Az egyetemi, főiskolai új menedzsmenteknek kell kialakítaniuk olyan új módszereket, amelyek révén valódi nyelvtudáshoz tudják juttatni hallgatóikat – jelentette ki Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója.
A felsőoktatási felvételi rendszer átalakításáról szóló bejelentés egyik legmeglepőbb része, hogy a jövőben a diploma megszerzéséhez nem lesz alapkövetelmény a nyelvvizsga. Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta, annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. A tárcavezető közölte azt is, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg.
Régi és komoly feszültséget próbál orvosolni a bejelentett intézkedésekkel az oktatási kormányzat – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Setényi János szerint azért most döntöttek így, mert jelentősen nő a felsőoktatási intézmények finanszírozása, folyik a modellváltás, új menedzsmentek kerülnek az élükre, ám ha ezeket a lépéseket nem követi a hallgatók számának a növekedése, stabilizálása, akkor önmagukban semmit sem érnek az előremutató változtatások. S bár egyre több a külföldi diák, főleg a vidéki egyetemek, főiskolák küzdenek létszámgondokkal, számukra jelent mindez mentőövet. Így remény van arra, hogy a hiányterületeken, így például a pedagógusképzésben is már rövid távon javul a helyzet – fogalmaz az oktatáskutató.
S nem dől össze a világ attól, hogy a jövőben már nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez – állítja Setényi, hiszen a tanulóknak érettségizniük kell valamely idegen nyelvből, egyébként pedig a felsőoktatási intézmények jelenleg nem nagyon tudják megoldani a hatékony nyelvoktatást. Az új menedzsmenteknek éppen az lesz egyik feladata, hogy kialakítsanak olyan új módszereket, amelyek révén valódi nyelvtudáshoz tudják juttatni a hallgatóikat – jelentette ki az MCC igazgatója.
(Fotó: Résztvevők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának budapesti oklevélátadó ünnepségén 2022. július 15-én.MTI/Kovács Anikó)
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Volt pár ember, akik kifejezetten támogattak kritikusságomban, fontosnak tartották a civil munkámat.
A befektetők pánikszerűen reagáltak, percek alatt zuhant az árfolyam.
Az MCC Brüsszeli központjának közleménye szerint Orbán Viktor veresége nem jelenti a populista fordulat végét: Brüsszel túl korán ünnepel, a kontinens hangulata nem változott.
Az idén 30 éves születésnapját ünneplő MCC több mint 8000 diákot képez, több mint 30 helyszínen szerte a Kárpát-medencében.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
Szuverenitás, kettős mérce és a háború árnyékában formálódó Európa képe. J.D. Vance szerint a magyar függetlenség megőrzése kulcskérdés, miközben az unió béketörekvésének hiánya egyre súlyosabb következményekkel jár, Európa politikai működése pedig súlyos válságtüneteket mutat.
Káoszba fulladt az előadás Oroszországban.
A Bizottság azt is bejelentette, hogy igyekeznek azon, hogy a Barátság kőolajvezetéket megjavítsák.
