Paks 2

NFM: Vannak paksi hatástanulmányok

2014. június 24. 22:04
Bárki számára elérhetőek a paksi bővítésről szőlő dokumentumok – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint, ezért szerintük nem igazak az Energiaklub állításai, hogy semmiféle hatásvizsgálat nem létezik az új paksi reaktorokkal kapcsolatban.

Az atomenergia-kapacitás fenntartását célzó paksi bővítésről bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag, az Energiaklub ezzel ellentétes, valótlan állítással félrevezette a sajtót és a közvéleményt – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden.

A Fővárosi Törvényszék június 20-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület keresetét, amelyet a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban közérdekű adat kiadása miatt indított az NFM ellen. A bíróság közleményéből kiderül: azért utasították el a keresetet, mert a pert megelőző adatkiadási kérelem tárgya azon kormányhatározat alapján készült előkészítő anyagok kiadása volt, amelyek nem készültek el. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében az ítélettel kapcsolatban kiemeli: a paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. A minisztérium emlékeztetett: az Energiaklub a közérdekű adat kiadása iránt a tárca ellen indított per utolsó, 2014. június 20-i tárgyalásán az eredetileg előterjesztett hét kereseti kérelme közül hattól elállt, a fennmaradó hetedikben pedig pert vesztett.

Az NFM utalt arra, hogy a szervezet februári keresetlevelében az akkor már több napja kihirdetett magyar-orosz kormányközi egyezményt kérte kiadni. Az egyesület egy 2012-es kormányhatározatra hivatkozva olyan dokumentumok kiadására is igényt tartott volna, amelyek egy része a paksi bővítéssel összefüggő koncepcióváltás miatt nem készülhetett el – tették hozzá.

„Mivel győzelemről nem számolhatott be, az Energiaklub azzal a valóságtól teljesen elrugaszkodott állítással vezette tévútra a sajtót és a közvéleményt, hogy a paksi bővítés kapcsán semmiféle megalapozó háttérelemzés, hatásvizsgálat nem létezik. Tette azt annak ellenére, hogy az atomenergia-kapacitás fönntartását célzó projekt megvalósításáról ma is szabadon, bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag” – fogalmaz a közlemény. Nyilvánosan elérhető anyagok egyebek között a Nemzeti Energiastratégia és megalapozó dokumentumai, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS-2) tervezete, az MVM csoport által készített és készíttetett tanulmányok, vagy a Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, 2013 című vizsgálati dokumentum – jelezték.

Kiemelik: a közérdekű adatok megismerhetővé tétele a jogszabályi keretek között minden adatkezelőnél folyamatos. A törvénnyel kihirdetett magyar-orosz kormányközi egyezmény szerint, az abban foglaltak végrehajtása érdekében a felek a jövőben szerződéseket kötnek. Az úgynevezett Megvalósítási Megállapodásról szóló részletes tárgyalások a közeljövőben indulhatnak meg, a tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt. Ebből a megfontolásból tehát minden adatkezelőnek különös körültekintéssel kell eljárnia – mutat rá az NFM.

Az atomerőmű-projekt megvalósítása során több lépcsőben, egymást követő és egymásra épülő döntéseket kell hozni, a döntéshozatali eljárás védelmében a megtérülési számítások, elemzések, rizikóvizsgálatok idő előtti megismertetése az Infotörvény rendelkezéseivel összhangban korlátozható – jegyzi meg az NFM.

A Megvalósítási Megállapodás a tárca szerint összetett dokumentum lesz, a friss nemzetközi példák alapján a szerződés-csomag részletes tárgyalásának időigénye legalább fél-egy év. A rendkívül bonyolult és sokszereplős folyamatban az engedélyezésekkel kapcsolatos elvárásokra tekintettel folyamatosan egyeztetni kell a magyar és európai uniós hatóságokkal. A másik szerződő fél adatok nyilvánosságra hozatalával szükségképpen együtt járó informálása súlyosan rombolhatná a magyar fél érdekérvényesítő képességét, ami értelemszerűen ellentétes a közérdekkel - húzta alá tájékoztatásban a minisztérium.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

LOL
Energia Klub és oda bedolgozók. Ne viccelj már.
Olvastam az elemzésüket, a számításaikat. Tele van csúsztatásokkal. Csak néhányat említek. A költségszámításnál az atomerőmű esetében számolnak az inflációs rátával, de a bevételnél nem. Nem veszik figyelembe az atomerőmű működési idejét és az amortizációs költségeknél az amortizációs kulcsokat megnövelik és ezzel az amortizációs időt lerövidítik.(Megjegyzem jelenleg a Paks1 már nullás.) A gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően nem veszik figyelembe a kihasználtságot, a hatásfokot.
Ahogy a másik posztnál írtam, ebben is tetten érhető a befektetői, a profitérdekeltségű lobbizás.

ha létezik, akkor a bíróságnak ki kellett volna kérnie, akkor valaki hazudik

mindenki nagyban gondolkodik, jó pár helyen meg már lokálisan...

nagyon sok más energia forrás is van, csak a k+f a béka segge alatt van...

vajon miért

A GKM tanulmánya szerint: egy atomerőmű kapacitását 80 százalék, egy szénhidrogénes erőműé 65 százalék, a megújuló energiaforrásokét átlagosan 50 százalékban lehet kihasználni. Amikor megtérülést számolunk ezt is figyelembe kellene venni.

Amortizációs költség pedig mindegyik erőműnél van. A jelenleg működő Paksnál nincs, már régen nullára íródott. A bővítésnél kérdés, hogy a működés miként, milyen formában történik, ez fogja meghatározni az amortizációs költség elszámolását. Adott esetben még az is előfordulhat, hogy része nem kerül az amortizációs költség elszámolás körébe.
Igen az amortizációs költség függ a beruházás tárgyáról és az időtől. Ez lehet átlagosan 20 év, ekkor a leírási kulcs 5 %. Amennyiben az idő növekszik a leírási kulcs úgy csökken. Más az épület, a gépek és berendezések leírási kulcsa. A pontos számításhoz szükséges a teljes tervdokumentáció és az ehhez kapcsolódó költségterv és az aktiváláshoz kapcsolódó tervirányzat.

Azt állítod; Az atomerőmű az legdrágább beruházás.
Amit pedig érvként írsz, az állításod nem támasztja alá.

Válaszok:
Berecskereki | 2014. június 24. 23:21

Továbbá.

A GKI számítása szerint "egy biomassza-erőmű hatékonysága 57 százalék, míg egy szélerőműé 21 százalék az atomerőmű 80 százalékához képest. Ebből adódóan a cég szakértői szerint a biomassza-erőmű 27 százalékkal, a szélerőmű négyszer nagyobb beruházást igényel, mint az atom, ha ugyanannyi áramot akarunk velük termelni."

A Jereváni rádió úgy tudja; egy Vlagyimir szőröstalpú félkegyelmű volt.
Te ismersz ilyen személyt? Igaza van a hírforrásnak?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés