Puzsér Róbert: A külső rémet Nürnbergben bíróság elé lehetett állítani, és föl lehetett akasztani, de a belső rémtől nehezebb megszabadulni

Fotó: Mandiner/Földházi Árpád

Mielőtt visszavonulna a nyilvánosságtól, Puzsér Róbert interjút adott a 24.hu oldalnak. Az oldal a Magyar Nemzeti Galériában kérdezte a kritikust a holokausztról, a démonokról, de még Orbán Viktor is szóba került.

„Aki meg tudja nevezni a démonjait, azzal a gazdájukká válik. Az embert azok a démonok tartják fogva, amelyeknek nincs nevük. Aki a rettenet tárgyát ki tudja fejezni, annak arcot, nevet és formát tud adni, az a rémet megszelídíti” – mondta Puzsér a holokausztot ábrázoló alkotások között, majd kifejtette, hogy azok  a legborzasztóbb történetek, amikor felszabadul a tábor, de a túlélő belül nem szabadul fel. 

„Már nincs életveszélyben, de hurcolja magával tovább a rettenetet, mert a külső fenyegetés belsővé vált benne. A külső rémet Nürnbergben bíróság elé lehetett állítani, és föl lehetett akasztani, de a belső rémtől nehezebb megszabadulni” – fejtegette a kritikus.

„A Fideszről sok rosszat el lehet mondani, és én rendszeresen meg is teszem – ugyanakkor a kiállítás helyszínének a jelentősége az, hogy a Fidesz mára szinte teljesen kigyomlálta a jobboldaliságból a huszadik századi típusú antiszemitizmusnak az írmagját is, és egy filoszemita szélsőjobboldaliságot gyökereztetett meg, ami ugyan bizarrul hangzik, de valósággá vált.

– amit ma képvisel, az a korszerű szélsőjobboldaliság. Orbán nem antiszemita, ugyanakkor hatékonyan használja az ellenségeivel szemben az antiszemitizmus mitikus toposzait és konnotációit például a Soros-kampányban, vagy abban a beszédében, ahol úgy fogalmazott, hogy »egymással hajlandók vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.« Orbán természetesen tisztában van azzal, hogy miféle húrokon játszik, viszont játszani akar rajtuk, mert ez a huszadik század első feléből átmentett beszédmód hatalmas sérelmi energiákat szabadít fel a társadalomból, ez pedig hasznosabb diskurzust képez a számára, mintha Kelet-Magyarországnak, a közoktatásnak vagy az egészségügynek az állapotáról lenne szó” – fogalmazott a kritikus.