Amikor a Bármit Lehet véget ér

2014. december 11. 11:55

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
Ami tegnap még kitűnően működött, ma jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben egyenesen kontraproduktív.

Három választást nyert idén a Fidesz, nagyon simán, komoly kihívó nélkül – és ebből láthatóan azt a következtetést vonta le, hogy minden úgy volt rendben, ahogy az elmúlt ciklusban történt. Hogy Bármit Lehet, sőt, most lehet csak igazán.

Az élet úgy hozta, hogy ez a következtetés könnyen tévesnek bizonyulhat. Ami tegnap még kitűnően működött, ma jobb esetben hatástalan, rosszabb esetben egyenesen kontraproduktív. A rezsicsökkentés és Gyurcsány kottája sem hat örökké. Az egyik percben még el lehet intézni mindent az ugye ti sem akarjátok, hogy Gyurcsány visszajöjjön? aduval, a másikban meg már nem. Emlékszünk még az MSZP egyik ilyen általános megoldására, a szélsőjobb veszélyre? Sokáig nagyszerűen működött, egyben lehetett vele tartani a tábort, és aktivizálni őket – aztán 2010-ben a Jobbik úgy került be a parlamentbe, hogy kis híján az MSZP-t is megverte, többek közt volt szocialista szimpatizánsok szavazataival.

A Fidesz 2010-ben annak ellenére tudta meghatározni magát az elmúlthúszévvel szemben, hogy abból négy az övé volt (ebben nyilván segített, hogy az a ciklus minden hibájával együtt is a posztszocialista időszakunk legjobb négy éve volt kormányzati szempontból). Kegyelmi állapot volt, ami talán sokáig nem adatik meg senkinek a magyar közéletben, de – úgy tűnik – nem sikerült élni vele: ma a kormányt az a veszély fenyegeti, hogy maga is az elmúlthuszonötév részévé válik a t. választópolgárok kis magánskatulyáiban. Nem befejezi a rendszerváltás, hanem betetőzi annak kudarcát.

A Fidesz ma kétségtelenül az ország, sőt talán egész Közép-Európa legerősebb politikai gépezete, amire félelemmel és értetlenséggel vegyes irigykedéssel tekintenek sokan a politikában. Viszont ez a gépezet sokkal jobban teljesít, ha kampányolni kell, és kevésbé brillíroz, amikor kormányozni. Ilyet is láttunk már: a 2002-es és a 2006-os MSZP-SZDSZ tandem is nagyszerűen tudott választást nyerni.

És a Fidesz nem veszi észre, vagy talán csak nem akarja észrevenni, hogy valami megváltozott – ahogy az ukrajnai fejlemények is drámaian változtatták meg a magyar mozgásteret orosz relációban –, pörgeti tovább a kétharmadot, mint eddig. Hogy csak akarni kell erősen, nyomni, nyomni, aztán majd menni fog. Hogy az előkészítés, a tervezés semmi, a döntés minden. Még egy adónem. Meg még egy. Néhány milliárdos kis szutyok tételek, óriási adminisztrációs terhekkel a vállalkozások és ellenőrzési költségekkel az állam oldaláról (a Mandinert kiadó kisvállalkozásnak is van szerencséje egy ilyen sikertörténethez: hiába vagyunk nagyon biztonságos távolságban az évi félmilliárdos árbevételtől, ettől még minden egyes hirdetőnknek nyilatkoznunk kell, hogy bevalljuk és megfizetjük a reklámadót).

Hiába nincsen elvileg se általános országgyűlési, se önkormányzati, se európai parlamenti választás 2018-ig, egy népszerűségében megingó kormányra igencsak bénítóan hathat egy ilyen helyzet, a közbizalom megrendülése. Az ellenzék is nekiállhat feszegetni a kormány legitimitásának kérdését, egészen kitűnő 2006-os Orbán- és Semjén-idézetekre támaszkodva.

Hogy mi a tanulság mindebből? Az, hogy soha nincs olyan, hogy valóban Bármit Lehet, akármennyire így érzi is, akinek szalad a szekere. Még a magyarnál jóval autoriterebb hatalomgyakorláshoz szokott országokban is el lehet jutni a töréspontig, ahol minden borul. A Bármit Lehet érzete azért igazán csalóka, mert a pillanatnak szól, a tovatűnő pillanat viszont később egészen más megvilágítást kaphat. Visszamenőlegesen, kamatos kamatokkal kell megfizetni a politikai árát annak, ami adott pillanatban még belefért.

