A holland, német és finn politikusok egyike sem rajong kifejezetten a magyar kormányért.
Amint korábban beszámoltunk róla, az Európai Költségvetési Ellenőrző Bizottság május 15. és 17-e között Magyarországra látogatott, hogy felmérjék az EU-s költségvetés és a jogállamiság magyarországi helyzetét. A delegáció tagjai európai parlamenti képviselők Németországból, Finnországból és Hollandiából. Hozzájuk csatlakozott külső megfigyelőként Cseh Katalin Momentumos képviselő, valamint Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
A költségvetési ellenőrző bizottság tagjaként ő készítette a parlament 2021-es határozatát, amely elítélte Andrej Babiš cseh miniszterelnököt az Agrofert mezőgazdasági konglomerátumának folyósított uniós támogatásokkal kapcsolatos összeférhetetlenség miatt. Hohlmeier 2009 óta ül képviselőként az Európai Parlamentben. Ez idő alatt 2012 és 2013 között a szervezett bűnözés, korrupció és pénzmosás elleni különbizottság tagja volt, 2014-től 2019-ig pedig Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának szóvivőjeként dolgozott.
Hohlmeiernek nincsen különösebb kapcsolata Magyarországgal, az uniós források megvonását illetően azt nyilatkozta, az összeg távolról sem nevezhető aprópénznek, és rá kell ébressze a magyar kormányt, hogy cselekednie kell.
2012 óta a költségvetési ellenőrző bizottság tagja, valamint az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője is. Ő a jogállamisági helyzettel kapcsolatos, európai parlamenti jelentés egyik társszerzője.
A magyarországi jogállamisági problémákkal kapcsolatos jelentést követően, arra reagálva, hogy a magyar kormány 17 intézkedést javasolt, hogy eleget tegyen az EU kérésének, azt nyilatkozta: bár Magyarország tett egy lépést a helyes irányba, de ebből még nem vonható le az a következtetés, hogy az országban helyreállt volna a jogállamiság.
Nem sokkal azután, hogy Brüsszel bejelentette az uniós források felfüggesztését, a finn képviselő a HVG-nek adott interjút, amelyben a magyar kormányt egy tolvaj szomszédhoz hasonlította, akit térfigyelő kamerákkal kell szemmel tartani, és ha nem hagyja abba, további intézkedéseket kell hozni vele szemben.
Az ellenzéki lap azt is megkérdezte, hiányzik-e a Fidesz az Európai Néppártból. Sarvamaa nem köntörfalazott, azt válaszolta, „a magyarok mindig hiányoznak, de az idegengyűlölő beszédek, az EU elleni kampányok egyáltalán nem.”
Az Orbán-kormány politikáját pedig egy „tévútra fordult” politikának nevezte, ami bármelyik tagállamban megtörténhet.
Wolters Frans Timmermans helyére ült be a parlamentbe, aki a választások után úgy döntött, mégsem foglalja el helyét. A politikus 2019 óta az EP Jogi Bizottságának alelnöke, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagja. Az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének csoportjában ül, amely pártcsalád tagjai között voltak a decemberi Katargate botrány érintettjei is. Igaz, Wolters volt az egyik legerőteljesebb kritikusa Katarnak. Későbbi elmondása alapján Eva Kaili többször is megpróbálta meggyőzni, hogy ne adjon hangot az arab országgal kapcsolatos aggályainak.
Talán az ő jelenléte az, ami miatt a legtöbbekben felmerül, hogy a vizsgálatra érkezett brüsszeli képviselők nem teljesen függetlenek a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos kérdésekben. A német zöldpárti EP-képviselő elsődleges céljául tűzte ki a magyar kormány kritizálását és minden egyes lépésének minősítését. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy angol nyelvű Twitter-bejegyzéseinek 90 százaléka Magyarországról, a magyar kormányról szól, és egyértelműen támogat minden olyan kezdeményezést, amely a jelenlegi kormány leváltására, szankcionálására irányul.
A 2022-es választások előtt például nyíltan kampányolt a magyar ellenzék mellett, és látogatást tett Márki-Zay Péternél is.
valamint az uniós források megvonására biztat az EU-ban.
Freund a 2019-es európai parlamenti választásokon szerezte meg helyét a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportban. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság mellett az Alkotmányügyi Bizottság tagja is.
A nyíltan Orbán-ellenes baloldali politikustól tehát nem volt elvárható, hogy a magyar kormány irányába jóhiszeműen érkezik, ahogy az sem, hogy bármivel kapcsolatban könnyen meggyőznék a felmutatott tények. Az összesen harminc tagú Európai Ellenőrző Bizottságnak jelenlegi elnöke Monika Hohlmeier. Bár nem tudni, mi alapján választották ki a bizottság másik három tagját, az idelátogatók politikai múltja azt mutatja, nem azért jöttek, hogy megkönnyítsék a magyar kormány helyzetét.
Nyitókép forrása: Monika Hohlmeier Facebook-oldala
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Egy ukrán sztárújságíró szerint Kijevben egy magyar Majdan előkészítésén dolgoznak.
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
Rákosmentén kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz: 2006 óta vezeti a XVII. kerületet, 2014 óta Dunai Mónika a körzet országgyűlési képviselője. A politikus szerint a városrész annak ellenére tudott fejlődni az utóbbi években, hogy a főváros igyekszik keresztbe tenni neki.
„Már biztonságban vannak” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Betelt a pohár.
A Budapestet ellepő kátyúk nemcsak a közlekedést nehezítik, de jelentős költségeket is okozhatnak az autósoknak.
Az energiaügyi szakértő az ATV műsorában arról beszélt, hogy az üzemanyagárak kapcsán ő személy szerint inkább a jövedéki adóhoz és az áfához nyúlt volna. Az adóhoz egyébként a kormány hozzányúlt.
Az utolsó pillanatban oldódott meg a helyzet.
