Aljas módon szállt bele a magyar elnökségbe a svéd EU-ügyi miniszter
Jessica Rosencrantz-ot csak Ukrajna érdekli.
Beugrik az amerikai jogtudós Kim Lane Scheppele neve? Ő az, akinek most nem tetszett a vietnami származású operaénekes ruhája, de egyébként évek óta kritizálja az Orbán-kormányokat. Mutatjuk, hogy.
Előszeretettel foglalkozik magyarországgal, az itteni társadalmi, politikai viszonyokkal Kim Lane Scheppele, aki legutóbb a Twitter-oldalán akadt ki Ninh Dúc Hoàng Long (Ninh Long), a magyarul éneklő, vietnami származású operaénekes ruhája miatt. Azt írta: „most már tudjuk, hogy néz ki a patriotizmus Magyarországon! A férfiak 1930-as évekbeli (sic!) katonai ruhát viselnek, a hölgyek pedig úgy öltöznek, mint A szolgálólány meséjében!”
A jogtudósnak válaszolt Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, nem bölcs dolog egy nemzetet kioktatni nemzeti ünnepén úgy, hogy fogalmunk sincs történelméről és hagyományairól. „Lehet, hogy Önnek értelmetlen a hazafiság és a hagyományok ápolása, de szerencsére Ninh Long ebben különbözik Öntől” – írta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
A Princeton Egyetem szociológiai tanszékének munkatársa régóta rá van fixálódva hazánkra, és az Orbán-kormányok (valamint Trump) kemény baloldali kritikusa.
2021 májusában például a Klubrádiónak nyilatkozott, s mondta azt, hogy Orbán Viktor évekre befészkelte magát a hatalomba, ezt szolgálja az egyetemi modellváltás is. Scheppele úgy fogalmazott: „Meg vagyok lepve, hogy mitől népszerű még mindig Orbán?! Az emberek a saját bőrükön érzik, mit művelt a járvány idején, de ha a járvány legrosszabb időszakában sem volt elégedetlenség, akkor jövőre aligha lesz. Attól tartok, hogy mivel most is szoros a verseny, jövőre, ha az élet helyreáll, Orbán javára fordul a kocka”.
Scheppele is mondta a rádiónak, hogy nagyon örül az ellenzéki összefogásnak, de az egységet instabilnak tartja, és csodálkozik, hogy Orbán most nem kezdte el egymás ellen kijátszani az ellenzéki vezetőket. Furcsa előérzete van. Szerinte a magyar miniszterelnök dönthet úgy, hogy elveszíti a választásokat, egyrészt már látszik is, hogy fáradt, másrészt rácáfolhatna az állandó diktátorozásra – jelentette ki, majd azzal folytatta,
2020 áprilisban a HVG-ben jelent meg egy interjú Kim Lane Scheppele: Lehullott Orbánék álruhája, Magyarország diktatúra címmel. Arra a kérdésre, mit gondol, miért volt szükséges Orbán Viktornak a felhatalmazási törvényre, Scheppele azt válaszolta: „Orbán arra az időre akarja bebiztosítani a hatalmát, amikor a járvány katasztrófává válik. Amikor kiderül, mennyire elhanyagolta az egészségügyi rendszert, és az emberek – beleértve a saját párttársait is – fel fognak lázadni ellene. Így előre gondolkodik: nem lesz időközi választás, ami megfosztaná a kétharmadtól, lehetővé teszi, hogy ha szükségesnek látja, a parlament nélkül is irányíthassa az országot, és a felhatalmazást olyan szélesen fogalmazta meg, hogy az ne csak a vírusra vonatkozzon, hanem mindenre, amivel szembe találhatja magát.
Majd azzal folytatta, Orbán szó szerint felülírhat minden törvényt, szabályozást vagy jogi garanciát, bármiféle kontroll nélkül. És minden szükséghelyzetben hozott rendelete akár korlátlan ideig hatályban marad. „Aggasztónak tartom, hogy a törvény minősített többséggel született, és csak ugyanígy vonható vissza, vagy a miniszterelnöknek kell lemondania róla. Így elég, ha a képviselők egyharmada kitart Orbán mellett, s ezzel megakadályozhatja a parlamentet a felhatalmazás visszavonásában” – jelentette ki a lapnak.
Kim Lane Scheppelétől 2019 januárjában a Népszava munkatársa megkérdezte, szerinte hogyan definiálható az Orbán-rendszer természete. Erre azt válaszolta, rengeteg érdekes definíció létezik, a maffiaállamtól a The Washington Post legutóbbi cikkéig, amely versengő autoriter rezsimnek minősíti a NER-t. Szerinte alkotmányos autokrácia van Magyarországon, mert ugyan a rendszer autoriter természetű, de közben minden alkotmányosan történik – papíron, jelentette ki.
„A fő célja éppen, hogy megtévesszen mindenkit:
imitálni, hogy Magyarország még demokrácia, miközben a háttérben már szinte semmi nincs, ami egy demokrácia valódi tartalmát jelenti. Szándékosan törekszik arra, hogy ne lehessen könnyen meghatározni, mit is tesz” – közölte.
Az amerikai jogtudós is mondta: Orbán mindig kitalál valami új trükköt, hogy növelje a szavazótáborát, például módosítja a választási törvényt, hogy szavazójogot adjon az őt támogató határon túliaknak. „Vagyis Orbán megteheti, hogy egy időre veszít a népszerűségéből, megvannak az eszközei, hogy ezt ellensúlyozza később. Ha más nem, kreál egy ellenséget, mint például a menekülteket. Nagyon nehéz követni, egy lépéssel igyekszik mindenki előtt járni. Kontrollálja a média nagy részét, könnyen meg tudja osztani az ellenzéket” – fogalmazott.
Majd kijelentette, Orbán és a Fidesz nagyon jól látja, miben meddig mehet el. Ebben okosak, s azzal érvelt: „De például, ha az Európai Unió hatékonyabban állna ellent, ha hangosabban felemelné a szavát amiatt, ami Magyarországon történik, ha egységesebb lenne, az komoly veszélyt jelentene a Fideszre”. S úgy vélte, Magyarországon még mindig nagyon erős az uniós tagság támogatottsága, ami sebezhetővé tenné a kormányt egy ilyen helyzetben. Ha az emberek úgy éreznék, az unió kínálta előnyök kerülnek veszélybe a kormány miatt és ez a saját életükre is drasztikus hatással lehet, az sokakat komolyan elgondolkoztatna. Csak éppen nem ez a helyzet. „Nem véletlen, hogy Orbán Viktornak annyira fontos az EP-választás. Mindenáron
meg akarja akadályozni, hogy egy ilyen, hatékonyabb Unió jöhessen létre”
– állította.
2017 decemberében a HVG-nek adott interjút a jogtudós. Ebben többek között elmesélte, az egyik utazása történetét. Azt mondta, amikor az év márciusában Budapestre érkeztek, késéssel nyitották ki az utashíd ajtaját, s amikor ez megtörtént, ott állt öt rendőr. Ahogy elsétált mellettük, követték, majd amíg a bőröndjére várt, körülvették, de egy szót sem szóltak. Egészen addig figyelték, amíg ki nem lépett a poggyászkiadóból. „Nekem nincs félni- vagy rejtegetnivalóm, valóm, de aggódom, hogy bajba kerülhetnek azok, akikkel Magyarországon találkozom. Sok barátom van ott, akik nem titkolják, mit gondolnak, és tisztában vannak vele, hogy a kormány figyelmét felkeltették. Tudják, hogy Magyarország már nem szabad ország, és sokaknak vannak emlékei a Kádár-korszakról, amikor a helyzet hasonló volt” – fogalmazott.
Orbán Viktorról azt mondta, 1995-ben három napot töltött vele Ukrajnában, s ez volt az az időszak, amikor a Fidesz eltávolodott a liberalizmustól, és csak egy pár képviselője volt a parlamentben. Amikor Scheppele hazatért az útról, azt mondta a barátainak, hogy megismerte a legveszélyesebb embert, akivel valaha is találkozott. „Orbánnak olyasfajta karizmája volt, hogy szinte megolvasztotta annak az agyát, akire a figyelme összpontosult. A barátaim azt mondták, csak a képzeletem játszik velem, de most úgy tűnik, láttam a jövőt.
Nem szabad lebecsülni Orbánt:
nagyon szokatlan politikai tehetség, és abszolút könyörtelen” – jelentette ki Scheppele a lap újságírójának.
Kim Lane Scheppele a Horn-kormány idején a magyar Alkotmánybíróságnak dolgozott mint kutató, és mint a parlament alkotmány-előkészítő testület szakértője. A Scheppele a CEU genderszakának társigazgatója is volt. Szerinte a magyar Alaptörvény egy „alkomtányellenes alkotmány”, és természetesen a magyar demokrácia veszélyben van.
A vele kapcsolatos cikkeink itt érhetőek el.
Nyitókép: MTI-Fotó, Földi Imre