Padlógáz: az Országgyűlés megnevezte a legfőbb ellenséget, majd megszavazta, hogy mindenáron fellép ellene

Egyértelmű a cél: meg kell roppantani a drogpiacot a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint.

Hazánk elkötelezett a növekedésorientált vállalkozások támogatásában, célja egy stabil piaci alapú infrastruktúra létrehozása.
Sulyok Tamás hétfőn hivatalos látogatásra érkezett Varsóba: a köztársasági elnök a Három Tenger Kezdeményezés gazdasági és fejlesztési fórum vendége volt, ahol a 13 tagország vezetése egyeztetett a fejleményekről és a jövő alakulásáról. A csúcstalálkozóra a Mandiner is meghívást kapott, a helyszínről követtük az eseményeket. Andrzej Duda a kelet-közép-európai uniós államok csúcstalálkozója alkalmából rendezett üzleti fórumon nyitóbeszédében arról beszélt, hogy a tömörülés immáron 10 évre visszamenő fennállása alatt a térség víziója fejlődött. A lengyel elnök örömére szolgál, hogy
a tagállamok határozottabbá, magabiztosabbá váltak, továbbá felkészültebbek lettek, már ami a közös érdekek megfogalmazására vonatkozik.
A lengyel államfő köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért Washington a Magyarországot is magába foglaló nemzetközi szövetségnek stratégiai partnere, és erőfeszítéseket tesz a csoportosulás erősítése érdekében.
Sulyok Tamás angol nyelven elmondott beszédében arról beszélt, nem kizárólag regionális, sokkal inkább összeurópai érdek az erős Közép-Európa. A magyar államfő kiemelte: Magyarország elkötelezett a kezdeményezés mellett.
Mint a köztársasági elnök kiemelte, a Kelet és a Nyugat közötti együttműködésben a híd és a cement szerepét egyértelműen Közép-Európa, ezen belül Magyarország tölti be.
Magyarország a legelső tagállamok között csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezés keretében működő innovációs alaphoz. Sulyok Tamás elmondta, hazánk elkötelezett a növekedésorientált vállalkozások támogatásában, célja egy stabil piaci alapú infrastruktúra létrehozása, amely megkönnyíti a legjobb piaci gyakorlatok megvalósítását.
A közelmúlt geopolitikai kihívásai rávilágítottak arra, hogy a nemzetközi együttműködés és a regionális fejlesztések nélkül az energiaellátás biztonsága nem valósítható meg hosszú távon”
– jegyezte meg a magyar államfő.
Sulyok Tamás részletesen beszélt arról is, hogy Magyarország olyan irányokból biztosított hozzáférést az energiaforrásokhoz, amelyek a regionális energiaellátás biztonságához is hozzájárulnak. Rámutatott: folyamatban vannak a szlovén–magyar gázvezeték építésének előkészületei, melynek eredményeként Magyarország valamennyi szomszédos országgal összeköti gázszállítási hálózatát.
Figyelemre méltó eredménynek nevezte a Szlovéniát és Magyarországot összekötő nagyfeszültségű távvezetéket, valamint a zöldenergia-projekteket is. A közlekedési hálózatok fejlesztéséről szólva az államfő kiemelte a Via Carpatia közlekedési folyosót, rámutatva: Magyarország az első állam, amelynek területén már elkészült a projekt nemzeti szakasza. Sulyok Tamás az eseményt követően a Mandinernek elmondta, a Három Tenger Kezdeményezés sikerét jelzi, hogy egyre több ország érdeklődik a kezdeményezés iránt.
A köztársasági elnök lapunknak úgy fogalmazott, Magyarország amúgy régóta szorgalmazza a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozását.
Megköszöntem Andrzej Duda lengyel államfőnek, hogy elnöksége során mindvégig elkötelezett volt a HTK céljainak megvalósítása érdekében!”
– közölte a Mandinerrel az államfő.
A Három Tenger Kezdeményezést még Andrzej Duda lengyel elnök hirdette meg 2015-ben azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzzék egymás gazdasági kapcsolatait a tagállamok, azaz Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A kezdeményezésben résztvevő tagállamoknak komoly célkitűzései vannak az energetika és az infrastruktúra területén is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy korábbi jelentést idézve arra a megállapításra jutott, hogy
a megvalósuló összekapcsolási projektek száma elérte a 91-et 168,4 milliárd eurós becsült beruházási értékkel.
Mint írták, a kiemelt projektek száma 89,6 százalékkal nőtt 2018 óta, amikor bemutatták a kiemelt összekapcsolási projektek listáját. A programok típusai 48 százalékban közlekedési és infrastrukturális, 38 százalékban energetikai és 14 százalékban digitalizációs tervek voltak. A legtöbb program Magyarországon és Horvátországban valósulhatott meg a kezdeményezés segítségével az elmúlt évek során.
A kezdeményezés finanszírozásában jelentős hatással vannak ez egyes európai uniós alapok és források, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Befektetési Bank (EIB), valamint a nemzeti alapok.
Nyitókép: Bruzák Noémi/MTI