Múltidézés és nosztalgiázás Csurka István sajtótájékoztatóinak helyszínéről. Beszámolónk!
Január 6-án délután valóban leporolták Bocskai-öltönyeiket Novák Elődék. A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője egy nappal a MIÉP-emléktalálkozót megelőzően azt mondta a Mandiner.hu-nak, kifejezetten örül annak, hogy az eseményre a Magyar Igazság és Élet Pártja egykori országgyűlési képviselői mellett számos prominense is elfogadta a meghívását.
Az exjobbikos politikus kifejezetten pikánsnak tartotta, hogy a tizenegyedik kerületben található, Bartók Béla út 96. szám alatti, egykori MIÉP-irodában, Csurka István sajtótájékoztatóinak és az országos elnökség üléseinek helyszínén egy asztalhoz ülhetett a rendszerváltás utáni nemzeti radikalizmus eddigi három pártja, a MIÉP, a Jobbik, illetve a Mi Hazánk alapító elnöke: Horváth Lajos, Kovács Dávid és Toroczkai László, akik mindhárman a Magyar Igazság és Élet Pártja politikusai is voltak.
Hogy egykori jobbikos párttársait vajon meghívták-e az emléktalálkozóra, Novák Előd úgy felelt, „akik még mindig asszisztálnak a Jobbik ámokfutásához, azokat nem hívtam”. Az SZDSZ-es emléktalálkozó pedig nem az ő műfaja, a szabaddemokratákhoz semmilyen szinten nem kötődik, a lehetőséget pedig inkább meghagyná a Fidesz egykori alelnökének, Fodor Gábornak, s az SZDSZ 1994-es árulását is felülmúló átváltozóművésznek: Vona Gábornak.
Csurka István és köre 1993-ban alapította meg a MIÉP-et, miután kizárták őket a kormányzó Magyar Demokrata Fórumból (MDF). Csurka már ezt megelőzően is ostorozta Antall József kormányát, például azzal, hogy folytatták a kommunista-szocialista rendszerből érkező adósságok kifizetését, s hogy rendkívül rosszul sikerült a rendszerváltás utáni kárpótlási rendszer alkalmazása.
Csurka szerint az MDF túl puha volt, ráadásul kokettált a Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ). Pártelnöki ambícióit sosem rejtette véka alá Csurka, de alul maradt az akkori kormányfő-pártelnök Antall-lal szemben. Állítólag nem tiszta versenyben.
Ezt követően előbb megalakította az MDF-en belül a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot, ez azokat az országgyűlési képviselőket foglalta magába, akik nem ratifikálták az ukrán-magyar alapszerződést, mindeközben létrehozta a Magyar Út Körök mozgalmát is, majd kizárását követően látott neki a pártalapításnak. 1994-ben nem sikerült a parlamentbe jutás: 1,6 százalékot értek el. 1998-ban viszont megugrották Csurkáék az ötszázalékos parlamenti küszöböt, s egyes ügyekben kívülről (konstruktív) támogatták az első Orbán-kormányt. Lásd: státusztörvény. A NATO-tagságot viszont hevesen ellenezték, ahogy az európai uniós csatlakozást is. 2002 után a MIÉP nem tudott bejutni a Tisztelt Házba.
Négy évvel később szövetségre léptek a Jobbikkal és a Kisgazdákkal. Csurka István 2012. február 4-én hunyt el Budapesten. Temetésén több ezren búcsúztatták a Fiumei Úti Sírkert '56-os hősök parcellájában. 2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezett parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tudtak alakítani.
Rengetegen jöttek össze Újbudán, Csurka István egykori sajtótájékoztatójának helyszíne kicsinynek bizonyult, s az aulát nem a sajtó munkatársai telítették meg, pedig kínáltak pogácsát. Többen meg is jegyezték a közönség soraiból:
a Párbeszéd – A Zöldek Pártja kongresszusainak tagszámát is „túlszárnyaltuk”.
Az esemény házigazdája, Novák Előd már az elején leszögezte: napi politikától mentes lesz az esemény. Ez nem mindig sikerült így, a Horthy-nosztalgiát olykor-olykor megszakította egy-egy Mi Hazánk-reklám. De hangsúlyozta, köszöni, hogy az eljöttek félre tudták tenni korábbi sérelmeiket, csalódásaikat, amik visszatekintve eltörpülnek attól, ami a Jobbikban történt. Ezt követte a résztvevők bemutatása; megemlékeztek a Magyar Igazság és Élet Pártjának elhunytjairól, néhai prominenseiről; majd következett az egykori kulcsfigurák, elnökök és Toroczkai László felszólalása.
