Ráijesztett a Reuters a magyar bortermelésre – utánajártunk, valósak-e a lap megállapításai

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ahogy mi is beszámoltunk róla Reuters cikke alapján nemrégiben, Magyarország eddigi legmelegebb júliusa arra kényszerítette az ország borászait, hogy augusztus elején, a szokásosnál akár egy hónappal korábban kezdjék meg a szüretet.

Megkerestük az Agrárminisztériumot, a tárca válaszából pedig kideült, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását.

„A Tokaji borvidék saját egyetemmel, kutatóállomással is rendelkezik, amely megkönnyíti a válaszok megtalálását a kihívásokra. Ez a gondolkodás a borvidéken meg is indult, a borvidék vizsgálja például az öntözés lehetőségét. 

A szőlő- és borágazat egy igencsak technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát, és a kínálkozó információkat eredményesen használja” – fogalmazott a Mandinernek küldött válaszában az Agrárminisztérium.

Azt már a Reuters cikke is megemlítette, hogy az éghajlatváltozás lehetőségeket is rejt magában a magyar borászok számára. Varga Péter, a badacsonyörsi Varga Pincészet tulajdonosa például azt nyilatkozta nekik: „Úgy tűnik, mi leszünk az új mediterrán régió... szóval ez a váltás nem feltétlenül kellemetlen a magyar borászat számára, de alkalmazkodnunk kell”.

Varga pincészete éppen ezért már olyan stratégiákat valósít meg, amelyek minimalizálják a szőlő közvetlen napsugárzásának kitettségét, és fontolgatják, hogy új szőlőültetvényeket telepítsenek keleti fekvésű lejtőkre.

„Az éghajlatváltozás globális kihívás, Európa valamennyi borvidékén alkalmazkodást igényel. Ebben a helyzetben nem elég a szőlőtermesztéssel összefüggő változásokra gondolni, hanem a borászati eljárások újragondolására is szükség lehet. A borászati termékek esetében a klímaváltozás mellett a fogyasztói igények  átalakulására is figyelemmel kell lenni. 

– tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium.

Mint kiderült, a tárca szerint is lehetnek előnyök az éghajlatváltozásban a borászok számára, egyúttal a lehetséges veszélyekre is rámutattak.

„Előnyt jelenthet a kevesebb növényvédelem, ugyanakkor az időjárási szélsőségek növelhetik a káreseményeket és a termés egy részének kiesését”.

Utóbbival kapcsolatban viszont azt is megjegyezték, 

A felmelegedés miatt a szőlőtermesztés határa értelemszerűen északabbra tolódik, ezért rákérdeztük a tárcánál, lehetséges-e, hogy emiatt hazánk új kihívokat kap a térségben.

„Igen, ez lehetséges, új piaci szereplők jelenhetnek meg és akár régiek el is tűnhetnek” – vélekednek az Agrárminisztréiumnál.

Ugyanakkor azt is megjegyezték: 

Magyarországon ugyanis nem csak a borkészítésnek, hanem a borfogyasztásnak és a borkultúrának is nagyon komoly hagyományai vannak. Erre az erős alapra lehet építkezni, míg az új belépők számára ez az évszázadok alatt kialakult borkultúra nem feltétlenül lesz adott”.

Két évvel ezelőtt rég nem látott aszály sújtotta Magyarországot. Rákérdeztünk arra is, hogyan érintette a szárazság a szőlészeteket és borászatokat, és hogy a jövőben az öntözés lehet-e a megoldás hasonló mértékű aszály estén.

„Ahogy szokták mondani, ha rossz a kukoricának, akkor az jó a szőlőnek. 

Több borvidék vezetése vizsgálja ezek lehetőségeit. 

– írták.