Az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden. A miniszter korábban politikai hisztériakeltésnek és nyomásgyakorlásnak nevezte, hogy ismét az uniós tagállamok napirendjén szerepelt a magyar jogállamiság ügye.
Ezt is ajánljuk a témában
Az osztrák Szabadságpárt politikusa szerint Brüsszel átlépte a vörös vonalat: miközben az EU a toleranciát hirdeti, újabb politikai támadás indult Magyarország ellen.
A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően a miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
A szöveg összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban – jelentette ki.
„Megítélésünk szerint a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik”
– fogalmazott Bóka János, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel.
Azzal összefüggésben, hogy az Általános Ügyek Tanácsában folyatódott Magyarország újabb, immár nyolcadik meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, Bóka János emlékeztetett: az Európai Bizottság „hosszú várakozás után” lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban indított.
Ezek a kötelezettségszegési eljárások megszűntek, az uniós bizottság ugyanis maga is megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben mindenben megfelel az európai uniós jognak.
A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter közölte: a vonatkozó törvénymódosítást a magyar parlament 2022-ben elfogadta. Az uniós bizottság azóta nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli – mondta.
„Várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon”
– jelentette ki.
A június végén esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tanácsi megbeszéléssel kapcsolatban Bóka János egyebek mellett közölte: Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a nyugat-balkáni helyzettel. „Bízunk abban, hogy az Európai Unió vezetői pozitív üzenetet tudnak küldeni a régiónak, jelezve, hogy a jövőjük az Európai Unióban van” – fogalmazott.
Végezetül elmondta, Magyarország ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözést mint biztonsági és jogállamisági kihívást kívánja az Európai Unió napirendjére tűzni. Magyarország is úgy látja, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos küzdelem sok területen európai feladat, ideértve például azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az illegális migrációt szervezik az Európai Unió külső határain kívül – tette hozzá nyilatkozatában az európai ügyekért felelős miniszter.
(MTI/Mandiner)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukránok felvételével teljesen átrendeződnének az unió erőviszonyai, és ez nagyban csökkentené Magyarország és a kisebb tagországok érdekérvényesítő képességét.
A csütörtök reggeli kormányinfó nem a megszokott mederben zajlik majd: Gulyás Gergely mellett egy eddig ritkán látott vendég is felszólal a sajtótájékoztatón.
Az uniós ügyekért felelős miniszter leszögezte: „Erős és sikeres Európát szeretnénk. Erős és sikeres nemzetekkel. Nem pedig a nemzetek ellenében.”
A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy Magyarország és Ukrajna minden vitás kérdésben nyílt és őszinte párbeszédet folytasson.
Az EU nem pusztán béke projektként indult, hanem a hidegháborús logikához igazodva épült fel. A Stratéga e heti adásának vendége Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: ahhoz, hogy elérjük a fegyverszünetet és a békét, párbeszéd kell.
Csípős üzenetet fogalmazott meg a miniszterelnök politikustársa kommentszekciójában.
A portugálok és az írek elleni mérkőzést összesen több mint 110 ezren tekintették meg a helyszínen.
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
