Az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden. A miniszter korábban politikai hisztériakeltésnek és nyomásgyakorlásnak nevezte, hogy ismét az uniós tagállamok napirendjén szerepelt a magyar jogállamiság ügye.
Ezt is ajánljuk a témában
Az osztrák Szabadságpárt politikusa szerint Brüsszel átlépte a vörös vonalat: miközben az EU a toleranciát hirdeti, újabb politikai támadás indult Magyarország ellen.
A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően a miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
A szöveg összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban – jelentette ki.
„Megítélésünk szerint a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik”
– fogalmazott Bóka János, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel.
Azzal összefüggésben, hogy az Általános Ügyek Tanácsában folyatódott Magyarország újabb, immár nyolcadik meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, Bóka János emlékeztetett: az Európai Bizottság „hosszú várakozás után” lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban indított.
Ezek a kötelezettségszegési eljárások megszűntek, az uniós bizottság ugyanis maga is megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben mindenben megfelel az európai uniós jognak.
A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter közölte: a vonatkozó törvénymódosítást a magyar parlament 2022-ben elfogadta. Az uniós bizottság azóta nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli – mondta.
„Várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon”
– jelentette ki.
A június végén esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tanácsi megbeszéléssel kapcsolatban Bóka János egyebek mellett közölte: Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a nyugat-balkáni helyzettel. „Bízunk abban, hogy az Európai Unió vezetői pozitív üzenetet tudnak küldeni a régiónak, jelezve, hogy a jövőjük az Európai Unióban van” – fogalmazott.
Végezetül elmondta, Magyarország ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözést mint biztonsági és jogállamisági kihívást kívánja az Európai Unió napirendjére tűzni. Magyarország is úgy látja, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos küzdelem sok területen európai feladat, ideértve például azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az illegális migrációt szervezik az Európai Unió külső határain kívül – tette hozzá nyilatkozatában az európai ügyekért felelős miniszter.
(MTI/Mandiner)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvételével teljesen átrendeződnének az unió erőviszonyai, és ez nagyban csökkentené Magyarország és a kisebb tagországok érdekérvényesítő képességét.
Precedenst teremthettek volna a további nyomásgyakorlásra.
Vezető német lap állt ki a politikai civilszervezetek transzparens finanszírozása mellett.
A megbízott miniszter új feladata az antiszemitizmus elleni küzdelem uniós szintű koordinálására irányul.
Megdöbbentő számok hangzottak el egy brüsszeli EP-ülésen, Guy Verhofstadt már az EU vezetőit kergeti.
Orbán Viktor péntek reggel arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek.
Május 29–30-án rendezi meg az Alapjogokért Központ Budapesten a negyedik CPAC Hungaryt, amely mára nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi jobboldal egyik legfontosabb éves rendezvényévé vált. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök, és minden évben érkeznek külföldi sztárelőadók, hogy a konzervatívok előtt álló kihívásokról beszéljenek. Melyek a konferencia legfontosabb céljai? Hol tart a jobboldali reneszánsz a világban? Hogyan alakultak a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben? Fókuszban a CPAC.
Donald Trump hatalomra kerülése óta rekordsebességgel jöttek rendbe a magyar–amerikai kapcsolatok, s ez megágyaz a még ez évben várható nagy közös gazdasági csomagnak.
Európában is elindult a józan ész forradalma, csak ezt a liberális, globalista elit még megpróbálja visszanyomni – mondja Szánthó Miklós. Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával a CPAC Hungaryről, Orbán Viktorról és az impulzusvásárló ellenzéki szavazókról.
