Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, ahol beszélt a fogyasztás szerepéről, a magas nyomású gazdaságpolitika lényegéről, a reptérvásárlás áráról, túlzottan óvatosnak nevezte a jegybanki kamatpolitikát, és reagált a személyét érő kritikákra is.
Nagy Márton a műsorban kifejtette, hogy nem kell hatalmi vagy politikai kérdéseket belelátni abba, hogy átvette a Gazdasági Kabinet vezetését Varga Mihály pénzügyminisztertől.
„Ez csak egy technikai munkaszervezési kérdés, így hatékonyabban tudjuk a kormány munkáját segíteni. Munka van, dolgozni kell, ennyi”
– összegezte.
Mint fogalmazott, a korábbi válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis jön, ahol a Gazdasági Kabinet élén elsősorban koordinációs feladata van, minden miniszterre hárul szerep, ezeket csak össze kell hangolnia, és hozzátette, a kabinetet a nemzetgazdasági miniszter vezeti, de a költségvetés felett továbbra is a pénzügyminiszter őrködik. Kiemelte, hogy a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt, és ebben aktív kormányzati szerepvállalás volt. A másik teljesült vállalás Nagy Márton értékelése szerint a reálbérek növekedése: szeptembertől újra nő, előtte egy évig csökkent, de most már az emelkedés elérheti a hat százalékot, mert a bruttó béremelés elérheti a 12 százalékot is.
A kormány 2024-re már négyszázalékos növekedéssel számol, ehhez Nagy Márton szerint a gazdaság több elemét helyre kell állítani, mert „ez nem megy magától”. Első helyen a fogyasztást említette, ehhez szükség volt a reálbérek növekedésére, most pedig az kell még, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából lehet majd fogyasztás.
„A fogyasztás a kulcsa mindennek”
– hangsúlyozta Nagy Márton, de kiemelte, hogy közben fenn kell tartani a költségvetési egyensúlyt. A GDP-arányos hiány hat százalék körül alakult 2023-ban, de enyhe recesszió mellett szerinte ez nem kirívó, ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz három százalék lett volna.
A felvetésre, hogy a gazdaság meghatározó szereplői is a kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon, Nagy Márton azt mondta: „A gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell,
vége a vészkormányzásnak.”
Példaként hozta fel, hogy a vállalkozások kamatstopja áprilistól megszűnik, vagy az extraprofitadókat csökkentették, de hozzátette: a kormánynak még van dolga.
Nagy Márton megismételte, hogy a magas nyomású gazdaságpolitika híve, amely arról szól, hogy a potenciális növekedést hogyan lehet még emelni. Úgy látja, hogy állami támogatásokkal, olcsó, de célzott hitelekkel lehet segíteni, de ez nem hevíti még túl a gazdaságot. Ez magas béremelkedés is hoz, de szerinte ebből nem lesz infláció, mert a vállalati szektor konszolidálódik. „Kényszer alá kerül a vállalat, hogy ezt kitermelje, és nem az árakkal fogja kitermelni, hanem hatékonysággal.
Az egyik mérethatékonyság, nagyobbak lesznek a cégek, konszolidáció lesz, felvásárlások lesznek, lesznek új nemzeti bajnokainak”
– közölte a miniszter, de jelezte, lesznek vertikális integrációk is a szektorokban, így a magas nyomású gazdaság alulról és felülről is kap támogatást.
Nyitókép: Mónus Márton
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Időben fékeztünk: azért lassult le a gazdaság, mert ezúttal még a szakadék előtt sikerült megfogni. Oláh Dániel írása.
A volt pénzügyminiszter kiállt Magyar Péterék programja mellett.
Napelemek terén egyre jobban állunk, sőt, a világ élvonalához tartozunk. Sokszor viszont a semmibe termeljük az áramot, amit tárolni alig tudunk, a nemzetgazdasági miniszter most rámutatott, hogy ebben kell javulni, ez lesz a fő feladat.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Jövőre a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig százalékkal emeli a kormány.
Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Természetesen most sem voltak érvei.
