Gyurcsány úr, Gyurcsány úr... Nagy fazon maga

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

„Gyurcsány úr, Gyurcsány úr... Nagy fazon maga. Magának van bőr a képén »oroszpropagandázni«⁉️ Magának, aki korábban a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára volt? Magának, aki 1989 májusában (!!!) még arról nyilatkozott, hogy a Varsói Szerződésből való kilépés »nem aktuális«? (Miközben Orbán Viktor a Hősök terén a szovjet csapatok kivonását követelte.)

Magának, aki 1989-ben még szervezte a KISZ-delegációt Észak-Koreába a kommunista Világifjúsági Találkozóra, mondván, hogy »a phenjani út nem gondtalan üdülés, hanem igenis politikai misszió«?

Abban, hogy mi is az a szégyen, Ön viszont bizonyosan szakértő. Csak a szégyenérzetet mint olyat, nem ismeri. Maga volt az, aki hátba döfte a saját korábbi miniszterelnökét, Medgyessy Pétert, majd párttársát, Kiss Pétert, hogy a kormányfői székbe puccsolja önmagát. Maga volt az, aki saját bevallása szerint is kézi kontrollal látta szükségesnek »fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit«, hogy tanuljanak meg »nem fölszisszenni minden pillanatban«. Maga volt az, aki a 2006-ban (is) eltitkolt mindent a választók elől, »nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk«. Maga vallotta be, hogy »hazudtunk reggel, éjjel meg este«.
Maga lökte az államcsőd szélére az országot. El is ismerte ezt: »Elkúrtuk. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Nem csináltunk semmit négy évig.«

És mikor mindez a szégyen nyilvánosságra került, maga mit tett? Büszke volt a szégyenre, sőt, lovasrohamot vezényelt, szemeket lövetett ki. Tudja, én is ott voltam 2006. október 23-án az Astorián, és csak édesapámnak köszönhetem, hogy nem kardlapoztak meg, mert telefonon felhívott, hogy eszembe ne jusson a Deák felé menni, mert ott már verik az embereket.

Ezek után Ön kijelentette, hogy az azonosítószám-nélküli rendőrök random kegyetlenkedései »szükségesek és arányosak« voltak. Szégyenérzet nem volt Önben. Folytatta az ámokfutását – miután az országot nem tudta hova tovább rombolni, nekiállt saját pártja, az MSZP szétverésének. Kétségtelen, ebben ügyes volt – ma azok a szocialista politikusok keresik az Ön kegyeit, akiknek a pártját lényegében Ön vitte be 1% alá. 

A szégyenérzet hiánya Önt egy felismeréshez vezette csak el: a hatalom akarásához. Mindenáron: hazát, barátot, lojalitást, sőt, párthűséget sem ismerve. Most (újra) Ön a madam a baloldali dollárkuplerájban, és tudom, már nagyon szeretné lebontani azt a fránya határkerítést, bevezetni a genderérzékeny iskolai tanterveket és »bátor« módon magyar katonákat küldeni Ukrajnába.

Persze, azt mondják, a farkas sem azért eszi meg a bárányt, mert gonosz lenne: hanem mert egyszerűen ilyen a természete. Inkább azt javaslom magának, hogy tegye le a poharat és »oroszügynök-ügyben« (se) higgyen el minden hülyeséget Hadházy Ákosnak. Ui.: Egyébként én most értem vissza a Fiatal Republikánusok Nemzeti Konvenciójáról az USA-ból, ahol beszédet is tartottam kongresszusi képviselők és szenátorok előtt, méltatva Trump és Orbán közös harcát a woke és az olyan ocsmány nímandok ellen, mint maga is.”