Horn és Orbán, kétharmadok és egyfordulós választások

2014. február 10. 11:15

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
A bezzeg az MSZP-SZDSZ kétharmada mondókához választhatott volna jobb ügyet is Mesterházy, mivel a választási rendszer átalakítása során 20 éve az akkori kétharmad kísértetiesen úgy járt el, mint a mostani.

„Horn Gyula, bármennyit kritizálták is, a több mint 70 százalékos parlamenti többség birtokában is demokratának bizonyult, Orbán ellenben, bármennyire is verje a mellét a rendszerváltozásban szerzett érdemeire hivatkozva, régen eljátszotta az akkor szerzett politikai tőkéjét. Mára elárulta az összes olyan demokratikus értéket, amelyekért a 89-es rendszerváltók küzdöttek.” – írja Mesterházy Attila a megváltozott választási szabályok apropóján.

A bezzeg az MSZP-SZDSZ kétharmada mondókához választhatott volna jobb ügyet is Mesterházy, mivel a választási rendszer átalakítása során 20 éve az akkori kétharmad kísértetiesen úgy járt el, mint a mostani – csak ők nem az országgyűlési, hanem az önkormányzati választásokat tették egyfordulóssá a korábbi kétfordulós rendszer helyett. Az 1994. június 28-án kezdődő parlamenti ciklus egyik első törvénye az 1994. évi LXII. törvény volt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról.

Néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt teljesen írták a választási szabályokat. Hogy nézett ki akkor a politikai színtér? Az egyik oldalon egy erőtől duzzadó MSZP és egy szintén erős SZDSZ, a másik oldalon a tavaszi vereség súlya alatt megroppant, fragmentált ellenzék: FIDESZ, FKGP (és egyéb kisgazda formációk), KDNP, MDF, MIÉP. Mit léptek erre Horn Gyuláék? Egyfordulóssá tették a választási rendszert, azaz relatív többséggel is képviselői és polgármesteri mandátumot lehetett szerezni. Ismerős valahonnan ez a megközelítés?

Rövid távon bejött a dolog az akkori kormánypártoknak, 1994 őszén vörösbe (és némi kékbe) borult az ország. Hogy hosszú-, vagy akár középtávon jól jártak volna vele, azt illetően egyáltalán nem vagyok biztos. A kényszerű őszi együttműködés is hozzájárulhatott az új, '98-ra aztán kormányváltásig jutó jobboldali felállás kialakulásához. (Ugyanezért nem lehet megmondani, néhány év múlva nem úgy gondolnak-e vissza a Fidesz politikusai az új, mindenféle konszenzus nélkül, erőből elfogadott választási szabályokra, hogy hát, akkor jó ötletnek tűnt...)

A Horn-féle kétharmadot méltató Mesterházy '94-ben még nem volt az MSZP képviselője, a közös listán negyedik helyet kapó Fodor Gábor viszont igen, SZDSZ-es miniszterként a kormánynak is tagja volt. A Mandinernek adott interjúban ő is sérelmezte a Fidesz által elfogadott új, egyfordulós választási rendszert – sajnos csak utólag jutott eszembe, hogy meg kellett volna kérdezznem, '94 nyarán hogyan vélekedett a jobboldalt szívató új szabályok megszavazásáról.

Az egyfordulósított '94-es választásoknak nem csak szerintem lehetett komoly szerepe a magyar politikai paletta alakulásában. Tordai Csaba, a Haza és Haladás Alapítvány alapítója, az Együtt 2014 jogi képviselője nyilatkozta 2006-ban a következőket a Magyar Narancsnak: „a kétosztatúság kialakulásában az igazi főszerepet az 1994 óta érvényesülő, egyfordulós önkormányzati választási rendszer játssza.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 38 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A közös metszet, hogy mindkét banda bűnöző."

Csak az egyik oldal mindig egy kicsit jobban, az írásból is ez derül ki. Ez a "függetlenség" lényege.

A kettéosztottság régen megvan. Száz éve a népi-urbánus választóvonal mentén, Rákosiék óta a kommunizmust elfogadók és tagadók közötti különbség mentén.

1990 után pedig az SZDSZ által felépített nemzetidegen vonulat hozta a megosztottságot akkor már a nemzeti-globalista különbség mentén, megtoldva a másság, és a devianciák pártolásával.

Ma ebben az országban nem létezik nemzeti minimum, mert a balliberálisok a múlt, vagy a történelmi ereklyék vonatkozásában sem képesek őskommunista, mindent tagadó, a múltat végképp eltörölni akaró álláspontjukat átgondolni.

Ez a megosztottság teljesebb leírása.

Gyurcsány a miniszterelnöksége alatt be akarta vezetni az egyfordulós választást. Most meg ágál ellene.

A kétfordulóssal már volt elég rossz tapasztalatunk.
Demokráciához teljesen méltatlan alkudozások, visszaléptetések történtek rendre, amelyek a választási lehetőségeket és az erőviszonyokat is szemérmetlenül befolyásolták a két forduló között.

Bámulom a szókincsedet és az érveidet. Ezt mind magadtól írtad, segítség nélkül?

Hiába, no, nagymamám jól mondta anno: Minden szentnek maga felé hajlik keze.
Hát még a politikusnak!

Eltévedtél? Ezt ide akartad írni???

Az egyik korrupciós bűncselekmény, a másik meg általatok vélelmezett piacszűkítés a közbeszerezési eljárás során. Viszont abban az esetben mind a hirdetmény, mind az eljárást lezáró dokumentum nyilvános. Nézegesd, olvasgasd, és, ha találsz vmit, fordulj a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
Kamionokat lehet emlegetni, de ez így csak a szokásos ordenáré hazudozás.

Miért ülhetnek egykori felső szintű MSZMP és KISZ vezetők az MSZP soraiban? Akiket a lusztrációs törvény egyből leküdött volna a pályáról.

Kovács László, Vastagh Pál, Medgyessy Péter, Horn Gyula, Szekeres Imre, Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Kis Péter és mások.

Ezek nem egyszerű párttagok voltak, hanem funkcionáriusok.

Annak a kétharmadnak két hatalmas bűne volt az országgal szemben, amit nem lehet megbocsájtani.

Az első, a képviselő polgármesterek megalkotása, amelyik a mutyi Magyarországot megalkotta és jegelte a kádárizmust, mint állapotot.

A másik az alanyi jogú gyes és a családtámogatási rendszerek átalakítása, amivel életstratégiáva tette a gyerekvállalást, és nem éppen az adófizetői réteg számára.

Minden egyéb sirám csak abból fakad, hogy nem a baloldalnak lejt a pálya. Mert akkor ők éppen úgy alkották meg a választási feltételeket, ahogy szerintük, nekik jó legyen. Nem lett hosszú távon. De a politikában ritkán gondolnak 1-2 éven túlra.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés