„Magáról a kegyelemről és a mögötte húzódó ügyről tehát már nemigen lehet újat, érdemlegeset mondani. Az viszont tény, ahogy szintén a miniszterelnök fogalmazott az évértékelő beszédében, hogy Novák Katalin (és Varga Judit) kisujjában is több méltóság van, mint az összes baloldali politikuséban. (Akikhez nyugodtan hozzátehetjük a baloldali aktivistákat, »influenszereket«, megmondóembereket is.) A baloldalon soha, semmiért nem vállalják a felelősséget, a cselédsajtójuk mindenből kimosdatja őket. Legyen az egy pedofil pedagógiai asszisztens, egy nyíltan kokainozó, korrupt önkormányzati képviselő, egy kurvázó polgármester, külföldi beleszólás a magyar választásokba, egy fővárosi nagyberuházás masszív túlárazásából származó pénzlenyúlás »mikroadományokkal« fedezve, vagy épp békés tüntetők kardlapozása némi szemkilövetéssel megspékelve.
Novák Katalin és Varga Judit vállalták a felelősséget, és méltósággal lemondtak. Annak ellenére, hogy politikai közösségük, a jobboldali szavazók jelentős része nem csak szomorú emiatt, de helytelennek is tartja. Mert szerintük erőt kell mutatni, nem szabad lemondani, bele kell állni az ügybe, stb. A legtöbb esetben ez így is van, amikor az ellenfél politikai nyomást gyakorol, hogy lemondást kényszerítsen ki, ezzel is gyengítve, demoralizálva egy politikai tábort. Ilyenkor valóban nem szabad lemondani. Ha méltatlanul támadnak egy politikust, ki kell állni mellette, és még határozottabban, még hangosabban mondani azt, ami helyes és igaz. Ilyenkor kell »meghosszabbítani Bicskéig, sőt, Lovasberényig«.
Novák Katalin számára a »politika első törvénye« azt diktálta volna, hogy saját politikai közössége számára erőt mutasson, ne engedjen az ellenfél nyomásának. A legtöbb esetben, amikor valamiért támadták (pl. Budaházyék ügyében adott kegyelem), nagyon helyesen ezt az »első törvényt« tartotta szem előtt. Budaházyék bármilyen vélt vagy valós cselekményüket a Gyurcsány-féle állami és rendőrterror közegében követték el, és a nemzeti oldal igazságérzete (még mindig az »első törvény«) azt kívánta, hogy miután kegyelmet adott, álljon is a sarkára a baloldalról emiatt érkező támadásokkal szemben.
Itt, most viszont bejött a »politika nulladik törvénye«: a közjó, az ország érdeke.
Novák Katalin és Varga Judit nem az elkötelezett saját tábor – jogos és megérdemelt – szimpátiáját tartották szem előtt. Hanem beismerték a hibát, és lemondtak. Nem csak felelős politikusnak bizonyultak, de megérdemlik az »Asimov-díjat« is!”