Bátor emberek

2012. július 21. 14:04

Megyesi Gusztáv
NOL
Azt gondolom, legelőbb is meg kell mondani nekik, hogy bátorságuk nem volt hiábavaló: Kertész Imre úgy összecsinálta magát, hogy azóta se mer tollat venni a kezébe.

„Rendben van, a mezőkövesdi Széchenyi szakközépiskola egyik oktatója a tantestületi értekezlet szünetében leszedte a tanterem faláról Kertész Imre Nobel-díjas magyar író portréját, és ott helyben össze is tépte. Aztán Elie Wiesel Nobel-békedíjas író képét is leszedte; az iskolaigazgató mindezt végignézte, ám nemhogy nem lépett közbe, még helyeselte is a történteket. (...)

Hanem a kérdés az, hogy mi most a teendő. Már azon túl, hogy sürgősen valami bátorságdíjra terjesztjük fel a bátor oktatót és az iskolaigazgatót. Azt gondolom, legelőbb is meg kell mondani nekik, hogy bátorságuk nem volt hiábavaló: Kertész Imre úgy összecsinálta magát, hogy azóta se mer tollat venni a kezébe, sőt ő maga kérte, hogy töröltessék neve nemcsak a Nobel-díjasok, de a magyar írók lexikonjából is.

Elie Wiesel reakcióit sajnálatos módon nem ismerjük, mert az eset után egyszerűen eltűnt, feltehetően rejtekhelyen megbújva gondolja át eddigi hitvány életét, s felülvizsgálja álláspontját a világ dolgairól, majd miután megtagadta múltját, bocsánatot kér a mezőkövesdi tantestülettől és az emberiségtől.

Ám nehogy azt higgyük, hogy nemzetünk legbátrabb fiai hátradőlhetnek a karosszékükben. A Tárki felméréséből tudjuk, hogy a magyar lakosság a valós százezer fő helyett egymillióra saccolja a zsidók létszámát Magyarországon, amiből következően minimum még kilenc Kertész Imrének kell rejteznie a mezőkövesdi szakközépiskola tantermeiben, s mennyi lehet még az országban.

És akkor azt még nem is tudjuk, hogy a pirézek nem zsidók-e valójában, úgyhogy most van csak ideje igazán a bátor és magas fokon civilizálódott tanároknak, iskolaigazgatóknak.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Elie Wiesel lehet ugyan Nobel-békedíjas író,

ott ahol a haverok tüntetgetik ki a bennfentes beltenyészetet,

de ettől még lehet egy megvadult magyargyűlölő, akinek vörösköddel elborított agya lehetetlenné teszi a racionalitást.

Ezért lehet némi racionalitás a tanárban, a mezőkövesdi Széchenyi szakközépiskola egyik oktatójában aki a tantestületi értekezlet szünetében leszedte a tanterem faláról Kertész Imre Nobel-díjas magyar író portréját, és ott helyben össze is tépte.

Az lett volna túlzás, ha nem összetépi, hanem levizeli Elie Wieselt.

Miért kéne bátorság ahhoz, hogy valaki kihajítsa Kertész meg Vizel képét? Ez egyáltalán nem bátorság, sokkal inkább csalódottság és undor kérdése. A bátorságot tartogassuk másra.

Valamikor Szálin, meg Rákosi képét is ki kellett tenni a falakra.

Aztán mi lett azóta a kommunizmus erőltetéséből?

Meglehet.
Bátorság például ahhoz kéne, hogy az a takony, amelyik beköpte a sajtónak az igazgatót, odaálljon a diri elé és vallja be, hogy ő volt. Gyáva sz.r az ilyen, akinek ha problémája van, a NOL-nak meséli el és nem annak, akivel azt le kellene rendeznie.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés