Elárulta a miniszterelnök, hol van Magyarország helye a kialakuló új világrendben

Programadó beszédet tartott a magyar kormányfő az Európai Unió soros elnökségét lezáró eseményen január 20-án a Mathias Corvinus Collegium és a XXI. Század Intézet közös konferenciáján. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, a folyamat záróakkordja egyben egy új korszak kezdetét is jelenti: 

Olyan trendek jelentek meg, amelyek a jelek szerint gyökeresen átalakítják majd a világpolitikai erőteret – olvasható a Faktum tényellenőrző oldal elemzésében, melyben a magyar miniszterelnök állításait vizsgálták meg.

Az összeállításban arra is felhívták a figyelmet, hogy Orbán a szuverenista csoportok nevében kezet nyújtott a technológiai nagyvállalatoknak, ami abszolút nóvumnak számít az uniós politikai térben. 

Mint írták, a miniszterelnöki összefoglaló négy területre koncentrálva vázolta fel azt a programot, amelynek mentén a patrióta pártok választ kereshetnek az átalakuló világ kérdéseire. A nagy trendek közül kiemelte a geopolitikai átrendeződés kérdését, amelynek keretei között nemcsak az orosz–ukrán háborút, de a ma beiktatásra kerülő Donald Trump amerikai elnök észak-amerikai elképzeléseit, valamint Kína igényeit is megemlítette. A kormányfő kiemelt kihívásként vázolta fel a technológiai váltás problémakörét, 

Orbán Viktor továbbá fontos területként azonosította identitás kérdését, a hagyományos kulturális önazonosság lehetőségeinek megőrzését, és végezetül önálló területként mutatott rá a különféle államszervezési modellek versenyére. 

Ezek voltak Orbán Viktor főbb állításai

A tényellenőrző portál a kormányfő kijelentései közül kiemelt néhány kulcsfontosságú állítást. Ezek egyike a geopolitikai átrendeződés. A miniszterelnök beszédében úgy vélte, miközben Magyarország minden területen jól teljesít, a lehetőségeinket közvetlenül meghatározó geopolitikai központban, az Európai Unió vezetésében nem foglalkoznak a jövőt meghatározó kérdésekkel. „Brüsszel nemcsak le van maradva a versenyben, de a versenyre való felkészülést sem kezdte el. 

– fogalmazott.

A háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a konfliktus gyengíti Európát: ha a háború az európai kontinensen zajlik, azzal csak veszíthetünk. Ugyanakkor a magyar kormányzat lehetőségei szerint megvédi a családokat a háború gazdasági következményeitől.

Elhangzott, „nálunk fizetik a családok egész Európában a legalacsonyabb rezsiárat.” A miniszterelnök hozzátette: „az unióban a budapesti bruttó lakosság végfelhasználói földgáz- és villamosenergia-ár volt a legalacsonyabb” a VaasaETT elemzése szerint.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Brüsszel háborús politikájával szemben 

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszél az utóbbi időszakban, hogy lehetséges a tűzszünetről tárgyalni. Mindezt fél évvel korábban még oroszbarát álláspontnak tekintette a mainstream média – emlékeztettek az elemzésben.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy miközben Magyarország a legfontosabb technológiai iparágakhoz csatlakozik, „az Európai Unió le van maradva a versenyben”. Erre egyébként az Orbánnal kevésbé szimpatizáló Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és Olaszország volt miniszterelnöke is rámutatott. Emlékezetes, Draghi tanulmányában az Unió versenyképességi válságáról értekezett.

Orbán Viktor arról is szólt, hogy miközben az uniós vezetők még mindig a genderideológiát és a bevándorlást tartják gondolkodásuk centrumában, a hagyományos identitáskérdések visszanyerték létjogosultságukat. Az önmeghatározás az összetartó erőt, a kohéziót szolgálja, s mint ilyen az állami élet alapja. 

„A versenyképességet felcserélte a sokszínűség” – mutatott rá példaként a miniszterelnök, amihez szorosan kapcsolódik az a tény, hogy a probléma piaci hatását már számos óriásvállalat elismerte. Többek között a Meta, az Amazon, a McDonalds és a Starbucks is lazít belső szabályzataiban meghatározott sokszínűségi céljain – idézte fel.

A magyar kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a világrendszerváltás fontos kérdése az államszervezési modellek versenye: mi a legkedvezőbb, de legnagyobb versenyelőnyt biztosító társadalomszervezési forma – tette fel a kérdést. Orbán Viktor úgy vélte, 

„A cselekvőképtelen, túlbürokratizált államok sehol nem működnek hatékonyan. E tendencia ellen lázadtak fel az amerikaiak. A Trump-elnökség újszerű, pragmatikus hozzáállása pedig önmagában is legitimálja az államszervezési modellek közötti versenyt” – magyarázta.

Orbán Viktor egy új, saját stratégiát fektetett le a nemzetközi közvélemény elé helyezve, amelyben jelentős szerepet kap hazánk, az adottságainak megfelelő súllyal. A most kialakuló új világrend gazdasági, kulturális és geopolitikai keretein belül, sok évtizeden keresztül határozza majd meg az érdekcsoportok lehetőségeit a világban, és Magyarországnak így kitüntetett szerepe lehet majd  – szögezte le a miniszterelnök.

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala

***