Rádiószózat a nyilas hatalomátvétel napján

2014. október 15. 18:14

Szálasi Ferenc
Az elnyomó bitorolt uralom megszűnt, a nemzet kivívta belső szabadságát, hogy megépíthesse új életét, amely nacionalista és szocialista lesz.

Szálasi Ferenc rádióbeszéde a nyilas hatalomátvétel napján, 1944. október 15-én, ma hetven éve. „Azok, akik nem ismerik a történelmet, arra vannak ítélve, hogy megismételjék.” (Edmund Burke)

*

„Magyar nemzetünk fenyegetett helyzete, a harcoló és a dolgozó nép sanyarú sorsa, a szociális kérdések megoldatlansága, valamint az a körülmény, hogy nemzetünk az elmúlt időkben a teljes vezetetlenség állapotába került, és az állam élén állók a győzelmet nem tudták és nem is akarták biztosítani, parancsolóan szükségessé tették, hogy nemzetünkben mélyreható és sorsdöntő változások következzenek be. Az ország és népének megvédése, a jólét és életbiztonság megteremtése, a győzelem kivívása, a nacionalista és szocialista Európában való méltó helyünk kiharcolása végett nemzetünk elhatározta erőinek totális mozgósítását, a régi rendszer gyökeres felszámolását, és a magyar nemzetiszocialista politikai, gazdasági és társadalmi rend beállítását.

A kitűzött célok elérése és a szükséges intézkedések megtétele érdekében a parancsoló szükség folytán és a felelősség teljes tudatában a hatalmat Szálasi Ferenc és az általa vezetett nyilaskeresztes párt és hungarista mozgalom vette át. Magyarország és a magyar nemzet ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel életének döntő fordulatához érkezett. Az évtizedes, súlyos szenvedések árán vívott belső nemzeti szabadságharc fényes diadalát aratta és lerázta nemzetünkről azt a reáterpeszkedő vezetést, amely a paraszt, munkás, értelmiségi, nő, ifjú és katona, tehát az egész nemzet elproletárosodását eredményezte. Az elnyomó bitorolt uralom megszűnt, a nemzet kivívta belső szabadságát, hogy megépíthesse új életét, amely nacionalista és szocialista lesz, minden egyes dolgozó jó hasznára.

A nemzet milliói által hőn óhajtott nemzetiszocialista és hungarista rend ezzel az ország élére állt, hogy a nemzet minden egyes családjának jólétére és életbiztonságára megoldja a legsürgősebb feladatokat, nemzetünk erőit összefogja, azt álló- és ütőképessé tegye és végső győzelmet kiharcolja. E nagyjelentőségű döntést megelőző időkben olyan vezetés állt az ország élén, amely képtelen volt nemzetünket a győzelem felé vezetni, az államvezetést klikk-érdekeinek érvényesítésére használta fel, a dolgozó népet elnyomta, és méltatlan sorba süllyesztette, a szocializmus megvalósítását mesterségesen akadályozta, a nacionalizmus tisztaságával a legteljesebben visszaélt.

Ez a vezetés a legutóbbi időben a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet akarata ellenére olyan veszélyes politikai játékba kezdett, amely az ellenség előtt való szégyenletes viselkedés folytán Olaszország és Románia sorsára igyekezett juttatni és hitvány árulással a végpusztulásba akarta dönteni nemzetünket. A hungarista mozgalom Isten és a nemzet előtt vállalt felelősséggel ezt a politikai rendszert a honvédség és a párt fegyveres alakulatainak együttes vállalkozásával az államvezetés éléről eltávolította és a nemzet életéből kikapcsolta.

A hatalom átvétele - minthogy csupán egy kis létszámú klikk eltávolítását kellett végrehajtani - a nemzet rokonszenvétől és lelkesedésétől kísérve a legrövidebb idő alatt ment végbe. A nemzet, élén az új vezetéssel, rendületlenül állja és folytatja a harcot az ország és népe megvédése érdekében, igaz hűséggel német szövetségeseink oldalán, azzal a szellemmel, amellyel Németország, a harcoló Itália és Japán az új világ megteremtéséért küzd. Tudjuk, hogy a győzelemig rendkívül súlyos megpróbáltatásokat kell kiállanunk. A Szovjet embertelensége és az angolszász légiterroristák gonoszsága nemzetünk új elhatározását, élni akarását és az élet mellett való állásfoglalását minden eszközzel igyekeznek megtörni. A kegyetlenségeket várjuk, hősi lélekkel álljuk, és áldozatosan dolgozunk azért, hogy egyszer mindent megtoroljunk. A győzelem érdekében hozott minden áldozatot kevésnek tartunk, nemzetünk szolgálatában a legvéresebb és legsúlyosabb áldozatokat is örömmel vállaljuk.

Aki a közösség nagy erőfeszítéseit akármilyen formában szabotálja, a rendet megbontja, munkahelyét elhagyja, munkáját nem végzi a legteljesebb felelősséggel, és ezáltal kitűzött céljaink elérését akadályozza, halállal bűnhődik. Aki nem dolgozik, meghal. Az új rendszer a nemzet szolgálatában végzi munkáját, a rendszer vezetője önmagát a nemzet első szolgájának tekinti, minden ténykedését a totális nemzet jóléte és életbiztonsága érdekében folytatja. A nemzetvédő katona, a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiségi, a nemzetmegtartó nő és a nemzet halhatatlanságának záloga, a magyar ifjúság életéért küzd, velük és értük folytatja munkáját. Az új rendszer és a hungarista mozgalom a hatalom birtokában nem felejti, hogy a legfokozottabb mértékben nemzete felelős szolgálatában áll.

Az alkotmányt, a törvényt és a jogot aszerint módosítja, ahogyan azt a nemzet, az élet és az igazság megköveteli. Az új rendszer vezetői sorsközösségben élnek az általuk vezetett nemzettel, a dolgozó és fegyveres nemzettel, és élen járnak az áldozatokban is. A jelen időkben minden magyar legszentebb hitvallása: nemzetünk szolgálatában meghalni lehet, de elfáradni soha. Ki fogunk tartani rendületlenül. Kötelességünket teljesíteni fogjuk a vértanúságig, mert hitünk, hűségünk, nemzetünk szolgálata ezt tőlünk megköveteli, és mert tudjuk, hogy az elmúlt századok és évtizedek nagy bűneit úgy tudjuk jóvátenni, ha önfeláldozásig cselekszünk nemzetünkért, hazánkért, fajtánkért és családunkért.”

Összesen 111 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ma hetven éve történt, elég fontos és tragikus történelmi sorsforduló volt. ezért szemléztük mind Horthy, mind Szálasi rádióbeszédét.

"Those who don't know history are destined to repeat it." Edmund Burke.

""Fasza", hogy Szálasit szemléz a mandi."

Szokott Fletót is szemlézni..

Világháború van?

Akkor talán kár volt a holokausztról is megemlékezni, mármint az Ön filozófiája mentén. A kettő sajnos nagyon is összefügg egymással.

Itt mindenki új alkotmányt akar. Elképesztő olvasni ezeket a sorokat.

Egy Cambridge-i egyetemi docens, George Watson könyvének The Lost Literature of Socialism (A szocializmus elfeledett irodalma) címoldalán négy idézet van. Az egyik Hitlertől származik: How, as a socialist, can you not be an anti-semite? Azaz: Mint szocialista, hogy lehet valaki nem antiszemita? (Cambridge, 1998)

Hitler pártjának a teljes neve természetesen: Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.

Chaim Weizmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke New York-i beszédéből, 1942. december 3-án:

„Nem tagadjuk és nem félünk annak bevallásától, hogy ez a háború a mi háborúnk és a zsidók felszabadulásáért folyik. … A mi frontunk, a zsidóké, erősebb, mint minden más front együttvéve.

Ehhez a háborúhoz mi nem csak a pénzügyi támogatásunkat adjuk, amelyen az egész háborús termelés alapul. Ehhez a háborúhoz mi nem csak a teljes propaganda gépezetünket adjuk, ami a morális energiát szolgáltatja a háború folytatásához.

A győzelem garanciája túlnyomórészt az ellenséges erők gyengítésén alapszik, ahogy a saját országaikban, az ellenállás útján semmisítjük meg azt. Mi vagyunk a Trójai Faló az ellenség várában. Az Európában élő zsidók ezrei jelentik azt az alapvető tényezőt, amely az ellenség megsemmisítéséhez vezet. Ott a mi frontunk egy tény és a legértékesebb hozzájárulás a győzelemhez.”

„Sztálin nem szerette a zsidókat és nem bízott bennük. Uralma során legtöbbjüket elmozdította a felsőbb pártvezetésből, a hadseregből, a külügyminisztériumból és a rendőrségtől. Élete vége felé Sztálin egy átfogó pogromot készített elő, ami azt eredményezhette volna, hogy sokakat, talán a zsidók túlnyomó többségét deportálta volna a Szovjetunió európai részéből.”

Forrás: Walter Laqueur: Stalin, the Glasnost Revelations (Sztálin, a glasznoszty kinyilvánítások), Macmillan, 1990, 252.old.

Feltehető, hogy a magyarországi kommunista vezetés nem védte volna meg a hazai zsidóságot Sztálin ellenében. A kommunisták másutt is csak kihasználták a kommunista zsidókat, aztán kipenderítették őket.

Nacionalizmus: "Magyar seggbe magyar lóf@szt!"

Sovinizmus: "Minden seggbe magyar lófa@szt!"

Internacionalizmus: "Minden lóf@szt magyar seggbe!"

“A magyarországi kommunista vezető, Rákosi Mátyás, a következő magyarázattal szolgált egy amerikai újságírónak: Nézze, ezek a kisfasiszták valójában nem rossz emberek. Tudja, őket belekényszerítették a fasizmusba. Ezek soha nem voltak aktívak benne. Most csak annyit kell tenniük, hogy aláírnak egy hűségnyilatkozatot és mi beléptetjük őket.”(212.old.)

Idézi Jan T. Gross, a Princeton Egyetem tanára abban a tanulmányában, ami a Dark Times, Dire Decisions, Jews and Communism (Sötét idők, súlyos döntések, a zsidók és a kommunizmus), Oxford University Press, 2004 című tanulmánykötetben jelent meg.

De Kelet-Németországban is hasonló volt a helyzet. Idézek Paul Johnson: Intellectuals (Harper Perennial, 2007) című könyvéből:

„(Bertolt) Brecht gyűlöletesnek találta, hogy az átlag német munkás elutasította a (kommunista) rendszert. Mint az uralkodó osztály legtöbbje, ő se találkozott munkásokkal, kivéve mint cselédekkel vagy mint alkalmi szerelőkkel, akik javítottak valamit a házában. Egyszer lejegyezte beszélgetését egy vízszerelővel:
A vízszerelő panaszkodott, hogy az inasa, akit elbocsájtott mert lopott, most a Népi Rendőrségen teljesít szolgálatot, amely egyébként is tele volt régi nácikkal.” (195.old.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés