A hazai viszonyokhoz képest szinte kimeríthetetlen forrásokkal gazdálkodó transznacionális vállalatoktól érkeznek a Tisza Párt új potentátjai, csaknem felfedhetetlen kapcsolati hálókkal, jelentős tudásanyaggal a birtokukban – vélhetőleg nem üres kézzel.
Multinacionális vállalatoktól és globalizált hálózatokból érkeznek a Tisza Párt szakértői és segítői. Ez mindenképpen disszonánsnak hat egy olyan politikai tömörülés esetében, amely megalakulásakor a nemzeti érdekek „valódi” képviseletét tűzte zászlajára, és szimbolikájában – továbbá a támogatók körében is – a nemzeti trikolór dominál.
2025 őszétől markáns irányvonal rajzolódik ki. A nemzetközi üzleti világból érkező politikusok közé sorolható Bujdosó Andrea, aki olyan vállalatoknál dolgozott, mint a Xerox, a Minolta vagy a Shell, valamint Dávid Dóra, aki 2020 után a közösségimédia-óriás Meta jogtanácsosaként tevékenykedett Londonban. A párt vezetői körében is meghatározó szerepet játszik az a Pósfai Gábor, aki a Decathlon sportáruházlánc régiós vezetőjeként szerzett üzleti tapasztalatot. E körhöz csatlakozott nemrégiben Kármán András, Kapitány István és Orbán Anita is.
Különösen relevánssá válik a Tisza Párt irányvonala, ha megvizsgáljuk azokat a külső nyomásgyakorlási kísérleteket – a multinacionális vállalatokat érintő szektoriális adók felfüggesztésére, a lakosságot segítő hatósági árképzések kivezetésére, valamint a költséghatékony oroszországi energiahordozók beszüntetésére –, amelyek a kormánnyal szemben zajlanak. Kármán András közgazdász 2010–2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári posztját töltötte be, ám miután nem kívánta nevét adni a kabinet multinacionális vállalatokat megadóztató gazdaságpolitikájához, lemondott tisztségéről. Rövid időn belül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságába került, és helyettes igazgatói pozíciót töltött be. Ekkor már élesen bírálta a kormányzatot – például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elküldése miatt –, gyakran egyazon körben megszólalva az ellenzéki pártprojektek állandó finanszírozójaként ismert Bojár Gáborral, továbbá Bod Péter Ákos, Bokros Lajos és Oszkó Péter korábbi miniszterekkel. Ezután következett az Erste-csoportnál betöltött vezetői szerepe, e bankcsoport maga is a kormányzati ágazati különadók érintettje. Az érdekviszonyok ebben az összefüggésben nehezen vitathatók, különösen annak fényében, hogy az Erste magyarországi üzletágának egyik tulajdonosa 2023-ig éppen Kármán korábbi munkahelye, az EBRD volt. Kármán András jelenleg a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértőjeként tevékenykedik.
Kapitány István – Bujdosó Andreához hasonlóan – a Shell kötelékében dolgozott: 2014-től egy évtizeden át a vállalat globális alelnökeként irányította a mobilitási, kiskereskedelmi és kenőanyag- üzletágat. Pályafutása egy pártállami impexvállalatnál indult. Utólag értelmezhető összefüggésként jelenik meg, hogy nem véletlenül lobbizott az olajipari vállalat vezetőjeként amellett, hogy Magyarország cseppfolyósított földgázt vásároljon. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy praktikus megoldást kell találni az orosz energiahordozókról való leválásra, amire szerinte meg is van a lehetőség. Más megszólalásaiban arról is értekezett, hogy
károsnak tartja a bankokat és az energiaszektort érintő különadókat.
Hasonló érdekkörökben mozgott a Tisza Párt külügyi vezetője, Orbán Anita. Pályafutása ugyancsak kötődik az amerikai lng-iparhoz: dolgozott a szektor egyik legnagyobb vállalatánál, a Cheniere-nél, majd a Telluriannál. Ezt követően a szektoriális adókkal érintett telekommunikációs ágazatban folytatta karrierjét: a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese lett, majd Londonban a vállalat globális igazgatói pozícióját töltötte be. Talán még ennél is fontosabb, hogy Orbán Anita a mai napig szerepet vállal olyan transznacionális szervezetekben, mint a European Council on Foreign Relations. A berlini központú szervezet tagjai között megtalálható a tőzsdespekuláns Soros György és fia, Alex Soros, továbbá Bajnai Gordon egykori miniszterelnök, Korányi Dávid, a 2022-es külföldi kampány- és pártfinanszírozási botrányban megismert, amerikai központú Action for Democracy szervezet vezetője, valamint Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke. Orbán Anita emellett
az atlantista–globalista irányultságú Globsec biztonságpolitikai intézetnél is tevékenykedik, ahol olyan szereplők tűnnek fel, mint Bajnai Gordon és Korányi Dávid.
Látható tehát, hogy szinte kimeríthetetlen forrásokkal gazdálkodó transznacionális vállalatoktól érkeznek a Tisza új potentátjai, csaknem felfedhetetlen globalista kapcsolati hálókkal, jelentős tudásanyaggal a birtokukban – vélhetőleg nem üres kézzel. Schiffer András korábbi LMP-s politikus rámutatott, hogy a három tiszás igazolás korábbi munkahelyeinek hátországában tulajdonképpen két név ismétlődik: a BlackRock és a Vanguard magántőkealapok. Ezek a pénzügyi óriások különböző formákban megjelennek az Erste, a Shell és a Vodafone mögötti tulajdonosi struktúrákban. Szemléltetésképpen: önmagában a BlackRock által kezelt vagyon értéke a magyar éves GDP 63-szorosát teszi ki.
Mindez azért bír relevanciával, mert az előző országgyűlési választás idején külföldről áramoltak be pénzeszközök az ellenzékhez, az ügynek Bajnai Gordon és Korányi Dávid voltak a kulcsszereplői. A feloldott titkosítású nemzetbiztonsági tájékoztatók szerint a 2022-es kampány során az ellenzék Action for Democracytől származó külföldi támogatásainak összege meghaladta a 3,17 milliárd forintot. Ezek a források már nem kizárólag a korábbi miniszterelnök-jelölt, MárkiZay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkeztek: az összeg 58 százaléka került az MMM-hez, a fennmaradó rész civil szervezetekhez és öt gazdasági társasághoz jutott. A legnagyobb kedvezményezett az Oraculum 2020 Kft. volt 2 milliárd forinttal, amely emellett egy svájci bejegyzésű alapítványtól is jelentős, 887 millió forintos juttatást kapott. Szintén részesült támogatásban a Bajnai-körhöz köthető DatAdat Professional Kft.: 150 millió forint landolt nála. A hatóságok összesítése szerint az ellenzéki kampányhoz kapcsolódó külföldi források teljes összege megközelíti a 4 milliárd forintot.
Négy évvel később így felmerül a kérdés: ha olyan szakértők jelennek meg egy párt környékén, akik multinacionális vállalatoktól és globalista hálózatokból érkeznek, milyen érdekeket fognak képviselni a választást követően? Mindenesetre
a személyi és intézményi kapcsolatrendszer immáron alkalmassá teszi a Tisza Pártot olyan típusú támogatások befogadására, amelyek 2022-ben még nem álltak az ellenzék rendelkezésére.
Nyitókép: Mandiner-grafika
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Nagy ára lenne, ha megvalósulna a Brüsszel által kiadott ukáz.
A tiszások hiába próbálták meg eltüntetni a kínos etyeki videót, máris itt az újabb botrány.
Amennyiben a kormányprogram egy hét késéssel valóban napvilágot lát, az természetesen hírértékű lesz.
A Tisza Párt hamarosan bemutatja a nyilvánosság számára készített programját, miután az eredeti, meglehetősen népszerűtlen terveik már régen kiszivároghattak.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
Hirtelen szükségét érezte megszólalni.
