Íme négy grafikon, ami sokkolni fogja a károgókat: Magyarország az első helyen végzett az egész Unióban

„Az Eurostat szerint idén a minimálbér növekedésünk a legnagyobb volt euroban számolva (18,5 százalék), vásárlóerő paritáson pedig a negyedik legnagyobb volt (11 százalék)” – osztotta meg a hírt Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó Facebook-oldalán.

Kiemelte, hogy Romániában Észtországban, Spanyolországban és Szlovéniában idén egyáltalán nem volt minimálbér emelés, Lengyelországban és Belgiumban pedig alacsonyabb volt az emelés, mint a tavalyi infláció. Hozzátette, 2026-ban a várható 3,2 százalékos Magyarországi infláció mellett 7,6 százalékkal emelkedik a minimálbér reálértéke, ami szintén kiemelkedőnek fog számítani az unióban.

 az infláció tekintetében is a középmezőnybe kerültünk, ami azt jeleni, alaptalanok azok az ellenzéki érvelések, hogy alacsonyabb lenne az infláció, ha belépnénk az euróövezetbe.

Az infláció mértékét tekintve 7 ország előzi meg Magyarországot, Luxemburggal pedig egy szinten állunk. „Az előttünk levő országok közül Románián kívül mindegyik bevezette már az eurót, mégis jobban emelkednek az árak náluk, mint nálunk” – hívja fel rá a figyelmet a szakértő.

Megjegyezte, a magyar kormány harca az infláció ellen nemcsak idehaza sikeres, de az online árfigyelő rendszert például külföldön is több helyen adaptálni szeretnék.

Hangsúlyozta, az infláció és a keresetek emelkedésének mértékét mindig együtt kell vizsgálni, anélkül nem kapunk hiteles eredményt.

 – és nem csak a minimálbér.

Novemberben a havi bruttó átlagkereset több, mint 756 ezer forint volt, ami 62 ezer forinttal több, mint 2024-ben. Bár novemberben és decemberben sok munkáltató éves bónuszt fizet, ami így erre a két hónapra jelentősen megdobja az átlagkeresetet – decemberre akár a 790 ezer forintot is elérheti az átlag –, 2026-ra az éves bruttó átlagkereset így is 700 ezer forint fölé emelkedik.

Az éves inflációt leszámítva is közel 4,5 százalékos bruttó reálkereset emelkedés lesz kimutatható, ami az unió legjobbjainak egyike. Hozzátette, a nettó átlagkereset még ennél is jelentősebb mértékben fog nőni, köszönhetően a családi adókedvezményeknek.

Karácsony Gergely szembemegy a törvénnyel, ha Budapest nem fizeti meg a szolidaritási adót

A szakértő, aki a budapesti közgyűlés tagja is volt, arra is kitért, hogy Karácsony Gergely szembemegy a törvénnyel amikor nem teljesíti szolidaritási kötelezettségeit. Az alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a szolidaritási adó nem jogellenes, és van annak jogalapja, hogy a tehetősebb települések befizetéséből támogassa az állama  kevésbé gazdagokat.

Szalai felhívta a figyelmet, hogy Karácsony úgy sodorta a csőd szélére a fővárost, hogy Budapestnek sosem volt még annyi bevétele, mint most.

„Ne feledjük, hogy Budapesten koncentrálódik az összes iparűzési adó 41,4 százalékát, ennek több, mint fele a Fővárosi Önkormányzaté. A fővárosnak még soha nem volt ennyi pénze, mégsem elég – a várost a csőd szélére kormányozta mostanra a vezetés” – írja a gazdasági szakértő.

Hangsúlyozta, a budapesti bevételek növekedéséhez a vidékiek is hozzájárulnak, ugyanis a fővárosi cégeknél nemcsak budapesti lakosok dolgoznak, hanem vidékiek is. 

Másrészt a budapesti cégek árbevételét a vidékiek vásárlásai is emelik. Ugyanis ha például egy sárvári lakos budapesti mobilszolgáltatónál vásárol előfizetést, akkor az ő vásárlásából keletkező árbevétel után a mobilszolgáltató Budapesten fizet iparűzési adót.

Hozzátette, „a Fővárosi Önkormányzatra eső szolidaritási hozzájárulás az iparűzési adó töredéke”, amelyből lehet, hogy pont olyan települések kapnának támogatást, akik nagyban hozzájárulnak Budapest bevételének növekedéséhez.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP