Az, hogy valakit elítélnek azért, mert rendőrsorfal felé füstgyertyát hajított, önmagában nem botrány

Nyitókép: Fekete-Győr András Facebook-oldala

„Az, hogy valakit elítélnek azért, mert rendőrsorfal felé füstgyertyát hajított, önmagában nem botrány. A világ számos jogállamában hasonló ítélet született volna, és súlyosabban minősül, ha egy törvényhozó kezdi ki a legelemibb állami funkciót: az erőszakmonopóliumot. (Fekete-Győr az eset idején még nem volt képviselő, de egy jelöltségen már túlvolt). Az ítélet mértékén, és az elkövetés minősítésén (tettes, részes, bűnsegéd) lehet vitatkozni, és alighanem azoknak van igaza, akik szerint ez túl szigorú. Az viszont kétségkívül abszurd, hogy nem letöltendő szabadságvesztés miatt mandátumvesztés járjon. Csakhogy még ez sem jár, mert szerintem dogmatikailag védhetetlen módon a jogszabályok lehetővé teszik, hogyha valaki elveszti a mandátumát, újból képviselőjelöltté váljon, és ismét mandátumhoz jusson ugyanarról a listáról, amelyről egyszer már mandátumot szerzett. Vagyis, ha Fekete-Győr két évig semmi törvényelleneset nem csinál, akkor nem történt valójában semmi. 

Azonban. 

Az összefogós pártok egymással nem kötöttek bíróság előtt kikényszeríthető megállapodást arra vonatkozóan, hogy a kieső mandátumokra ki jelöl közülük. Ezt egy meghatalmazással pótolták, amelyben az eredetileg jelölő szervezetet megbízták azzal, hogy a saját helyeik tekintetében eljárjon a többiek nevében is. Ezt vonta vissza a Momentum akkor, amikor Földi Judit parlamentbe jutását igyekezett megakadályozni. Földinek végül azért adták ki a mandátumot, mert a bíróság megállapította, hogy a meghatalmazás visszavonására az új képviselő bejelentése után került sor. Viszont addigra a DK is visszavonta kölcsönös kedveskedésül az általa kiadott meghatalmazást. 

Azaz Cseh Katalin parlamentbe jutása jelenleg a DK jóindulatán múlik, azén a pártén, amelynél korábban ők igyekeztek megakadályozni, hogy a saját kontóján képviselőt cseréljen.”