alkukat köt vagy súlyosan alulteljesít. Az állam szereptévesztésben van a kutatás-fejlesztés terén: legtöbbször megelégszik a multinacionális szereplők szubvencionálásával, miközben az oktatási rendszer konzerválásával csökkenti a versenyképes munkaerő képzését és megtartását. Magas lobbierejű multikkal születnek nem nyilvános munkahelymegtartó megállapodások (melyek társadalmi költségei és hasznai nem számszerűsíthetőek), közben a hasonló méretű növekvő és prosperáló magyar tulajdonú vállalkozások nem is kerülnek a kormány látókörébe, pedig a támogatott globális cégek sok esetben éppen előlük szívják el a legjobb munkaerőt – ennek a helyzetnek véget kell vetni.
ONLINE SZÁMLÁZÁS BRUTÁLIS FEHÉRÍTŐ HATÁSSAL
Állami üzemeltetésű központi számlanyilvántartásra van szükség, amihez API-n keresztül csatlakozhatnak a különféle piaci fejlesztésű szolgáltatások. Bizonyos tranzakcióérték fölött csak online számla állítható ki, az offline számlákat pedig kiállításukat követően legfeljebb 72 órán belül rögzíteni kell a rendszerben. Statisztikai és ökonometriai módszerek segítségével nagyon jól, s ami a lényeg: nem hónapokkal, évekkel később, hanem szinte azonnal felderíthetővé válnak a gyanús számlamozgások (például az áfa-csalásra szakosodott cégláncolatok) – ez akár évi százmilliárdos nagyságrendű többletbevételt jelenthet a büdzsének. Az online számlázás a megrendelőket is védi, például nem fordulhat elő, hogy időközben törölt adószámú szállítótól fogadnak be számlát, mivel a rendszer ilyen vállalkozások számára eleve nem is engedi, hogy számlát bocsássanak ki. A NAV-on túl a KSH is sokkal részletesebb, pontosabb és gyorsabb adatokhoz jut, ráadásul mindezt úgy, hogy a cégeknek nem kell külön jelentéseket kitölteni a Statisztikai Hivatal felé. A minden korábbinál nagyobb adatmélység egészen új perspektívákat kínál a gazdasági tervezés számára. A magánszemélyek adóbevallása esetén is búcsút kell mondani a szörnyű, nehezen érthető és problémás nyomtatványkitöltő programoknak, ehelyett bármilyen böngészővel kompatibilis webes felületen kell biztosítani az adóbevallás lehetőségét.
AZ ÁLLAM ÉS A LÁNCTARTOZÁS
A versenyszektor egyik legnagyobb tehertétele a lánctartozás. A jelenségben, ami az egyébként is likviditási problémákkal küzdő KKV-kat különösen kiszolgáltatottá teszi, komoly szerepe van a számláikat jelentős késéssel kiegyenlítő állami intézményeknek, cégeknek. Különösen annak fényében méltatlan ez az állapot, hogy az állam ugyanezen vállalkozásoktól milyen gyorsasággal és eréllyel szedi be a különféle közterheket – elég egy pár napos késedelem a havi járulékfizetéssel, és már érkezik is az inkasszó. Éppen ezért a lejárt fizetési határidejű állami tartozásállomány egyszeri rendezése, majd a fizetési fegyelem fenntartása jelentősen javítaná a gazdaság likviditását, óriási ösztönző és bizalomerősítő hatással bírna – különösen ahhoz képest, hogy mennyibe kerülne a költségvetésnek.
TÖBB NYILVÁNOSSÁG, KEVESEBB KORRUPCIÓ
A részben a túlbiztosított előírásokból fakadó adminisztrációs teher kettős problémát okoz: feleslegesen teszi nagyon nehézkessé a közbeszerzési és a pályázati rendszert, miközben láthatóan nem biztosítja a hazai és az uniós adófizetők pénzének elköltésének hatékonyságát és átláthatóságát. Ezért úgy gondoljuk, hogy az egész ellenőrzési megközelítést kell újragondolni, a közbeszerzéseknél és az uniós pályázatoknál az internetes, jól kereshető nyilvánosság (nevezhetjük közösségi ellenőrzésnek is) kiválthatja a hivatali ellenőrzés egy részét. Így a versenytársak ellenőrizhetik egymást, illetve minden állami tisztviselőnek is abban a tudatban kell döntést hoznia, hogy az bárki számára megismerhető lesz, ami jelentősen csökkenti a korrupciós kockázatokat.
ÉRTELMES KÖZMUNKÁT!
Egyetértünk az elvvel, hogy lehetőség szerint meg kelljen dolgozni az állami juttatásokért, a transzferek ne ösztönözzenek passzivitásra. Azonban ez az intézkedés csak akkor igazán célravezető, ha hasznos és értelmes munkát végezhetnek a közmunkások – az értelmetlen munka lélekölő és semmiképpen nem szolgálja a munkaerőpiaci reintegrációt. Ezért olyan jó gyakorlatokra van szükség, amiket átvehetnek egymástól a közmunkások foglalkoztatói és jelentős számú közmunkás számára képesek értelmes, teremtő elfoglaltságot biztosítani. Például a közmunkaprogram minimális eredménye kéne, hogy legyen egy szinte szemétmentes Magyarország, különös tekintettel a vasútvonalak és közutak környezetére.
EGYKULCSOS SZJA, EKHO NÉLKÜL
Egyetértünk az egykulcsos személyi jövedelemadóval, és a gyermekek utáni adókedvezményt is teljes mértékben támogatjuk. Ugyanakkor jogbiztonság és kiszámíthatatóság nélkül sajnos jóval kevésbé érvényesül az a szándék, hogy a polgároknál maradó pénzből itthoni befektetések, vállalkozások legyenek, sokan tartják inkább külföldön megtakarításaikat, ami rossz az országnak. Az EKHO révén egyes szakmák (például az újságírók és sportolók) kedvezőbb feltételekkel adóznak, mint mások, ami igazságtalan, és az egykulcsos adó szellemiségével is ellentétes, ezért javasoljuk az adónem megszüntetését.
ERDŐKÖN, MEZŐKÖN
A növekvő kereslet miatt az élelmiszerárak várhatóan jelentős mértékben emelkedni fognak a következő évtizedekben, ezért javasoljuk a mezőgazdasági beruházások és kutatások ösztönzését. A kedvező klimatikus adottságoknak és a bőséges – megőrzendő és fejlesztendő – vízhálózatnak köszönhetően Magyarország számára fontos kitörési pont lehet a modern, high-tech mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtése. A magyar agráriumot domináló monokultúrákat a sokkal jobban jövedelmező zöldség- és gyümölcstermesztés felé lehetne orientálni. Folytatni kell az elmúlt évtizedek erdőtelepítéseit, a cél a száz évvel ezelőtti, 25%-ot meghaladó erdősültség. Elő kell segíteni a magyar láncok piacra lépését külföldön, elsősorban tőlünk délre és keletre. Ezek a kereskedelmi láncok természetes partnerei lennének a magyar ipari és mezőgazdasági termelőknek.
NYUGDÍJRÖGZÍTÉS, RÉSZIDŐS NYUGDÍJ
Az ország erejét meghaladó mértékben költ nyugdíjellátásra, ennek következménye, hogy Európában – Luxemburg mellett – egyedül Magyarországon magasabb a 65 év felettiek mediánjövedelme, mint a fiatalabbaké. A dolgok állása szerint a nyugdíjrendszer mai befizetői évtizedek múlva alig számíthatnak állami nyugdíjjárandóságra, ami óriási igazságtalanság, és előbb-utóbb komoly feszültségekhez vezethet. Ezért javasoljuk, hogy az állam három éven át csak a nyugdíjak nominálértékének megőrzését garantálja, ami jelentős (és ráadásul évről évre összeadódó) könnyebbséget jelent a költségvetésnek. A 65 éven felüliek esetében a közösségi közlekedés legfeljebb 67,5 százalékos kedvezménnyel legyen igénybe vehető a jelenlegi ingyenesség helyett. A nyugdíjkorhatárnak követnie kell a várható élettartam emelkedését. Mivel 55 éves kor fölött a legtöbb munkakörben csökken a teljesítőképesség, nő a regeneráció időigénye, ezért érdemes lehetővé tenni a részidős nyugdíjat: előbb napi 6, majd napi 4 órás munka mellett addig megszerzett nyugdíjjáradéka negyedét, majd felét kapja meg a jogosult.
KÉSZPÉNZ HELYETT
A gazdaság és az állam érdekei is azt diktálják, hogy a készpénz helyett minél inkább az elektronikus fizetési megoldások domináljanak: előbbinek komoly megtakarítás, ha nem kell a készpénzkezelésre költeni, utóbbi számára a feketegazdaság elleni egyik leghatékonyabb eszköz, ha digitális nyoma marad az egyes ügyleteknek. Ezért javasoljuk a készpénzes tranzakciók (sárga csekk, pénzfelvétel) illetékterhelésének növelését, az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetését, az elektronikus műveletek (átutalás, kártyahasználat) illetékeinek kivezetésével párhuzamosan.
BÚCSÚ AZ ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNYTÓL ÉS A NULLÁS IGAZOLÁSTÓL
Számos állami eljárás van, ahol vállalkozásoknak (vagy éppen magánszemélyeknek) olyan adatok és igazolások beszerzésére van szüksége, amit másik állami szerv(ek)től kell beszerezniük. Ez abszurd és anakronisztikus. Az aláírási címpéldány kiváltható egy közhiteles, online nyilvántartással, amiben bárki megnézheti, hogy ki jogosult cégjegyzésre, így a személyi igazolvány és az azon található aláíráskép segítségével ellenőrizhető, hogy egy adott dokumentum hiteles-e. A nullás igazolás beszerzésre is felesleges – és időigényes, így költséges – tortúra az ügyfél számára, hiszen ugyanebben az online nyilvántartásban minden vállalkozás esetében naprakészen megtekinthető lehetne bárki számára, hogy nincs érdemi köztartozása.
KÖNNYEBB ALAPÍTÁS, KÖNNYEBB MEGSZÜNTETÉS
A cégbejegyzési illeték és a kötelező minimumtörzstőke emelése rossz irány, és a cégügyekben előírt ügyvédkényszer is indokolatlan. A jó állam egészen egyszerűen engedhetné polgárait vállalkozást indítani ügyfélkapus regisztrációval, iratminták segítségével, elektronikus úton. A belépési korlátok között számolni kell a kilépés nehézségeivel is. Magyarországon egy cég megszüntetése olyan költséges, és annyi tortúrával jár, hogy sokan inkább tetszhalotti állapotban tartják nem működő vállalkozásukat, ami torzítja a statisztikát, ezért érdemben egyszerűsíteni kell a vállalkozások megszüntetési eljárását.
*
(Illusztráció: Fortepan)