Orbán a Kossuth Rádióban: Egyre több ország mondja, hogy a migrációban a magyaroknak volt igazuk! (VIDEÓ)

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A szokásos reggeli interjút ezúttal egy rendkívüli helyszínről, az észak-macedóniai Ohridból adta a miniszterelnök, ahol a pénteki napon csúcstalálkozót és közös kormányülést tartanak. A miniszterelnök elmondta, Bulgária jelenleg blokkolja Észak-Macedónia uniós csatlakozását.

– jegyezte meg a kormányfő, majd hozzátette, hogy a két ország közötti partnerség fontos volt a 2015-ös migrációs válság idején is, Észak-Macedónia nélkül hazánk nem tudta volna így kezelni a helyzetet.

Orbán Viktor szerint Észak-Macedónia gazdasági szempontból is fontos, mivel rajta keresztül lehet eljutni Görögországba, így egy fontos infrastrukturális vonalakon fekszik. A nemrég bemutatott gazdasági semlegességgel kapcsolatban a kormányfő elmondta, ez egy új kifejezés, amivel mindenki barátkozik még, de a sok változásra csak így lehet alkalmazkodni.

– szögezte le a miniszterelnök, majd úgy folytatta, hogy hazánknak ki kell maradnia a blokkosodó világrendszerből, a világgazdaságot kettészakítják a nagyhatalmak.

Kiemelte, hogy a szankciók miatt számos európai cég szenved, ez pedig a blokkosodó világ jele. „Ha mi szilárdan eltökéljük magunkat, akkor minden egyes nehéz konfliktusban tudunk olyan álláspontot kialakítani, amikor mi a érdekeink érvényesülnek” – jegyezte meg. 

– tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a nemzeteknek az a jó, ha a világ összes szereplője szabadon kereskedik, azonban ha ebbe a történetbe szankciók jönnek, akkor mint mondta: „mindnyájan veszítünk”. A miniszterelnök kijelentette:

A kormányfő szerint mi magyarok még emlékszünk a hidegháborús világra, így nem mindenkinek áll olyan közel a szívéhez a gazdasági semlegesség, mint nekünk. Orbán Viktor úgy folytatta, hogy a jövőben olyanok is kapnak majd Magyarországon támogatást, akik nem mentek egyetemre, ezért hozzák létre a munkáshitelt; Orbán Viktor szerint a fiatalok lakáshoz jutását újabb eszközökkel is segíteni kell. 

– szögezte le, majd úgy folytatta, hogy a tőke nélküli kis-és középvállalkozásokat is segíteni kell. Úgy értékelt, hogy ha minden együtt tud működni, akkor a magyar gazdaság növekedése a 3-6 százalékos sávba emelkedhet. Orbán Viktor úgy számol, hogy már novemberben meg lehet kötni az uniós országok közötti európai versenyképességi paktumot. 

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettesről a miniszterelnök elmondta, olasz kollégáját a migráció miatt akarják börtönbe zárni, mint mondta: Salvini a mi hősünk. Orbán Viktor szerint a hazánkkal szembeni kritikák ellenére egyre több ország mondja, hogy 

A kormányfő szerint csak akkor van esélyünk egy szebb jövőre, ha nem engedjük be a migránsokat. Elmondása szerint már Németország is átveszi a szigorú határellenőrzési politikát.

Orbán Viktor a közelgő amerikai elnökválasztásról elmondta, a tét, hogy a világ megindul-e a béke felé vagy tovább halad a háború irányába. Mint ismertette, Donald Trump a béke elnöke volt, konkrét lépéseket tett a konfliktusok lezárása felé, a világ békeszerető része neki szurkol.

– tette hozzá.

Orbán Viktor úgy folytatta, hogy „az 1956-os párhuzam esetén semmilyen kétséget nem szabad hagyni. A politikai igazgatóm félreérthetően fogalmazott, és ez egy hiba volt. Nem kell beemelni 1956-ot a háborúról szóló vitába, és nem vetődhet az 56-osok emlékére semmilyen ilyen kontrasztba”.

– szögezte le.

„Nincs nekem kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem. Én biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben. De mindenesetre figyelnünk kell arra, hogy a háború és békéről szóló nemzetközi viták, mikor megérkeznek Magyarországra, ne tereljék félre, ne rombolják le, ne siklassák ki az egyébként fontos belpolitikai értelmes vitákat” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az árvízi védekezéssel kapcsolatban a miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a védekezésben, ennek is köszönhető, hogy Magyarországnak sikerült megvédenie magát. Mint mondta, a mostani Magyarország történetének második legnagyobb dunai árvize volt, 2013-hoz képest a magyar állam sokkal jobb állapotban volt most. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tíz évben sikeresen kiépültek a védvonalak, ennek eredménye, hogy míg a környező országokban komoly áldozatokat követelt az áradás, addig Magyarországon az anyagi kár is mérsékelt, és nem vesztette senki az életét.