Kulturális keresztény vagyok és nem, nincsenek ateista barátaim

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

„Bizonyára a Kedves Olvasó is keveredett már abba a helyzetbe, hogy egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről beszélgetett idegenekkel. Érdekes könyvtárban ez nem annyira volt valószínű. Sajnos, a kocsmában elkövetett asztali beszélgetések sem divatosak már.

Minderre a nagyon távolinak tűnő indításra azért van szükség, mert ez volt az az utolsó hiteles pillanat, amikor egy normális ember egy alkesztól akarta megtudni, hogy keresztény országban él-e? Isten léte, a Nagy Bumm, a relativitás elmélet (ezt miért írjuk kisbetűvel?) egykor kedvelt kocsmai témák voltak, a nők mellett természetesen, arról meg a férfiak nagy büszkeségükben még gondolkodni sem voltak hajlandók, hogy a nők őket vajon hol beszélik ki?

Elnézést kérek a körökért, de próbálom feldolgozni, hogy a Feri (igen az a Feri) szerint Magyarország nem keresztény ország. Feri mostanában tulajdonképpen nagyon boldog, ugyanis az egek, illetve pontosabban a poklok sikeresen kiválasztottak magukból egy nála is undorítóbb politikai entitást. Ezt sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem gondoltuk, ez utóbbin értelemszerűen nem is gondolkoztunk, de most kénytelenek vagyunk együtt élni vele. Így jártunk, nem locsoltunk szét elég szentelt vizet Belpesten. Vétkes gondatlanság.

Nagyon óvnék mindenkit attól, hogy a szörnyűbb megjelenése okán elhalványuljanak az érzései Feri irányába. Feri ugyanis gyűlöli a kereszténységet és a keresztényeket, és ennyiben komplexebb személyiség mint Péter, akinek a horizontján már fel sem bukkannak ilyen kulturális értelmezési keretek, mint a vallás vagy kereszténység. Feri legalább nem tesz fel magáról szűk nadrágos képeket. A zakkantságok rendkívül sokfélék, és remélem a fotogén rajongói (ebben az összefüggésben jajongók is) új minőséget jelentenek a politikai piacon, zömükben csalódtak Feriben, még régen, meg mindenki másban is és most éppen a Péterben történő csalódás keserédes folyamatát élik át. Tessék megnézni a Peti oldalát, egyre több a disszonáns hang, a fotogén a csúcspillanatában ezer-féle meggárgyult vezérhangyával rendelkező tömeget terelt maga mögé, hogy most azok rádöbbenjenek Péterben megvan minden, amit a Feriben megutáltak. Sőt egy csomó undormányság is, aminek a létezésének tudása nélkül is jól elvoltak idáig.”