A 2025-ös jelentés nem támasztja alá, hogy a magyar tanárok bére egyharmaddal elmaradt volna a felsőfokú végzettségűek átlagától.
„A Hírklikken megjelent egy »Még mindig elmarad a pedagógusok bére az európai átlagtól« című cikk, mely szerint a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére 2023–2024-ben még mindig mintegy egyharmaddal maradt el a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagkeresetétől. A szöveg állításait a szerző az OECD legfrissebb felmérésére hivatkozva támasztja alá, és ebből von le következtetéseket a pedagóguspálya anyagi helyzetére és presztízsére vonatkozóan. Elemzésünkben ezért azt vizsgáltuk meg, mit mutat valójában a legfrissebb, 2024-es adatokra épülő, 2025-ben publikált OECD Education at a Glance jelentés, és mennyiben támasztja alá a Hírklikk következtetéseit.
A Hírklikk cikkének egyik kulcsállítása szerint »a legfrissebb jelentés szerint 2023–2024-re javult ugyan a helyzet, de a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére még mindig egyharmaddal alacsonyabb volt a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagos kereseténél, ami nagyjából 34 százalékos lemaradást mutat, szemben az OECD e körben mért 17 százalékos átlagával.« A 2024-es adatokra épülő, 2025-ben publikált OECD-jelentés alapján ugyanakkor ez az adat nem olvasható ki a dokumentumból.
Az OECD nem közöl olyan 2024-re vonatkozó tényleges keresetet (actual salary) vizsgáló adatot, amely szerint a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére mindössze a felsőfokú végzettségű munkavállalók átlagkeresetének mintegy kétharmadát érné el. A cikkben szereplő, hozzávetőleg 34 százalékos lemaradás nagy valószínűséggel a korábbi – elsősorban 2021–2022-es – adatokkal, illetve a jogszabályban rögzített bértáblákra (statutory salary) vonatkozó mutatók és a tényleges bérek (actual salary) módszertanilag nem azonos kategóriáinak összekeveréséből adódhat, ezek összemosásának tilalmára maga az OECD-jelentés is felhívja a figyelmet (343. oldal) A 2025-ös OECD-jelentés tehát nem támasztja alá azt az állítást, hogy 2023–2024-ben a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére egyharmaddal maradt volna el a felsőfokú végzettségűek átlagától.”
Fotó: MTI/Mészáros János
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Egyes pártok látványosan visszaszorulnak bizonyos társadalmi csoportokban.
Sokan nincsenek tisztában vele: a csalók gyakran fizetett hirdetésekkel érik el az áldozatokat.
A Medián friss kutatásának belsős adatai szerint toronymagasan vezet a Fidesz.
A válaszadók túlnyomó többsége szerint Moszkva céljai túlmutatnak a Donbasz megszerzésén.
Nem mindennapi munkalehetőség.
Legkésőbb áprilisban mindenki pedagógus kézhez kapja az egységes plusz összeget.
A Fidesz nagy öregjei hazudnak, amikor azt állítják, hogy nem értik az ellenük szavazó fiatalokat.
Az új rezsim legnagyobb kérdése, hogy melyik irányba indul el, azaz a nemzeti érdek fontosabb, vagy pedig az európai integráció, amit a magyarok többsége egyáltalán nem ért, de biztosan felfalja a nemzeti érzés maradékát is.
