Gyurcsánytól tanultak: így jelentené be a Tisza, hogy megszűnik a rezsicsökkentés, elveszik a 13. és 14. havi nyugdíjat

Az elemzők szerint „nem babra megy a játék”, és „elő van készítve az Őszöd 2 is”.

Érdekességek a világ talán legismertebb babonájáról.

14 hónap, maximum ennyi telhet el anélkül, hogy 13-a éppen péntekre essen, vagyis sokáig nem ússzuk meg, hogy a balszerencsétől kelljen félnünk. Hogy miért pont péntek és miért pont 13-a a ludas minden rosszért, annak többféle magyarázata lehet.
Sokan úgy vélik, a péntek eleve katasztrófanap, a hiedelem eredetét visszavezetve

Jézus Krisztus megfeszítéséig, az özönvízig, sőt, a Paradicsomból való kiűzetésig.
Mindez a pogány kultúrák azon szokásával is rokonítható, miszerint a hét ötödik napját mindig az isteneknek kellett szentelni, és aki ehelyett más tevékenységbe fogott, nem úszhatta meg valamilyen büntetés (balszerencse) nélkül. Ha pedig még hozzátesszük azt is, hogy az ókori Rómában hagyományosan péntek volt a kivégzések napja, talán nem is kell több indok.
A 13-a inkább szorul magyarázatra, de ha arra gondolunk, hányan ülték körül az asztalt az utolsó vacsorán, és ki volt a 13. (Júdás) már nem is olyan furcsa baljóslatú számnak tartani. A viking mitológia egy hasonló karakteres eleme még jobban ráerősít a hamarosan bekövetkező tragikus eseményeket illetően eleve nem túl szívderítő képre: Odin és 11 társa ünnepi lakomáját a hívatlanul beállító viszályisten, Loki dúlja szét, és miután megöli a szépség istenét, kitör a Ragnarök, vagyis az istenek közti háború.
Hogy a fentiek, azaz péntek és a 13-as szám közt vontak-e bármilyen párhuzamot a régiek, annak viszont sajnos nincsen írásos nyoma. Péntek 13-a először 1869-ben szerepel együtt a mostani értelmében, méghozzá a zeneszerző Rossini életrajzában, aki – véletlen vagy sem – éppen egy pénteki napon halt meg 1868. november 13-án. A szólásokat, közmondásokat, mitológiai, irodalmi és történelmi utalásokkal gyűjtő híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia 1898-as kiadásában viszont megint csak külön szócikkben tárgyalják,
„balszerencsés pénteket” és „elátkozott 13-at” említve.
Utóbbi egyébként önmagában is annyira erősen tovább élt a kollektív emlékezetben, hogy az már messze nem a legendák, hanem a valóság körébe tartozik, hogy a 20. század első felében, a nagy New York-i felhőkarcolók építésekor nemes egyszerűséggel kihagyták a 13. emeletet a számozásból, ahogyan sok kórházban nem volt 13-as szoba és sok utcában 13-as házszám sem.
A pénteki naphoz pedig fűződik még egy hasonlóan szemléletes történet. Középpontjában az angol HMS Friday nevű csatahajóról, amit a kollektív emlékezet szerint direkt pénteken bocsátottak vízre James Friday kapitány parancsnoksága alatt, ám első útján a teljes legénységével együtt hullámsírba veszett. Igazolásként jól hangzik, csak az a kár, hogy semmi valóságalapja nincs, legalábbis a brit királyi hajózási múzeum szerint az ő kötelékükben sosem létezett ilyen nevű jármű.
A Péntek 13-mal kapcsolatos babona egyébként az 1980-as években élte a csúcskorszakát,
nem függetlenül a Péntek 13 horrorfilm-sorozattól, amelynek első részét sokan ma is a műfaj alapvetésének tartják. De az is lehet, hogy hamarosan új reneszánsza lesz, ugyanis a legfrissebb információk szerint a franchise újraindul, legalábbis a 2025-ös San Diegó-i Comic Conon bejelentették, hogy készül a következő Péntek 13-film, és egyéb, például videójátékos projektek is várhatóak a szériához kapcsolódóan.
És még egy érdekesség: a modern pszichiátriában nemcsak a triszkaidekafóbia kifejezés létezik (beteges félelem a 13-as számtól), de a paraskavedekatriafóbia is, azaz az irracionális rettegés a péntek 13-ától.
Nyitókép: Részlet a Péntek 13 című filmből. (IMDb)