Ráül-e Magyar Péter döglött lovakra?

Az óbaloldali városvezetések – például a győri – lehetnek a Tisza következő áldozatai.

Interjúban nyilatkozott nekünk Sárkány Péter, a Győr-Szol Zrt. vezérigazgatója a győri polgármester által habosított „lakáskassza-botrányról”.

Február 3-a óta felfokozott érdeklődés fordul Győr felé: a város polgármestere egy 11 perces videóban 1,7 milliárd forint eltűnésével vádolja a városi közüzemeltetést is végző céget. A Győr-Szol Zrt. többször, tételesen cáfolta az állítást, Pintér Bence, az óbaloldal által hatalomra juttatott, de közben a Tisza Párt felé kacsintgató polgármester azonban nem engedi el a témát.
A helyzet megértéshez fontos tisztázni, hogy milyen összegeket keres épp a város politikatörténetében egyébként elképesztően alacsony, alig 30 százaléknyi szavazatot szerző polgármester.
Ezt is ajánljuk a témában

Az óbaloldali városvezetések – például a győri – lehetnek a Tisza következő áldozatai.

Az önkormányzati lakásokat, egész pontosan 4 156 darabot a Győr-Szol Zrt. kezeli, azaz a bevételeket és a kiadásokat is rendezi, a Pintér Bence vezette önkormányzatnak csak a bérlőket kell kijelölnie. A lakások mellett sport-, kulturális- és egyéb célú ingatlanokat is kezel a cég, és az így létrejövő bevételi és kiadási nyilvántartást hívják „lakáskasszának” – az elnevezés régóta forog a győri közéletben, de mint látható, nem csak lakásokkal kapcsolatos összegeket vezetnek itt. A cég ezt a feladatot egy 1993 óta érvényben lévő, és azóta 17 alkalommal módosított szerződés alapján végzi.

„Fontos leszögezni, hogy tisztán a lakásokkal kapcsolatos összegek a nyilvántartásainkból és a könyvelésünkből nem nyerhetőek ki. Ezt azért kell kiemelnem, mert polgármester úr úgy keretezi a történetet, hogy az általa keresett 1,7 milliárd forintot az önkormányzati lakásban élő »rászorulók gyűjtötték a rászorulóknak«, miközben már maga az összeg sem stimmel. A lakáskassza-nyilvántartásban olyan ingatlanok bevételei és kiadásai is szerepelnek, amelyek nem lakáscélúak.
Az 1,7 milliárd forintos összeghez pedig úgy jutott el a polgármester, hogy egy adott napra vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő, összesített összegből kivonta az aznapi, bankszámlánkon szereplő összeget. A kettőnek nem sok köze van egymáshoz” – fogalmaz Sárkány Péter, a cég elnök-vezérigazgatója.
A cég vezetője azonban az összes, ingatlanokkal kapcsolatos összeget megosztotta: 2024-ben 2,1 milliárd forintot, 2025-ben 2,2 milliárdot fordítottak Győr önkormányzati tulajdonú, és általuk kezelt ingatlanjaira.
„Az igaz, hogy az elmúlt két évben a bevételeink magasabbak voltak ebben az üzletágban, mint a kiadások. Azt viszont le kell szögezzük: a Győr-Szol Zrt. teljes mértékben jogszerűen, és a szerződésnek megfelelően jár el, ha az itt képzett bevételét nem egy külön bankszámlán tartja. A polgármester úr másik állítása ugyanis az, hogy nekünk kötelességünk ezt az összeget csak ingatlanokra költeni.
A szerződés azt írja elő, hogy a lakáskassza-nyilvántartás összegével tudjunk elszámolni, azt igény esetén tudjuk ingatlanokra fordítani. Erre pedig bármikor képesek vagyunk, két különböző fogalomról van szó” – részletezi Sárkány Péter,
azt is kiemelve: egyéb szerződés sem írja elő, hogy ekkora, több milliárd forintra rúgó likvid tőkét kelljen egy külön számlán tartania a cégnek.
Pintér Bence egy 2025. szeptember 30-ai állapotot hozott elő többször is, miszerint ezen a napon a cég nem lett volna képes biztosítani ezt az összeget, és ez szerinte azt jelzi: „baj van”. „A szükséges likviditásnak minden esetben a kifizetések időpontjában kell rendelkezésre állni.
Közvetlenül ugyan az Önkormányzat nem tud ilyen helyzetet előidézni, hogy likviditási gondjaink legyenek, de a 2025-ös év elején, a városüzemeltetési szerződés aláírása során tapasztalható késlekedés, és az üzletágat érintő csökkentett finanszírozás közvetetten hozzájárult a tárgyév likviditásban tapasztalható változásaihoz.
Pintér Bence szerint a hitelkeretünk felhasználása is problémás, azt viszont érdemes tisztázni: a cég számára jelenleg 3 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre, ennek használata a likvid pozíciónk stabilitását szolgálja. A „lakáskassza” kiegyenlítésének forrása pedig a szerződés szerint lehet hitel is” – hangsúlyozza Sárkány Péter.
A cégvezető végül február 12-én a felügyelőbizottság és az igazgatóság számára is tájékoztatót tartott, utóbbi egyeztetésre a polgármestert is többször elhívta, azonban Pintér nem kívánt ezen részt venni, sőt, olyan posztja is volt ebben az időszakban, ahol leírta: addig nem lesz 2025-ös költségvetése Győrnek, amíg Sárkány Péter le nem mond a pozíciójáról. „Az igazgatóságunk tagja egy, a polgármester szervezete által delegált tag is. Ő ezen a tájékoztatón minden, az igazgatósági tájékoztatón feltett kérdésére részletes (pénzügyi, bevételi és kiadási), adatokkal alátámasztott választ kapott. Részére a Győr-Szol Zrt. felajánlotta az általa kért adatok körében a betekintés lehetőségét, mellyel ő aznap nem kívánt élni, mivel számára ez az időpont nem volt megfelelő. Másnap, azaz február 13-án, 12 óra 30 percet választotta a betekintés időpontjára. Meg is érkezett, korlátlan hozzáférést biztosítottunk számára minden anyaghoz, amit kért.
Kollégáim előállították az általa kért könyvelési adatokat és számsorokat, mást nem kért, tehát szó sincs arról, hogy falakba ütközött volna. Pintér Bence erről az esetről is többször posztolt, a valósággal teljesen ellentétes előjellel, mintha akadályoztuk volna az igazgatósági tag munkáját”
– részletezi az elnök-vezérigazgató. Az igazgatósági tag egyébként 2024. novembere óta végzi munkáját a cégnél, a jogszabályoknak megfelelően bármikor tájékoztatást kaphat a gazdálkodást illetően, részt vehet a döntéshozatalban, és betekintést kaphat a cég irataiba.
Pintér Bence adatszolgáltatást kért a Győr-Szol Zrt.-től, a cég pedig igyekszik teljesíteni azt. Mint Sárkány Péter elárulta, egy hét alatt közel 2500 oldalnyi adatot anonimizáltak és dolgoztak fel, ezeket átküldték a polgármesternek, azonban egy részét a kérésnek nem tudják teljesíteni, ugyanis az több tízezer oldalnyi adat. „Ennek a költségei és az időigénye sem teszi reálissá, hogy ki tudjuk adni, gyakorlatilag hónapokra le kellene állítanunk a munkavégzést több tucatnyi kollégánk esetében” – érzékeltette a kérés lehetetlenségét a cég vezetője.
Viszont bármikor szívesen látjuk polgármester urat, vagy az általa kijelölt személyeket, betekintést tudunk biztosítani a kért adatokba, szükség esetén a törvényileg előírt anonimizálás után pedig másolatot is tudunk készíteni konkrét kérés alapján”.
Sárkány Péter hozzátette: ha a polgármester elfogadná a szakmai alapokon nyugvó egyeztetést, beláthatná, hogy az általa keresett összeg nemhogy nem hiányzik, hanem ebben a formában nem értelmezhető. „A város működése az elsődleges, szeretnénk a munkánkat végezni, ezért kértük is a polgármestert, hogy Facebook-posztok helyett a szakmai párbeszédre törekedjen.”
Február 19-én is poszttal jelentkezett a polgármester, „Szabadon, bármire elköltheti-e a lakáskasszát a Győr-Szol? – Szerintünk nem” – címmel.
„Polgármester Úr ebben a Facebook-bejegyzésében piros színnel aláhúzta a szerződés 5.2. pontjának egy félmondatát, mely szerint a Lakáskassza »...bevételei teljeskörűen a Megbízott kezelési feladatainak forrásául szolgálnak.« Ez a bejegyzés tökéletesen rávilágít arra, hogy milyen félreértésen, illetve tárgyi tévedésen alapul ez az egész ügy. A számviteli törvény szerint a számviteli beszámoló részét képező mérlegben a »Lakáskassza« forrásait a mérleg forrás oldalára, a szerződés szerint elkülönített főkönyvi kötelezettség számlára könyveli a Győr-Szol Zrt. A »forrás« szó jelen esetben erősíti a szerződés következő mondatát, mely nem kapta ugyan meg a piros kiemelést a polgármestertől, de nagyon fontos, talán a legfontosabb az ügy megértéséhez” – mutat rá Sárkány Péter. „A szerződés ugyanis az 5.2 pontban rögzíti, hogy könyvviteli nyilvántartási kötelezettségünk van. A »forrás« szó tehát azt mutatja meg, hogy hová kell a bevételeket könyvelni. Forrás oldalra, nem az eszközök közé. Polgármester Úr kiemelte a szerződés 2. sz. függelékét is, melyben az »ingatlankezelési számla terhére történő kifizetések« vannak felsorolva. Ez is teljesen egyértelmű! A függelék azon tételeket rögzíti, melyeket az elszámolás során figyelembe lehet venni.
Ezek az ingatlanokkal kapcsolatos feladatok könyvelhetők a lakáskassza nyilvántartásban. A melléklet szerinti feladatok állíthatók be ide, a példa kedvéért mondom csak, hogy egy GYŐR-SZOL logóval ellátott golyóstoll költsége nem számolható el a Lakáskassza nyilvántartásban, hiszen nem tartalmazza a függelék, viszont egy lakásfelújítás sorát teljesített festés, vagy ablakcsere igen.
Ez keveredik összes sajnos a közbeszédben” – teszi hozzá a vezérigazgató.
Sárkány Péter rávilágít: a polgármester szerint a lakáskassza minden egyes forintja fel van ,,címkézve”, azaz csak arra költhető el, amire és amilyen célt a szerződés meghatároz. Ez azonban a vezérigazgató szerint ismét tévedés.
A pénz nincs felcímkézve, a szerződés nyilvántartási kötelezettséget tartalmaz, elkülönített kezelést nem. Ezt támasztja alá a források a)-tól h)-ig terjedő felsorolása, köztük a hitellel.
„Nagyon örülök, hogy a szerződés ezen két pontjával most előjött, hiszen nem a közgyűlésen, bekiabálások közepette kell ezt kifejteni” – összegzi Sárkány Péter a „lakáskassza-ügy”, várhatóan utolsó felvonását, legalábbis ami a nyilvánosság előtt zajló részét jelenti.
A 2026-os év is feszesnek ígérkezik a Győr-Szol számára. A város költségvetését február 20-án tárgyalják (már amennyiben Pintér Bence hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni), a Győr-Szol Zrt. pedig a városüzemeltetési feladataira a 2025-ös célszámhoz (3,3 milliárd forint) képest egymilliárd forinttal kevesebbet, az általuk készített, 2026-os költségigényben megfogalmazotthoz képest 1,8 milliárd forinttal kevesebbet kaphat.
„Az idei évre vonatkozóan is elkészítettük és leadtuk a költségvetés tervezéséhez szükséges, árazott, városüzemeltetési feladatellátási tervünket, melynek összege br. 4,2 milliárd Ft. Látható, hogy az idei évre a városi költségvetésbe a polgármester által betervezett és a feladatellátáshoz szükséges tényleges finanszírozás, tehát a mi számaink között br. 1,8 mrd Ft-os különbség van, ugyanis a tervezet 2,38 milliárd forintot ír.
Ennek megfelelően február 18-án mind a városvezetést, mind pedig a bizottságokat írásban tájékoztattuk erről a nagymértékű alulfinanszírozottságról és csatoltunk mellé egy olyan feladatellátási tervet is, amely br. 2,38 mrd Ft-ra van úgymond visszabutítva és beköltségelve”
– tájékoztat a vezérigazgató.
„A város alulfinanszírozza ezt a tevékenységünket, amit sajnos a lakosság közvetlenül is érzékel, az ez miatti frusztráltságot pedig a polgármester politikai vita tárgyává teszi. Valószínűleg senki sem örülne annak, ha munkatársaink csupán 6-8 hetente egyszer nyírnák le a füvet egy-egy területen, vagy ha a győrieknek heteken át a lehullott levelek között kellene közlekedniük. Városunk köztisztaságán folyamatosan dolgozunk, és tisztában vagyunk vele, hogy mindig van lehetőség a fejlődésre. Éppen ezért fontos számunkra, hogy Győr rendezett, ápolt városképet mutasson. Ha megfelelő finanszírozást kapunk, akkor lényegesen kevesebb panasz érkezhetne bizonyos feladatok ellátására” – mondja Sárkány Péter.
A vezérigazgatótól tájékoztatást kértünk a Győr-Szol Zrt. hitelkerete kapcsán is, amely a februári közgyűlésen szóba került. „Ha fel lenne címkézve a pénz, és azt elkülönítve kellene tárolni, akkor miért szerepel a források között a hitel? Illetve a bevételeken kívül bármi más? Ha elkülönítve kell őrizni a pénzt, és a »felcímkézett forintokat« csak a melléklet szerint lehet elkölteni, akkor az ingatlanokból befolyó pénzen kívül semmilyen más forrás nem szükséges, hiszen a »felcímkézett« pénz cél szerinti felhasználásával együtt csökken a helytállási kötelezettség is. Minek hitelt bevonni? Vagy más forrást, például ingatlanértékesítést.” „A polgármester érvrendszere önellentmondásokra építkezik” – szögezi le Sárkány Péter, aki világossá teszi azt is: mivel a lakáskassza feladatellátásának pénzügyi fedezete a nettó likvid pozíció alapján (bankszámla egyenleg, bankbetétek és igénybe vehető folyószámlahitel együttes figyelembevételével) biztosított, úgy a szerződés a benne foglaltak alapján teljesült, a vállalat szabályosan és a szerződésnek megfelelően járt el. Negyedévenként a Győr-Szol likviditása a következőképpen alakult az elmúlt évben, ideértve a hitelkeretet is:
2025. I. Negyedév:
2025. II. Negyedév:
2025. III. Negyedév:
Ebből egyértelműen látható, hogy a Győr-Szol Zrt nettó likvid pozíciója alapján mindig rendelkezésre tudta bocsátani a lakáskasszához„ szükséges forrásokat. Az önkormányzattal kötött szerződés 5.1 bekezdésének g) pontja rögzíti azt, hogy a lakáskasszának pénzügyi forrása a hitel is, ezt 1997 óta változatlanul tartalmazza a szerződés.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba