Melléthei-Barna Márton elmondta, hogyan akadályoznák meg az újabb kétharmadot

„Az új alkotmány elfogadása – és várhatóan egy népszavazással történő megerősítése után – az egyik legelső prioritásunk lesz egy új választási törvény elfogadása, biztos vagyok benne, hogy erre másfél-két éven belül sor kerül majd” – mondta Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes, a Tisza Párt jogi vezetője a 24.hu-nak. Mint rámutatott: egy arányosabb rendszer kialakítása a céljuk, melyben a kétharmados többség megszerzésének esélyét minimalizálnák. 

Melléthei az Alaptörvény 17. módosításáról szólva elmondta: nem tart attól, hogy alkotmányos válsághelyzet alakulhat ki. Ígérete szerint az, hogy az Alaptörvény módosításában rögzítik egy közjogi méltóság hivatalának megszüntetését csupán egyedi, rendkívüli eset, ami nem válik majd általános gyakorlattá a Tisza politikájában. Ezzel és majd az új választójogi törvény elfogadásával is az a céljuk, hogy „egy demokratikusabb útra” tereljék vissza Magyarországot.

Mint ismert, Sulyok Tamás előtt három út áll: vagy aláírja az alaptörvény-módosítást, vagy lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Az utóbbi eset olyan közjogi káoszhoz vezethet, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország.

– ismertette Melléthei-Barna Márton. A Tisza jogi vezetője szerint az AB meglehetősen limitált felülvizsgálati jogköréből fakadóan Sulyok Tamás is pontosan tudja, hogy ezzel érdemi eredményt nem tud elérni. Legutóbb, amikor a saját a pozíciója megmentésére igyekvő Sulyok beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, a bírák közel fele kizáratta magát az eljárásból, így az ügy tárgyalását levették a napirendről.

Melléthei nem számol azzal, hogy alkotmányos válsághelyzet alakulna ki. Úgy véli, az Alkotmánybíróság egykori elnöke „nem fog vállalni olyan beadványt, amelyről pontosan tudja, hogy legfeljebb csak időhúzásra lehet alkalmas”. 

Melléthei szerint társadalmi célja van az Európában példátlan ciklusmaximalizálásnak, amivel a Tisza a passzív választójogot korlátozza, és elzárja az ellenzéki pártok közül Fidesz–KDNP-frakció közel kétharmadát, valamint a Mi Hazánk politikusainak felét attól, hogy elinduljon a következő választáson.

Sulyok elmozdítását és a mandátumkorlátozást is azzal indokolta, hogy választási ígéretük volt. Utóbbi 2024-ben hangzott el egy tiszás kampányrendezvényen (akkor még nyolcéves korlátozásról beszélt).

Melléthei elismerte, hogy ez valóban „korlátozás”, de úgy véli, a célja egyértelmű: „az, hogy új politikai erők, új politikusok, akár a jelenlegi politikai pártok vonaláról, akár új pártok vonaláról érkezzenek a politikába”. Szerinte „egy ilyen korlátozás arányos és teljes mértékben összhangban áll az európai uniós normákkal, és semmilyen olyan ok nem merült föl, ami miatt ezt ne tudtuk volna jó szívvel elfogadni”.

Szólt arról is, hogy célul tűzték egy „kiegyensúlyozottabb” választójogi törvény elfogadását is másfél két éven belül. „Olyan választási rendszert hozunk létre, amely jó eséllyel kizárja, hogy egy párt kétharmadot szerezzen” – jelentette ki.

Mint mondta, arra kaptak a választóktól felhatalmazást, hogy megteremtsék a tisztességes politikai verseny feltételeit, ami a mostani választási törvénnyel nem lehetséges. 

Nyitókép: Hegedüs Róbert / MTI