Ezek voltak Orbán Viktor legemlékezetesebb beszédei március 15-én

Nyitókép forrása: Facebook/Kovács Zoltán

Orbán Viktor az elmúlt évtizedekben több emlékezetes beszédet az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján, az Origo pedig felidézte, melyek voltak a legemlékezetesebb beszédei a miniszterelnöknek.

Az első szabad március 15-e

1989. március 15-én ünnepelhettek először szabadon az akkori ellenzéki szervezetek. A központi ünnepségüket a Szabadság téren tartották, majd a tömeg egy része közvetlenül a Kossuth térre ment, itt Orbán Viktor tartott beszédet, amelyben a kétségét hangoztatta a kommunista hatalom őszinteségét illetően.

– mondta, majd követelte egyebek között a szabad választásokat, az egyenlő gazdasági és jogi feltételek megteremtését a politikai szervezetek működéséhez, a Munkásőrség feloszlatását. 

'90-ben a fiatalok szerepét hangsúlyozta

1990. március 15-e már a közelgő első szabad parlamenti választások légkörében telt. A Fidesz a Petőfi-szobornál a március 15-e téren ünnepelt más ellenzéki pártokkal közösen. Orbán Viktor már bevezetőben leszögezte: az  1848/49-es forradalom és szabadságharc felállította a magyar nemzet számára a politikai szabadság és a nemzeti függetlenség európai mércéjét. Hangsúlyozta: 1848 és 1956 után most harmadszor következett be az, hogy a fiatalok nem valaki más fegyverhordozóiként, nem valaki más segédcsapataként, hanem 

Nyolc évvel később március 15-én ismét a közelgő országgyűlési választás állt a középpontban. „Visszaszereztük hazánk függetlenségét, miénk lett a szabadság, mégis sokunknak, nyolc évvel a rendszerváltás után, keserű a szájíze” – jelentette ki a budapesti Roosevelt téren (ma Széchenyi István tér) elmondott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: bár a szabadság intézményei állnak, működik parlament, lehetséges a szabad választás és létezik az Alkotmánybíróság is, ennek ellenére sokan érzik magukat kevésbé szabadnak, mint a nagy változások előtti életükben.

– fejtette ki Orbán Viktor. Meghatározása alapján az egyik oldalon a múlt erői, a beletörődés és a tehetetlenség, a másik oldalon pedig a jövő ígérete, a bizakodás és a tetterő áll – mondta 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány és a Fidesz küzdelmére utalva.

Orbán Viktor 2006-ban szintén a közelgő választások árnyékában tartotta meg ünnepi beszédét. A Fidesz elnöke akkor több tízezer ember előtt arról beszélt, hogy a magyar nemzet ma új gazdaságot, új politikát és új államot kíván. Olyan új gazdaságot, amely tisztes megélhetés biztosító munkát nyújt mindenkinek, olyan új államot, amely nem irányítani, hanem megvédeni akarja az embereket, tökéletesen szervezett, cselekvő, mozgékony és magas erkölcsi színvonalon áll és olyan új politikát, amely osztozik saját népe sorsában, s nem „kiváltságosok kasztjaként” magasodik a nép fölé, amely magyar szemmel nézi a világot és magyar szívvel érez.

Negyedmillió ember előtt beszélt Orbán Viktor

Orbán Viktor 2007-ben az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél negyedmillió ember előtt többek között azt mondta, a szabadság híveit ma sem sikerült megfélemlíteni, a hatalom (a Gyurcsány-kormány) minden provokációjával és fenyegetésével dacolva összegyűltek. Mint mondta, a tavasz és a magyarok szabadságvágya ma is erősebbnek bizonyult, mint a hatalmi önkény ökölrázása. „1848 idén is győzött. Éljen a szabad március 15-e” – mondta. 

„Ha akkor nem törték meg a magyarok szabadságvágyát a Bach-huszárok, akkor ma sem hátrálunk meg a símaszkos rohamrendőrök elől, nem fogadjuk el az oktrojált reformokat és nem hunyászkodunk meg a Bach-huszárok örökébe lépő új arisztokraták előtt sem” –  mondta. Úgy vélte, ők is tudják, hogy kiváltságosok csak ott lehetnek, ahol a többség vesztes. Hozzátette: ezért akarja a baloldal elvenni az 1990-ben már megszerzett győzelmet Magyarországtól, ezért akarják Gyurcsányék az emberek fejébe verni, hogy vesztesek.

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba” – jelentette ki Orbán Viktor 2016. március 15-én Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek. Orbán Viktor közölte, „eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy „szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve hogy „szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét.

– fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani. 

Orbán Viktor 2023. március 15-én Kiskőrösön beszélt

Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön beszélt a 2023. március 15-i megemlékezésen, ahol elmondta: „látjuk, hogy idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Ezért sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből. 

– mondta a kormányfő. Orbán Viktor Petőfi Sándort garabonciáshoz és földből kibújó tövises virághoz is hasonlította. Megjegyezte, hogy több hadügyminisztert is vérig sértett, nem volt katonának való, de az akkori világ szabályai szerint férjnek való sem volt.

„Barátnak sem volt könnyű eset, tudott cézárként uralkodni, ostorozta a tehetségtelen költőket, a tehetségeseket pedig lustaságuk miatt kárhoztatta. Kifejezetten utálta a kritikusokat és a kritikát” – emlékezett Petőfiről a miniszterelnök. – Az ilyen embert a többiek – habár tehetségüket elismerik – legtöbbször kizárják a szívükből. Petőfivel ez pont fordítva történt, a szívükbe zárták. Petőfit a Jóisten megsegítette, mert tehetségéből nem lett gőg – jelezte. A miniszterelnök szerint talán azért kaphatta ezt Istentől Petőfi, mert sosem hagyta el a keresztény világ erőterét. – A Szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszót nem a hit, remény, szeretet hármassága helyett, hanem amellett gondolta érvényesnek.