A Bármit Lehet határai nem élesek, legfeljebb ha sejteni lehet őket, s csak utólag vehető észre, ha valaki túllép rajtuk. Talán már túl is lépett.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 71 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Talán még nem késő a figyelmeztetés,bár ez ügyben nem vagyok túl optimista.

Az Mszp szélsőjobbal való riogatása soha nem működött. Ennyit legalább utólag már érdemes és kell is,hogy megállapítsunk.Az se működött,és nem is működik, ahogyan a Fidesz Fletóval meg persze szintén a szélsőjobbal ijesztgetett.

Arra talán elég volt,hogy a Fidesz a bármit-akármikor egy darabig művelhesse,nagyjából jó kormányzás helyett. A darabig elmúlt.Ennyi.

Tisztelt BÁG, miért nem volt jó a FIDESZ 4 éves kormányzása? Úgy a maga teljességében tetszik ezt érteni?

Nem arra vagyok kíváncsi, amit a szarfaszú sajtó nyom, hanem ami a lényeg!

Maga túl sokat forog mindenféle kétes liberális társaságban!

Lehet és kell is ezen még változtatni.

Kicsit szerényebben kellene a dolgokhoz hozzáálni és megjön majd a szimpátia.

A Fidesz mostani cselekedetei hasonlítanak a 2006-os választások előttihez. Akkor az volt az érzésem, nem akarja megnyerni a választásokat.
Most meg az, hogy szeretne minél előbb megbukni.

A Fidesz mostani tevékenysége olyan, mint egy brainstorming, csak itt nem a táblára kerülnek a hülye ötletek, hanem rögtön javaslat lesz belőle.

Az ilyen elmebeteg ötleteket, mint a netadó, vasárnapi zárvatartás, vagy a drogteszt szerencsésebb esetben megfogja a belső kontroll, mielőtt az egyáltalán kikerülhetne a köztudatba.

De ez már nincs, valamiért nem működik többé, enélkül pedig megállás nélkül áramolnak kifelé a közvéleménybe a hülye brainstorming ötletek...

Főleg a mesterlővészekre. Balogh valamit nagyon félreért, mivel egy igen fontos dolgot nem vesz figyelembe, hogy a 2014-be valami nagyon megváltozott az Ukrán konfliktussal ami az ujabb 2/3 os Kormányalakitás miatt nem az előnyőket, hanem a félelmeket hozta elő azokból a körökből akik nem nézték jó szemmel Magyarország őnállósódási kisérleteit, szuverén gazdasági és társadalompolitikai intézkedéseit.

Ez már a konfliktus kitörésekor, mikor Kijevben volt kihelyezett ET tanácskozás és Janukovics nem írta alá a társulási szerződést amiben biztak az unios országok főleg a centrál nagyhatalmak. Janukovics gondolkodási ídőt kért és azt, hogy tárgyalják újból a szerződés egyes pontjai, mert az nem szolgálja Ukrajna érdekeit.

Ekkor az unio el kezdte zsarolni Janukovicsot és kész tények elé állitotta, hogy azonnal döntsön, hogy az EU-t vagy Oroszországot választja. Ezzel inditották be a Majdani tünteséseket az EU-t éltettve.

Orbánnak az volt a véleménye, hogy adjanak több ídőt és bizák az ukránokra a döntést. Ez már fekete pont volt, s a többit ismerjük mi történt a Majdanon és a következményét a mai napig. Orbánnak más eus vezetővel más volt a véleménye, mint a fősodorban szitó Németeknek, USA, Lengyel és Balti államoknak.

Orbán már a Bálványosi találkozon mikor elemezte értékelte a nemzetközi helyzetet és abban milyen lehetőségei vannak a térségnek kiemelte, és megállapitotta, hogy az Ukrajnai eseményeket nézve..BÁRMI MEGTÖRTÉNHET....

Sokan nem is fígyeltek erre, pedig Ő már azokra a történésekre gondolt aminek most vagyunk szemtanúi, hogy az USA és EU külső beavatkozással azokat az országokat támadni fogják és kormányváltásokat idéznek elő káoszt teremtve, hiteltelenitik azokat a kormányokat akik nem osztják feltétel nélkül az USA geopolitikai Birodalmi törekvéseit az orosz Birodalommal szembe.

A média sem fígyelt a lényegi összefüggésekre és provinciális belpolitikai csatározásnak gondolta az egészet, arra nem gondolva, hogy az őnkormi választások után a társadalom a homlokára ütve rájőn egy hónap alatt, hogy valójában a regnáló kormány egy szemét, lopos, korrupt a kormány.Pedig ha valóban érdeklődéssel az összefüggéseket is tanulmányozták volna világosá vált volna, hogy már augusztus óta egy pontosan kidolgozott felépitett terv szerint megy a társadalom külömböző csoportjainak és médiának az etetése és fokozva a tétet a szélbal anarchista csoportokat egy-egy kormányintézkedést a média segitségével dezinformáciokkal mozgosítottak s kezdödtek a tüntetések, mikor ezzel sikerült megalapozni az USA ügyvivő ur szinrelépését a kitiltási üggyel ami már a társadalomban talajra talált, mert a szegényebbeket munkanélkülieket célozta meg akik eleve gazdagellenes SI faktorral lehet mozgositani.

Az USA és a CIA tudta, hogy Orbán nem kispályás politikus ezért nem lehet azonos modszerekkel elmozditani, mint a többi általában valóban korrupt és zsarolható vezetöt más modszerekhez fordult.

A probléma az, hogy még a polgári oldalon és szimpattizáns tábor sem fogta fel, hogy milyen játékba vonták be őket.

Remélem azért vannak annyira értelmesek, hogy az ídő előrehaladtával felismerik a saját érdekeiket és nem követik el, mint már annyiszor az értelmiség árulását ami saját hazájuk kárára történik.

Itt nem arról van szó, hogy egy kormány követ-e el hibákat vannak e téves döntései. A lényeg tud-e korrigálni és az, hogy döntései az ország a nemzet és a társadalomérdekébe vagy saját személyes érdekei mentén történik e.

Emelett nem csak a belpolitikai hanem nemzetközi külpolitikai gazdasági érdekének képviselete az ország hasznára vagy kárára történik.

Ha ezt mérlegeljük, hogy mi a fontos nekünk hogy részese legyünk egy manipulációs akciónak, és eluralkodjon a Stocholmi szindroma, vagy előszedjük a józan eszünket, a magyar gondolkodásmodunkat ami már sokszor kihuzott a bajból.

"...legerősebb politikai gépezet..." - ez az, amit kétlek. Nincs az egész országot átszövő egész vagy félprofesszionális apparátusa (az már tényleg súrolná a demokratikusság határait) és főleg nincs sajtója, mert az azt rángató szálak más kezekben vannak.

A Fidesz stratégiai előnye, hogy magyar tulajdonú gazdaságot akar kiépíteni. Taktikai hibája meg az, hogy felismerve a várhatóan gazdasági helyzetünkre is kiható ukrán(?) válság elkerülhetetlen következményeit, megkezdené a némi adófacsarással járó pénzügyi védgátak kiépítését.

Mindehhez járul még, hogy az oroszok elleni csatasorba nem álló kormányok lejáratására és eltávolítására tüzel egy szuperhatalom.

Van, amikor gondolkodni kell, B.Á.G.

T. Balogh Ákos Gergely Főszerkesztő úr!

A "egy népszerűségében megingó kormányra" hivatkozás több sebből is vérzik. Nem részletezem, de amennyiben a z általam alább leírt logikát követve utána számol rájön; a szám (800 ezer) egy hibás számítás eredménye lehet.

2014. áprilisi országgyűlési választáson a névjegyzékben felvettek száma 8.241.562 fő szavazó.

A leadott szavazatok száma , 4.943.762 fő szavazó, amely 61,65 %-os részvételi aránynak felel meg. Kivonva a 100 %-ból 38,35 % nem szavazott.

Az Ipsos felmérése alapján „A politikától távolságot tartók csoportja előbb 30-ról 35 százalékra emelkedett, és most tovább nőtt, 39 százalékra „ amely azt mutatja, hogy az arány hasonló az áprilisi választáshoz.

Az áprilisi választáson a Fidesz 2.264.780 szavazatot kapott, amely 44,87 %-a leadott szavaztok arányában. A névjegyzékben felvettek arányában 27,48 %.

Az Ipsos felmérése szerint „a választókorúak 25 százaléka áll a kormánypárt mögött”, vagyis a 27,48 %-hoz viszonyítva 2,48 % csökkenést mutat.

Az Ipsos felmérése szerint „A biztos pártválasztók körében a Fidesz 3 százalékot gyengült novemberhez képest, most 45 százalékon áll”. Az áprilisi választásnál a leadott szavazatok arányában 44,87 % volt, így ha úgy vesszük még növekedés is van.

Számoljuk ki az áprilisi adatokkal az Ipsos mostani adatai figyelembevételével az eredményt!

Tételezzük fel, hogy a szavazójegyzékben most is 8.241.562 fő szavazó van. Az Ipsos felmérés szerint 36 % nem szavazna, vagyis 64 % szavazna. Figyelembe véve a névjegyzék adatát akkor 5.274.600 fő adná le a szavazatát. Az Ipsos felmérése szerint 45 % szavazna a Fideszre, amely 2.373.570 fő szavazót jelent. Az áprilisi választáson a Fideszre 2.264.780 fő szavazott, amelyből kivonva a 2.373.570 főt azt kapjuk eredményként, hogy áprilishoz viszonyítva növekedett a támogatottság.

Akkor hol bújik meg a 800 ezer csökkenés?

Tévedés Vona az egyetemi Keresztény Ifjusági Egyesületből, lett delegálva a Makovecz Imre által gründolt Szövetség a Nemzetért Polgári körbe, ahová a nemzeti oldalt támogató külömböző egyesületből és prominens értelmiséget hivtak meg köztük Orbán Viktort is(ma is müködik, Makovecz halála után Orbánra öröklödött Makovecz végrendelete szerint).

Vona fél év után ott hagyta az polgári kört, mert nem értett egyet az írányvonallal, mert szándékában volt pártá alakitani az egyesületet, ami 2003-ban megtörtént jobbik néven és a MIEP-el tartottak kapcsolatot, mint Ifjusági szervezet. Ekkor a korábbi vezérkar alapitó tagok elhagyták a pártot, mikor Vona lett a pártelnők és radikálizodott. 2006-ban a MIEP és a Jobbik Harmadik Ut néve választási szövetséget alkottak, de nagy kudarc volt és nem jutottak be a parlamentbe, és az őnkormi választáso sem érték el a három százalékot sem.

Ezek után Vona külön vált és a MIEP-tagjaiból erősitette pártját, vagyis szétverte a MIEP-et és a szakadárokkal együtt egy szélsőjobboldali radikális raszista antiszemitta programmal indúlt új utjára. A többit már ismerjük.

Sokan feltételezik sőt Csurka is kifejtette azt a véleményét, hogy valójában 2006-os események után gyurcsány maga gründolta a jobbikot az akkor már nagyon megerösödött fidesz-kdnp ellen és az antiszemita-rasziszta vonalat vive azt akarták elérni, hogy a fidesz nemzetközileg is gyengitve legyen összemosva a jobbikot a mérsékelt jobboldali néppárttal.

A mostani és a választások utáni események láttán egyre világosabb és valószinü ez, mivel a jobbik állitólag nemzeti és jobboldali, de a legvéreszájubb kormányellenes retorikával élnek. Valahogy igazán a szélsőséges támadások külföldről is nem a jobbikot éri, hanem a kormányt. Ha ezt a tiszteséges jobbikos szipatizánsok em veszik észre és bedölnek Vonának nagy csalódás lesz számukra, mivel a jobbik a typikusan bolsevik eszmékre és szerveti ideológiára épülő párt.

Te is csak csűröd-csavarod, mint a Tárki, vagy az Ipsos ésa a balliberális média, politológus gárda.

A biztos pártválasztók megfogalmazás szinonimája annak akik elmennek szavazni. Így a viszonyítási alap a választásra jogosultak és a biztos szavazók aránya és az ebből levezethető adott pártra szavazók aránya és száma.

A ténylegeset csak a szavazásnál tudjuk. Nem mindegy, hogy 300 vagy 900 ezer, főleg akkor nem, ha a hibahatárt és a külföldön leadott szavazatokat is figyelembe vesszük.

Így mind a Tárki, mind az Ipsos következtetése több sebből vérzik.

A századvég által hozott következtetés megközelítőleg abból indul ki, amelyből én is kiindultam. Érdekes azt vitatta a balliberális média, politológus garnitúra, de ezt kritika nélkül elfogadja.
Te is ezt teszed.

Neked is és balbakónak is üzenem.

Most el kell mennem. Valószínű 8 után érek vissza és válaszolni fogok. Ebben az is benne lesz ami az én számolásommal kapcsolatos.

Addig is elnézést kérek, de nagyon fontos elmennem.

Lenne még válaszom, de igazad van zárjuk le.

A következő kérdéseket tetted fel:

Nem lehetne kivételesen más hibájából tanulni? Nem lehetne időben önmagunkba nézni?

Kérdéseidre megkísérlem a válaszadást, de előtte néhány dolgot tisztázni kell.

Nem értek egyet BÁG azon „sugallatával”, hogy olyan hibák történtek amelyek döntően hosszú távon hatnak és gyökeresen befolyásolnának egy választás.
Azzal sem értek egyet, hogy BÁG által felsorol a legfőbb kérdések közé tartoznak.
Ugyancsak nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy összességében rosszabb a helyzet, mint 2010-ben a kormányváltáskor, vagy a 2014-es választás előtti évben.

Mivel azt állítottam, hogy nem értek egyet azokkal, akik a szerző által felsoroltakat túldimenzionálják magyarázatra szorul; Akkor mi a legfontosabb. Szerintem a következők:

- A foglalkoztatottság.
- A reáljövedelmek alakulása.
- Az állami szolgáltatás legalább szinten tartása, vagy növelése.
- A megelőzők biztonsága legalább közép távon.

Mi szükségek ehhez?

- A gazdaság (GDP)növekvő teljesítése.
- Az adósságállomány csökkenése, ezen belül a devizaarány további csökkenése.
- A költségvetés hiányának csökkenése, beleértve az alrendszereket is.
- Mindezek biztonsága legalább középtávon.

Szerintem ezek összességében rendben vannak, még akkor is ha kisebb hibák becsúsztak, amit részben korrigáltak, vagy korrigálni lehet.
Amit viszont hiányolok; a magyar tulajdonú kkv-ok hatékonyabb, gyorsabb támogatását, elsősorban a belső fogyasztásban való termelés részarányát és ezen belül is az élelmiszeriparban. Ezzel importot lehetne kiváltani , ugyanakkor bővítené a foglalkoztatást. Az ebből eredő bevételek forrása lehetne a nemzeti támogatásoknak, amelyhez kapcsolható az uniós támogatások is. Az elkövetkezendő 2 évnek ez lenne szerintem a fő feladata.

Az internetadónak – ami lényegében egy téves elnevezés –nincs döntően negatív jelentősége, mert nem került bevezetésre.
A vasárnapi nyitva tartás, vagy nem nyitva tartás kérdése sem olyan jelentős, mint amilyent csinálnak belőle. Szerintem nem valós, hogy létszámcsökkenéssel járna, mint ahogy az sem; csökkentené a forgalmat. A kereskedelemben a dolgozók jövedelmezését, pedig nem túlóra és pihenőnapi pótlékkal kell megoldani. Ebben lenne mit tenniük a szakszervezeteknek is. Sokat hangoztatjuk a szolidaritást, akkor legyünk a kereskedelembe dolgozókkal is szolidárisak. Péntek délután és szombat egész nap el lehet végezni a hétvégi és havi nagybevásárlást.
Drogteszt kérdése. Valamit kell tenni, mert rohamosan növekszik, különösen a fiatalok körében. Azt pedig látjuk, hogy a felvilágosító tevékenység kevés. Így már a kiskorúaknál is ki kellene szűrni a fogyasztókat. Ne feledjük, a szülőnek nemcsak jogai, de kötelességei is vannak, amely egyben felelősséget is jelent. Ma már a technika jóvoltából vannak olyan olcsó megoldások amelyekkel 70-80 %-os pontossággal meg lehet állapítani a drogfogyasztást. Ezután dönthet a kiskorú képviselője, hogy nem kéri a laboratóriumi vizsgálat, de akkor a felelősséget is ő viseli és nem háríthatja másra.

Lehetne sorolni tovább ezekhez hasonlókkal, de nem tartom értelmét, mert szerintem nem ezek lesznek döntőek 2018-as választásnál, hanem azok amiről az elején írtam.
Az pedig, hogy gazdasági kérdésekben nem talál fogást az ellenzék és személyi kérdéseket kreál, jól jelzi a tehetetlenségüket. Jelzi azt is, hogy gazdasági témakörben nem tudnak jobbat ajánlani.

Külpolitika. Ez már rázósabb téma és történtek bakik, de szerintem ezek nem azok amire BÁG is utal, bár azokat is érinti. Nem értek azzal sem egyet, hogy „merjünk kicsik lenni”, mint ahogy azzal sem „merjünk nagyok lenni”. Azzal értek egyet; merjünk ravaszak lenne. Igen. A sikeres politika is ravaszságon múlik, a külpolitika még inkább. Az életem során megtanultam, hogy két pont között nem mindig a leggyorsabb út az egyenes, sok esetben a kerülővel előbb érjük el a célt. Aki nem néz körül, nem veszi észre, hogy előtte fal van és milyen erős az a fal, hamar észre fogja venni, amikor visszapattan róla. Ez az egyik pont az amiben az elmúlt 4 évben elég sok hiba csúszott be.
Aki viszont azt hiszi, hogy a napjainkban zajló dolgoknak nem voltak látható, érzékelhető előzményei, téved. Gondoljunk csak Merkel kétsebességes felvetésére. A fejlett országok, beleértve az USA-t is a piacok keresésére. Ehhez kapcsolódik az USA-val kötendő kereskedelmi megállapodás. Merkel felvetése az Európai hadseregre. Az ezt követő lehalgatás napvilágra kerülésére, majd ezt követő Merkeli fordulatra. Aki azt hitte, hogy Jugoszláviával megáll Európában az USA igénye a terjeszkedésre tévedett. Már akkor számítani lehetett, hogy tovább fog lépni. Amennyiben Ukrajnával sikerrel jár, jön a következő ország.
Ebben a helyzetben pedig nagyon nehéz ravaszság nélkül jó külpolitikát csinálni. Az pedig, ha – ahogy korábban tettünk a Szovjetunióval – beállunk teljes mellszélességgel az USA mögé ugyanaz lesz a következménye ami a történelmünk során már nagyon sokszor megtörtént és nem hídfőállás lesz Magyarországból, hanem „kompország”. Olyan „kompország” ahogy ezt Ady Endre megírta.
Összegezve e résztémát: egyetértek azzal, hogy a külpolitikában történtek hibák a nem kellő megfontoltság miatt. Ebben azonban az ellenzék magatartása is benne van.

Van még egy téma amiről szólni kell. Ez a kommunikáció témaköre. Ebben a témakörben osztom BÁG véleményének a többségét. A FIDESZ kommunikáció mindig is rossz volt, pedig voltak időszakok – most is ilyen – amikor alkalmas személyek voltak a feladatra, mégsem volt sikeres. Most sem az.
A kérdés mi lehet ennek az oka?
Szerintem elsősorban abból ered, hogy a Fidesz tömegpárt, magába zárta az egyes pártokból távozókat, ennek következtében nagyon nehéz összetartani, megteremteni a közös nevezőt. Szerintem a Fideszen belül Orbán Viktoron kívül ezt más nem tudná megcsinálni és a párt több részre hullana szét. Ezt az ellenzék – elsősorban a szocialisták és liberálisok is - látják és ezért támadják, mint ahogy azokat is, akik mögötte állnak.
Mivel a pártban különböző irányzatok vannak jelen, ez a „kibeszélésen” is érzékelhető. Ennek következtében sok az átgondolatlan, ad hoc nyilatkozat, magyarázat. Sokszor ezek egymásnak is ellentmondanak. Ezt pedig az ellenzék és médiája – beleértve külföldet is - sikeresen ki is használja.

Pár gondolat a közvélemény kutatásokról és az ezzel kapcsolatában általam írtakról. Szerintem a közvélemény kutatások most még sok hibaszázalékkal dolgoznak, mert a megkérdezetteknél elsősorban érzelmi hatások hatnak, a médiában megjelenő vélemények befolyásolják. Néhány trükköt is bevetnek, ahogy ezt én is megtettem. Az általam alkalmazott trükk azonban nem több, mint az övék. Nem tartom valósnak a 800-900 ezer csökkenést a 2014-es választásokhoz viszonyítva. A maximum csökkenés legfeljebb 300 ezer lehet. Így a FIDESZ támogatottsága kb 1,8-1,9 millió szavazó körüli.

Ha úgy alakulna, hogy a következő választásnál a Jobbik megkerülhetetlenné válik, könnyen elképzelhető egy Fidesz/Jobbik koalíció, netán paktum (pl. egy kisebbségi Fidesz kormány külső támogatással) Hiszen a Jobbiknak hirtelen szüksége lenne pénzre, intézményrendszerre, sajtóra, szakembergárdára, ezt a Fidesz adhatná, kvázi megvásárolhatná. Persze, a Fidesz ölelése veszélyes, és kézben lenne a kés a leszalámizáshoz...

A részletes válaszon, az egyes részek bővek kifejtésén túl én elsősorban annak örülök, hogy a kettőnk között folyó polémia bizonyítéka annak; lehet jelzők, minősítések nélkül is lehet megvitatni témát még akkor is, ha különbözők a vélemények. Amennyiben a parlamenti munkában, a közbeszédben is hasonló lenne tapasztalható sokkal előbbre jutnánk.

Szerintem a lényeges dolgokban egyetértünk. Amiben nem értünk egyet az abból fakad, hogy te a „szimbolikus politika jelentőségét” fajsúlyosabbnak vélelmezed, mint én. Megközelítőleg hasonlónak, mint amilyen a gazdasági tényezők hatása. (Reálbér, munkalehetőség, állami szolgáltatás.) Szerintem az 1990 utáni választások kimenetelét nem a szimbolikus történések döntötték el, hanem azok a gazdasági változások amire az előző mondatomban utaltam. Ezzel természetesen nem állítom, hogy az általad előtérbe helyezettek nem fontosak, de nem olyan mértékben, hogy ezek felülírnák az általam meghatározottakat. A véleményedben döntő szerepet kap – ezt a média is túlhangsúlyozza – a szimpátia, de ez csak akkor kerül előtérbe, ha az általam meghatározottak negatív tartományba tartanak. Konkrétan; csökkenő reáljövedelem, foglalkoztatás, állami szolgáltatás.

A Goodfriend ügy szerintem közvetetten kapcsolódik a történésekhez, mert – annak ellenére, hogy elsősorban nagyhatalmi geopolitika van mögötte – lényegesen hat a közhangulatra, a közhivatalok, bűnüldöző szervek megítélésére, a közbizalom nullázására, melyet az ellenzék és médiájának nagy része kihasznál.

Pár gondolat a hasonlatodhoz, ha úgy tetszik a tanmesédhez. Értem, hogy mire utalsz, de csak részben értek vele egyet. Feltételezed, hogy a vihar elült, a hajó révbe ért. Ez azonban csak részben igaz – a gazdaságra vonatkoztatva - de még itt is vannak kérdőjelek. Mivel gazdasági téren nem lehet erős fogást találni, ezért a vihar áthelyeződött a szimbolikus tényezőkre, a közhangulat befolyásolására. Ennek kezelésére azonban szükséges a jó diplomáciai érzék, ami eléggé hiányos, s amennyiben a másik terület nem hozza az elvárható eredményt, akkor döntő is lehet. Ugyanakkor akár pozitív hatása is lehet, mert előhozhat egy egészséges civil szerveződést, újabb pártokat.

Alapelvem közé tartozik; nincs csak jó és csak rossz, mert minden rosszban van jó és minden jóban van rossz is. A történéseket pedig komplexen kell értékelni, nem hagyva figyelmen kívül a közvetetteket sem.

További szép napot. Ma már csak este lesz időm visszatérni.

(Mindig tartsad emlékezetbe, hogy engem minden érdekel.)

Válaszok:
Berecskereki | 2014. december 12. 10:57

bővek = bővebb
az egyik lehet törlendő

(Elnézésed a kapkodásért, de sietnem kell, közben telefonhívás is volt. Lehet, hogy még több is van benne, de remélem azért érhető.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés