Hann Endre első körben peren kívüli egyezséget ajánlott, mely alapján egy nyilvános bocsánatkérés és 3 millió forint sérelemdíj ellenében elállna a keresettől. Ezt az ajánlatot Kálomista nem fogadta el, így Hann a későbbiekben módosította keresetét, a Fővárosi Törvényszék pedig az elsőfokon kihirdetett ítélete szerint 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetését határozta meg a Megafilm Kft. részéről. Kálomista ezután fellebbezést nyújtott be, mert úgy gondolta, hogy ez az ügy sehol nem fér bele a pártatlan ítélkezésbe, a bíró pervezetési technikáját látva nem is érte meglepetésként az elsőfokú ítélet.
Most azonban, a Magyar Nemzet aktuális cikke alapján, másodfokon ettől jelentősen eltérő döntés született. A bíróság ugyanis több szempontból is helytelennek találta az elsőfokú döntést, emellett úgy gondolta, hogy a film nem sértette Hann Endre személyiségi jogait. Sőt, Hann Endre felülvizsgálati kérelmét is elutasította, amelyben a Kúria jogerős, másodfokú ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. Kálomista Gábor szerint a döntés precedensértékű, hiszen azt sugallja, hogy
Magyarországon biztosított a filmkészítés, illetve általában a művészet szabadsága.”
A producert mi is megkerestük azzal a kérdéssel, hogy mit gondol az ítéletről, várta-e, hogy az első fokon hozott döntést követően a bíróságnál ilyen irányba megy az ügy, amire a válasza az volt, hogy „biztos voltam benne”, majd azzal folytatta, hogy „az elsőfokú bíróság felvezetése és a hozzáállása az első pillanattól egy eldöntött ítélet volt.” Szerinte „az elsőfokú bíró akkor eldöntötte, hogy mit fog tenni, mikor még nem találkozott velünk, és nem igazán érdekelte, hogy mit mondunk”. Hozzáteszi: „el is engedtük az ügyvédekkel. Bíztam benne, hogy másodfokon, ha tovább megyünk, nyerünk”.