Ötven éve hunyt el Szécsi Pál, akinek halálhírét elhallgatta a Kádár-rendszer

2024. április 30. 05:33

Négy nappal a tragédia után, a rövid hírek között jelent meg a lapokban az énekes halálhíre.

2024. április 30. 05:33
Sal Endre
Sal Endre

Nyitókép: Szécsi Pál egy 1968-as felvételen. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Napra pontosan 50 éve, 1974. április 30-án a sokadik öngyilkossági kísérletébe belehalt Szécsi Pál. A kommunista rezsim – nem meglepő – az ország egyik legnépszerűbb előadójának halálhírét is elhallgatta, pontosabban már négy napja halott volt az énekes, amikor a pártházból jött utasítás szerint május 4-én, a rövid hírek között eldugva megjelenhetett Szécsi tragédiája.

Azt is utasításba adták, hogy nekrológok ne szülessenek, elég, ha csak a halálhír jelenik meg. A május 4-én utcára került Népszabadság például a 8. oldalon hozta Szécsi Pál halálhírét és a szöveg a többi lapban is ugyanaz volt. Tömör, érzelemmentes: 

„Szécsi Pál táncdalénekes 30 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt.”  

Nem azért bántak így Szécsivel, mert a rendszer ellensége lett volna, ez volt az eljárás akkor, ha olyan történt, amely kellemetlen volt a rendszer számára. Az pedig elég kellemetlen volt, hogy a százezrek kedvence eldobta magától az életet.

Persze mire május 4-én megjelent Szécsi halálhíre, addigra már a fél ország tudott róla. Jellemző módon Szécsi temetésének időpontját is elrejtve, a rövid hírek között hozták a lapok, ehhez képest a szomorú rajongók megszállták a Farkasréti temetőt. Az emberek szó szerint egymást taposva próbáltak a búcsúszertartás közelébe jutni.

Szécsi Pál halálhíre a Népszabadság 8. oldalán, a rövid hírek között, négy nappal a tragédia után... 
Fotó: Arcanum/Népszabadság

Persze nem volt előzmények nélküli a tragédia. Ha valaki nem volt bennfentes, a sorok között olvasva akkor is érezhette, valami nem stimmel. Általában a „betegség miatt” fordulattal élve számoltak be az újságok arról, hogy elmaradnak Szécsi fellépései. Olyan is megesett 1973 decemberében, hogy egyszerűen nem ment el a Szocialista Brigádok ajándékműsorára az Ikarus Művelődési Házba, helyette így az utolsó pillanatban Harsányi Gábor ugrott be.

A 78 éves kiváló színész, Harsányi Gábor erre a beugrásra nem emlékezett, arra viszont igen, hogy a hetvenes évek elején heteken át együtt töltötte a nyarat Szécsi Pállal, aki akkor a siófoki Éden bárban lépett fel, ő pedig ott forgatott filmet.

„Szegény Dégi Pistával, aki egy kiváló színész volt, minden este bementünk Palihoz az Édenbe. 

Egy jóravaló, kedves ember volt, aki nagyon tudott élni. 

Hallgattuk a Karolinát, majd a fellépése után sokat beszélgettünk. Nagyon sajnáltam, sajnálom azt, ami vele történt, többet érdemelt volna” – mondta Harsányi Gábor a Mandinernek. 1974 februárjában Szécsi a Kamara Varieté-ben lépett volna fel, de az az előadás is elmaradt, Payer András lépett a helyére. Aztán elérkezett a végzetes április… 

Ezt is ajánljuk a témában

Szécsi Pál búcsúztatása a Farkasréti temetőben. 
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Szécsi Pál életét tragédiák sora kísérte. A nagypapája a New York palotából kiugorva lett öngyilkos, az édesapját pedig megölték a II. világháború alatt. A kis Szécsi Pál egyéves volt ekkor.

Az anyja nevelte, ám a nő 1956-ban az Egyesült Államokba disszidált, ám a gyermekeit Budapesten hagyta. A legnagyobb lányát még magával vitte Bécsig, ám egyszerűen otthagyta a pályaudvaron. 

Szécsi Pál már ünnepelt énekesként megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Amerikában élő anyjával, ám a nő elutasító volt. 

És a tragédiáknak nem volt vége. Szécsi szerelme, a színésznő Domján Edit 1972 decemberében öngyilkos lett, ami szintén megviselte az amúgy is labilis lelkiállapotú énekest. Szécsi Pál többször is megpróbálkozott az öngyilkossággal, végül napra pontosan 50 éve sajnos már nem lehetett megmenteni az életét. Nem szólt többet a Karolina…

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 143 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2024. június 24. 18:52
Ez nagyon vicces. De inkább tragikus. Egy ember önkéntes halála MINDIG az ő személyes tragédiája, és emellett MINDIG az őt körülvevők, az őt ismerők tragédiája. De harminc év alatt már ez a morális alapelv is kifordult magából. Ma már csak egy bulvár esemény. Csámcsogni való “sztori”. Most itt még ráadásul ostoba politikai kampánytéma is. Bezzeg, kedves Szerző patkány, az önkéntes büszke halált kívánó halálos beteg fölött nem nyáladzik…
Emporio Ármányi
2024. április 30. 12:17
Dictator: "Szécsi Pál dalai most is megállják a helyüket még a műveltebb fiatal korosztályban is" Én speciel ha meghallom a "Gedeon bácsi"-t vagy a "Karoliná"-t, elhányom magam. Fizikai gyötrődés. Különösen annak fényében, hogy akkoriban már olyan zenék szóltak, mint az Illés, Generál (Révész Sándorrral) vagy a Tűzkerék. Ócska giccs volt.
solnes-2
2024. április 30. 10:44
58 -59-ben Mezőtúron járt a gimiben kb.másfélévet. A tanárok nagyon gyűlölték 5 vagy6 tárgyból kapott elégtelent. Aztán Pestre került ,egy kőbányai gyerekotthonban élt. 1960 nyarán összefutottamvele,az Astoriától sétáltunk a Deák térig. Akkor még nem éneket csak manökeneskedett. Akkor kezdte. Feltűnően jó alakja vot
altercat1
2024. április 30. 09:29
Munkahelyemről a lányok elmentek (volna) a temetésre, de akkora volt a tömeg, hogy csak az odavezető út végén álltak, így semmit nem láttak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!