Fenyvesi Zoltán megköszönte a szervezést, üdvözölte a barátait, ismerőseit. Mint mondta, tizennyolc évig volt ennek az irodának, a nemzeti radikalizmus irodájának a gazdája, de tizenkét esztendőig nem tette be ide a lábát. Felidézte, az ő idejében 150 fős volt a XI. kerületi MIÉP-tagság, azonban reméli azt is, hogy azt a szellemiséget, amiről e helyiség falai tanúskodnak, a fiatalok generációja tovább fogják vinni. „Az a lényeg, amit Csurka elindított.” Horváth Lajos röviden szólalt fel, azt mondta, az Istenhez, a hazához kell hűnek lenni. Szeretni kell embertársainkat, de el is kell mondani nekik, ha problémákat észlelünk. „Meg kell harcolni azért, amiért meg kell harcolni.”
Kovács Dávid nem készült beszéddel, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke őt egy osztálytalálkozóra hívta, fogalmazott. „Az motivált, hogy olyan emberekkel találkozhatok, akiknek sokat köszönhetek.”
Mint mondta, Novák Előd azt akarja kifejezni, hogy van kontinuitás a MIÉP, az egykori Jobbik és a Mi Hazánk között. Kovács szerint legitim gondolat ez, s ez nem csupán az itt jelen lévő személyek mutatják ezt, de a döntő, nemzetstratégiai kérdésekre adott válaszok is. Hangsúlyozta: nem a Jobbikot képviseli, a MIÉP miatt jött, aminek csak egy egyszerű tagja volt. Csurka Istvánról úgy fogalmazott az eszmetörténész, a politikus szellemi centrum volt. Abba a láncolatba tartozott, amihez Szabó Dezső és Németh László. De Csurka a népi mozgalom jobboldali irányát képviselte, fűzte hozzá.
Toroczkai László úgy kezdte felszólalását, hogy egy bajtársi, baráti találkozóra érkezett. Megemlítette, hogy édesapja Szegeden volt MIÉP-es, ott is 150 fős volt az alapszervezet. Jómaga 1996-ban csatlakozott a Magyar Igazság és Élet Pártjához, s egy év után már Csurka előtt szólalhatott fel. Ehhez kapcsolódóan elmesélte, hogy ekkor már egyetemista volt, médiát tanult, s olyan tanárai voltak, mint Havas Henrik vagy Farkasházy Tivadar. Ők azonban nemigen tolerálták azt, behívták őt, jelezvén: felejtse el a pártot, ne magyarkodjon. Toroczkai nemet mondott, hiába kínáltak neki komoly médiaállásokat. A Mi Hazánk elnöke azt is elmesélte, hogy lett Tóth Lászlóból Toroczkai László. „Nem, nem úgy, ahogy azt sokan terjesztik.” Csurka vetette fel neki először, állítólag, hogy a Tóth László név elég gyakori. Gyermekkorában már használta a Toroczkai nevet, de végül egy országgyűlési választást követően döntött úgy, hogy ezt meglépi.
Ez is a MIÉP-nek köszönhető.”
Képeket készítette: Földházi Árpád (Mandiner)
Rengetegen jöttek össze Újbudán a Novák Előd országgyűlési képviselő (Mi Hazánk Mozgalom) által szervezett MIÉP-emléktalálkozóra. Csurka István egykori sajtótájékoztatójának helyszíne kicsinynek bizonyult. Ahogy 1993-ban, úgy 2024 első napjaiban is pikáns téma volt Ukrajna, de a Nobel-díjas Karikó Katalin munkásságát sem méltatták igazán. A gázai konfliktus többeknél kiverte a biztosítékot, voltak, akik szerint Toroczkai Lászlóék nem állnak ki elég határozottan a palesztinok mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Grundtner András szerint érthetetlen, hogy egy ilyen nagy és gazdag várost miként lehetett csődhelyzetbe kormányozni. Márpedig Karácsony Gergelyéknek sikerült. Interjúnk.
Ezt is ajánljuk a témában
Novák Elődék leporolják Bocskai-öltönyeiket, január 6-án szombaton jön a MIÉP-emléktalálkozó. Egy asztalhoz ülnek a MIÉP, a Jobbik és a Mi Hazánk alapító elnökei. Interjúnk a Mi Hazánk alelnökével.
Mégpedig a Memento Parkba, ahol kommunista szobrok vannak kiállítva.
A Kétfarkú Kutyapárt polgármestere reméli, hogy a szobor nem kerül műemléki védelem alá.
A Tiszán kívül a többi baloldali párt nem jutna be az Országgyűlésbe egy most vasárnap esedékes országgyűlési választás esetén.
Ez az év a szélsőjobbos győzelmek és az azokat kísérő tömegtüntetések éve volt az európai politikában.
Javaslatukat azzal magyarázták, hogy „a fenyegetések korában messze nem mindegy, hogy ki dönt ilyen nagyon komoly kérdésekről”.
Nemcsak elhagyja egykori pártját, de vissza is vonul a politikától az, aki egykor még nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az izraeli állampolgárokat.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
