Lopakodó jogalkotás a javából: az Európai Parlament Magyarországot is rászorítaná az LMBTQ-párok örökbefogadási jogára

Legalábbis erről szavazott a testület, bár a közleményben finoman szólva sem emelték ki a vonatkozó javaslat valós célját.

Az Európai Parlament lépett az ügyben, ám Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Magyarország korántsem egyedül védelmezi a hagyományos családmodellt. Az EU-ban 10 másik ország sem engedélyezi az örökbefogadást egyneműeknek, a családpolitika pedig tagállami hatáskör.

„Itt már nem is lopakodó kísérletről van szó: ez nyílt semmibevétele az uniós hatásköri szabályoknak, egyben nyílt nyomásgyakorlás a nemzeti családpolitika módosítására” – nyilatkozta a Mandinernek Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az Európai Parlament által elfogadott legújabb javaslatról. Az örökbefogadás lehetőségét egynemű párok előtt az Európai Unió teljes területén, függetlenül az egyes tagállamok törvényi szabályozásától, a napokban már beszámoltunk. A lényeg:
az EP szerint bárki, akit valamely tagállamban szülőnek ismernek el, az legyen érvényes az EU valamennyi országában.
Erről már szavaztak is a képviselők, most az Európai Tanácson van a sor, legalábbis ebben a konkrét ügyben.

Ezt is ajánljuk a témában

Legalábbis erről szavazott a testület, bár a közleményben finoman szólva sem emelték ki a vonatkozó javaslat valós célját.

Szikra szerint
régóta van törekvés arra, hogy így vagy úgy ráerőltessék a tagállamokra az azonos neműek házasságát, örökbefogadását.
Eleinte ez valóban csak a lopakodó módszerrel történt, azaz az Európai Unió Bírósága olyan jogértelmezéseket állított elő, amelyek abszurd módon a szabad mozgás jogából vezették le, hogy minden tagállamban el kell ismerni az ilyen kapcsolatokat. „Láthatóan azonban ezzel a módszerrel nem érte el a célt a brüsszeli progresszív lobbi, így most egy másik megoldással próbálkoznak. Ami itt érdekes, hogy a kezdeményezés az EP felől érkezik, miközben e testületnek nincs jogszabály-kezdeményezési joga. Ahhoz tehát, hogy ebből bármi is legyen, a Bizottságra kell nyomást gyakorolniuk, mert ők nyújthatnának be ilyen javaslatot” – részletezte a szakértő.
Mekkora az esélye annak, hogy Magyarországra kényszerítik az LMBTQ-párok örökbefogadási jogát? – vetettük fel.
„Úgy vélem, ez rajtunk múlik.
Magyarország Alaptörvénye, törvényei világosan fogalmaznak: a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, gyermekek örökbefogadására pedig elsősorban házasoknak van lehetőségük.
Hasonlóképp, az uniós jogi helyzet is világos: a családpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik. A jog tehát magyar és uniós szinten is garantálja hazánknak a saját álláspontja fenntartását ebben a témában, így a mi feladatunk és felelősségünk betartani ezeket a szabályokat, és megvédeni őket a támadásoktól. Számítani kell arra, hogy egyre erőszakosabb módszerekkel érkeznek majd ilyen és ehhez hasonló nyomásgyakorlási kísérletek, mellyel szemben fel kell lépni.”
Az Alapjogokért Központ elemzője rámutatott: Magyarország korántsem egyedül védelmezi a hagyományos családmodellt, a közép-európai országok nagy többsége ugyanebben a cipőben jár, többek között a lengyel, a szlovák és a bolgár alkotmány is férfi-nő kapcsolatként rögzíti a házasságot, de több más tagállamban, mint Olaszország és Csehország, alkotmányos helyett törvényi rendelkezés rögzíti ugyanezt. Az örökbefogadás tekintetében is hasonló a helyzet:
néhány kivétellel a közép-európai országok, valamint Olaszország, összesen 10 tagállam nem teszi lehetővé az egyneműeknek az örökbefogadást.
Itt meg kell jegyezni: ha valamiképp eléri az EP, hogy a javaslata jogszabály legyen, számos ország alkotmányával, illetve törvényeivel szembekerülhet az uniós jog, ami komoly vitákhoz vezet majd. A nemzeti alkotmánybíróságoknak nagy szerepük lesz ebben az esetben, mert nekik lehetőségük van az alkotmányos identitás védelme érdekében megtiltani az ilyen szabályok alkalmazását, mutatott rá az elemző.
Szikra Levente szerint a progresszív lobbi részéről eddig főként bírósági jogértelmezéssel és politikai nyomásgyakorlással próbálkoztak. „Utóbbi körbe tartozik az is, amikor el próbálják hitetni, hogy ez valamiféle elkerülhetetlen fejlődési pálya, amire előbb-utóbbi mindenki rálép.
Az EU Bírósága eddig egy román és egy bolgár ügyben hivatkozott arra, hogy a szabad mozgás jogából következően el kell ismerni a más tagállamban létrejött családjogi viszonyokat”
– húzta alá az elemző.
Nyitókép: AFP
