„Nagyapa pedig nagyapa: vele jártunk úszni, „férfias” dolgokat csináltunk” – emlékezik a kormányzóra a Jakartában élő, építészmérnöki végzettségű Horthy István Sharif, akinek családi örökségéről nemrég jelent meg könyv is.
„Nagyapa pedig nagyapa: vele jártunk úszni, »férfias« dolgokat csináltunk. Egész kiskoromtól kezdve mindig nagyon-nagyon kedves volt hozzám, rendkívül közel éreztem magamhoz” – nyilatkozta a 24.hu-nak Horthy Miklósról Horthy István Sharif, a kormányzó unokája.
Az 1941 januárjában született unoka előbb Angliában élt, jelenleg az indonéziai Jakartában van az otthona. A délkelet-ázsiai országban egyébként áttért a muszlim hitre is. A 24.hu-nak Budapesten adott interjút, méghozzá abból az alkalomból, hogy nemrég egy történész, dr. Bern Andrea digitalizálta családja örökségét, amely nemrég egy A Horthy család hagyatéka 1914–1994 című könyv formájában is megjelent.
Horthy István Sharif a kormányzóhelyettes Horthy István gyermekeként született 83 évvel ezelőtt, 1944-ben a németek elhurcolták édesanyjával és nagyszüleivel együtt, a családdal Németországban, majd Portugáliában élt, Horthy Miklós fiaként nevelte egészen az 1957-ben bekövetkezett haláláig. Fizikus és építészmérnöki diplomát szerzett, utóbbi vált hivatásává.
Az interjúban elmondta: fiatalkorában félt Magyarországra jönni, mert családjával kapcsolatban egész életében csak rossz hírekkel, negatív hangokkal találkozott a kommunizmus idején.
„Hátizsákos turistának »álcáztuk« magunkat, a feleségem leánykori nevén mutatkoztunk be mindenhol, mint Mr. és Mrs. Wiryohudoyo, és a szállodában is ezt a nevet adtuk meg. Csakhogy véletlenül egy telefonfülkében felejtettem az útlevelemet (benne a Horthy névvel) és a Gellért Szálló szobakulcsát egy zacskóban – mindig is feledékeny voltam. Ebből botrány lesz, gondoltam, Horthy visszatért Magyarországra… De semmi nem történt, a csomag ott várt a hotel portáján, a megtaláló a kulcsra vésett logóból tudta, honnan származik. Akkor rájöttem, hogy itt nagyon kedvesek az emberek, és jól éreztem magam itthon” – mesélte első élményeit az országról a kormányzó unokája.
Horthy István Sharifot természetesen nagyapjáról is kérdezték.
„Az első, ami eszembe jut róla, hogy nagyon kedves, és nemcsak velem, az unokájával, hanem mindenkivel. A példa kedvéért élt mellettünk egy idős, magányos lengyel grófnő, aki sokszor kiült a hotel elé, hogy társaloghasson az arra járókkal. Mi, gyerekek kerültük, mert unalmas volt, félelmetes, és alig lehetett tőle szabadulni. A nagyszüleim viszont minden kedden meghívták magukhoz, és órákig beszélgettek” – emlékezett a magánember Horthyra az unoka, akit saját elmondása szerint sosem vonzott a politika, sőt borzongott tőle mindig.
„Az első éveimet szeretetben, védett, kényelmes környezetben töltöttem, biztonságban éreztem magam. A családom akkor is úgy tett előttem, mintha semmi nem történt volna, amikor a Gestapo elhurcolt minket, és azt is csak sokkal később tudtam meg édesanyámtól, hogy Himmler mindannyiunkat ki akart végeztetni” – idézte fel Horthy István Sharif, aki számára Magyarország mindig is a politikát jelentette.
Ennek kapcsán az interjúban elmondta: biztos volt benne, hogy soha nem térhetnek haza, ezért nem tanította meg a saját gyerekeit magyarul, „mert akkor minek.”
Bár történésznek készült, végül a fizikában, majd az építészetben találta meg az érdeklődést, és tagja lett a Szubud mozgalomnak is.
„Kilenc–tízévesen volt egy nagyon furcsa élményem. Akkoriban nyomott lelkiállapotban voltam, egy nap fáradtan, kissé deprimáltan sétáltam hazafelé az iskolából, éppen egy parkon mentem át. Itt egyik pillanatról a másikra felébredtem: hirtelen óriási energiát éreztem magamban, és minden színes lett. Olyan volt mintha egy fekete-fehér világból átléptem volna a színes világba. Minden annyira szép volt, a fű, a fák, az ég. Kinyílt a szemem, éreztem, hogy létezem.
Aztán lassan elmúlt, de ráébredtem, az élet legfontosabb célja, hogy megtanuljam, hogyan kell ebbe az állapotba visszatérni. Kutatni kezdtem, sokat olvastam filozófiáról, spiritualizmusról, vallásokról. Valójában a lelki kiteljesedést kerestem, és 17 évesen rátaláltam a Szubudban, és már a második gyakorlatomban megkaptam ugyanazt az élmény, amit Portugáliában megéltem.
Számomra ez a kulcs mindenhez, az emberi lét és minden vallás veleje, és mindegyikkel összefér” – fejtegette világlátását az interjúban a Horthy-unoka.
Nyitóképen: Budapest, 1991. október 14.
Ilona Bowden özv. Horthy Istvánné, Horthy Miklós egykori kormányzó menye, és fia, Sharif István Horthy, akik Horthy Miklós hamvainak Magyarországra hozatala és üzleti tárgyalások miatt tartózkodnak Budapesten.
MTI Fotó: Földi Imre
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A sok lapító kommunistával ellentétben, jó keresztényként a saját életét kockáztatta az elesettekért.
Az ország területén élők és milliók azon kívül is magyarul beszélnek. Vajon milyen okokra visszavezethetően ilyen riasztóan magasak ezek a számok?
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Az egyedülálló, több mint 110 éves, eredetileg személykocsiból 1937-ben szalonkocsivá alakított járművet most először láthatja a nagyközönség.
„Ne félj, Enikő, neked is, ahogy az összes társadnak, meglesz a jutalmad!” – fogalmazott a baloldali teológusnő.
Nyolcvan éve hiúsult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból. Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát, az NKE rektori megbízottját kérdeztük.
Szakértő a Mandinernek: Zelenszkij kijátszotta a legerősebb kártyáját, de Magyarországnak még maradtak válaszlépései.
Viszonylag sok betű következik, de ha nem olvasod el, azzal automatikusan igazat adsz a fideszes boomereknek. Francesca Rivafinoli írása.
