Az ellenzék tüntet Budapesten, Orbán beszédet mond vidéken október 23-án
Mutatjuk, milyen politikai programokra lehet számítani a nemzeti ünnepen.
Ma is megtalálható az emberi élet számos nyoma Veszprémben.
Nagyon sok értetlenkedő, méltatlankodó szöveget olvastam arról, hogy a miniszterelnök miért pont Veszprémben beszél az 56-os forradalom évfordulóján. Ezeknek közös halmaza, hogy akarva-akaratlan mindenkit megsért, aki bárhogy is kötődik Veszprémhez. Persze, ha Kisvárdán vagy Körmenden beszélne, hasonló szövegek jelennének meg, ha pedig a Corvin-közben, akkor nyilván arról olvasnánk, hogy miért sértő ez a forradalmárok emléke számára.
Akárhogy is, egyrészt szeretném megosztani a legújabb régészeti felfedezéseket: eszerint Veszprémben (egyébként Kisvárdán és Körmenden is) már 1956-ban is éltek emberek, egyes merészebb feltételezések szerint még régebben is. Jelenkor kutatással foglalkozó szakemberek némelyike meggyőződéssel állítja, hogy ma is megtalálható az emberi élet számos nyoma Veszprémben. Másrészt olvassátok el a veszprémi Brusznyai Árpád történetét. Benne van az egész forradalom. A második képen ő látható, az első szintén Veszprémben készült, október 23-án, amikor az egyetemista tüntetők leverik a vörös csillagot.
Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született Derekegyházon. A tehetséges diákot felvették az Eötvös Collegiumba, ösztöndíjjal tanulhatott Bécsben, 1949-ben pedig megszerezte görög-magyar-történelemszakos tanári diplomáját. Miután katolikus papként szolgáló testvérét 1951-ben internálták, a kommunista párt őt is megbízhatatlannak nyilvánította és tudományos karrierjét ellehetetlenítette. Az egyetemi világból kikerülve a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban jutott tanári álláshoz. Feleségével a királynék városában telepedett le.
Az ’56-os forradalom kitörése után hamarosan a helyi forradalmi tanács vezetője lett. Fellépésével garantálta a közbiztonság megőrzését, követelte a szovjet csapatok kivonását, segített fegyverhez juttatni a megyei nemzetőrség tagjait, a Magyar Dolgozók Párt, azaz az állampárt vagyonát zároltatta és azt a Forradalmi Tanács részére átadatta. Mindezekkel együtt, végig a békés megoldásokat részesítette előnyben. Ennek ellenére a megszálló szovjet katonák elhurcolták, majd hazatérése után államellenes szervezkedés vádjával 1958. január 9-én letartóztatták.
A Győri Katonai Bíróság Vértesi Béla vezette Népbírósági Tanácsa 1957. október 19-én először életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az MSZMP Veszprém megyei első titkára azonban enyhének tartotta a döntést, ezért levelet küldött a Legfelsőbb Bíróság elnökének, amelyben a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte. Pap János beavatkozásának következtében a Legfelsőbb Bíróság Szimler János százados vezette Katonai Kollégiuma dr. Brusznyai Árpádot halálra ítélte. Ügyében Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, eredménytelenül. A tudós férfit 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették. (Pap János '94-ben öngyilkos lett.)”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mutatjuk, milyen politikai programokra lehet számítani a nemzeti ünnepen.