Veszprém lesz Európa egyik legélhetőbb városa, a várnegyed megnyílik a közösség előtt

„Nincs titok, sőt, nincs semmi, amiről ne lehetne beszélni, a kérdés csak az, hogy aki beszél, felkészült és kompetens személy-e” – kezdte a veszprémi várnegyed felújításáról szóló szakmai sajtótájékoztatót csütörtökön Udvardy György érsek. A főpásztor – aki köszönetet mondott az együttműködő hozzáállásért Porga Gyula polgármesternek és Navracsics Tibor miniszternek – a beruházást mint „reális, valós és konkrét igényeket” kiszolgáló vállalásként jellemezte.

Mint mondta, a Veszprémi Főegyházmegye életében a projekt megújulást jelent, méghozzá a szó evangéliumi értelmében. „Az egyház nem zöldmezős beruházó, nem a semmiből hoz létre valami újat, hiszen az elődök hitét, kultúráját, értékeit őrzi és újítja meg. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a szakmaiságra: a főegyházmegye szakértői munkacsoportja az elmúlt hónapokban ennek megfelelően számos szakemberrel gazdagodott”, mutatott rá az érsek. 

Elzárt terek nyílnak meg mindenki előtt

A veszprémi eseményen arról is beszélt, mindez a kultúra és az ember szolgálatát is jelenti egy egységes és egyetemes szemlélet megerősítésének keretében. Mint mondta, „e szemlélet lényegileg pasztorális, ezt pedig még akkor is érvényesíteni kell, ha a felújításokkal kapcsolatosan leginkább köbméterekről, anyagokról és forrásokról beszélünk”.

Olyan terek megnyitására nyílik ugyanis lehetőség, amelyek mostanáig zártak voltak, például a várban található kertek, új kiállítóterek, amelyek ezentúl várják majd a látogatókat. 

Udvardy György szerint a beruházói magatartás az egyház célján kell, hogy alapuljon, „magas szakmai színvonalon, a jogszabályi kritériumok messzemenőkig történő betartásával, de szem előtt tartva, hogy nem csak a felújítás hat a szakrális épületekre, de azok is visszahatnak az emberre”. 

Háromszáz éve nem volt ilyen

Porga Gyula polgármester a sajtó számára rendezett szakmai eseményen Ottlik Gézát idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a világot nem csak értelmezni és rendezgetni kell, de hozzá is kell tenni mindig. Mint mondta, ez a logika Veszprémben a Séd-völgy megújításán, a belváros felújításán és a várnegyedben zajló beruházások esetében is alapvető. Utóbbi keretében ugyanis nem csak a régi épületek felújítása valósul meg, hanem új funkciókat is rendelnek egyes épületekhez, hogy a város közösségét szolgálhassák. 

A városvezető hangsúlyozta, a veszprémi várban közel 300 éve történt utoljára olyan horderejű építkezés, mint ami jelenleg zajlik. Turisztikai szempontból kiemelte, hogy vonzó attrakciókat kínálnak majd izgalmas lehetőségeket az ide érkezőknek.  

A polgármester azt ígérte, bár a hazai rangsorokban jelenleg is minden évben dobogós helyen végeznek,

Ehhez azonban többek között ilyen horderejű beruházásokra van szükség, mutatott rá Porga Gyula. 

Nagyívű beruházás Európa kulturális fővárosában

Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese rámutatott: a program keretében 18 épületet, szobrokat, sétányokat és kerteket újítanak fel, a megújuló épített örökség alapterülete eléri a 35 000 négyzetmétert. Mindennek finanszírozására kizárólag hazai forrást vesznek igénybe: a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében 39 milliárd forint kormányzati támogatás teszi mindezt lehetővé. 

Az igazgatóhelyettes kitért arra is, több mint 40 kutatói, régészeti szerződést kötöttek a várban lévő védendő értékek alapos és részletes feltárására azok megőrzése érdekében. 

A beruházás két ütemben valósul meg: az első a 2023-as események kiszolgálását teszi lehetővé és már javában zajlik.

Az évad végeztével vonulnak fel ismét a kivitelezők, a projekt teljes befejezésére pedig 2025-ben kerül sor. 

Mivel a várnegyed közúton a belváros felől csak egyetlen útvonalon közelíthető meg, ám a várban lévő egyéb épületek (például az MTA-székház és az ügyészség épülete) folyamatos, funkció szerinti működését biztosítani kell, több teherlift épült a várhegy keleti oldalán: a sitt elszállítása, az építőanyagok biztosítása és részben a munkások szállítása is ezeken keresztül történik. Az első fázis helyzetével kapcsolatban Pém Attila hangsúlyozta; már restaurálják a templomok padjait, de számos épületben a terepen dolgoznak már a restaurátorok. 

Amatőr munka az 1974-es átfestés

A fórumon Vörös Tamás főépítész elismerte, kihívást jelent, hogy egy ekkora információs közeget kiegyensúlyozottan tudjanak kezelni, ugyanis számos folyamat egymásra hat, a friss kutatási eredmények menet közben is alakítják a koncepciót. Hangsúlyozta, az érseki palota belső festését a friss feltárásoknak köszönhetően sikerülhet visszaállítani az eredeti formába. 

A sajtóban is témává váló Szent Mihály székesegyház felújításával kapcsolatosan kiemelte, a szakembereket nagy kihívás elé állítja a feladat. Mint bemutatta, a templom eredeti barokk formája az 1907 és 1910 közötti felújítás során került elbontásra, ekkor kapta neoromán stílusjegyeit. A legutóbbi, 1974-es felújítást nem igazán dokumentálták, ám ma a falakon nem az eredeti festés látható: a ’74-es átfestés alatt ugyanakkor felfedezték az eredeti falfestés nyomait. Az ötven évvel ezelőtti beavatkozás érintette a figurális festést is, a restaurátorok szakvéleménye alapján helyenként amatőr, de az eredetitől mindenképpen eltérő az 1974-es munka.

A székesegyház üvegablakaival kapcsolatban megjegyezte, az erdeti, Walter Gida által készített ablakok teljes értékűek, az épület koncepciójához illeszkedők voltak, mára azonban nincsen egyenminőség az épületben e téren sem. Ezeket az ablakokat az évek során újabb üvegréteggel fedték, aminek hatására vasszerkezetük korrodálódott, valamint az üveg is megrogyott, így megmentésük érdekében átmenetileg mindenképpen ki kell emelni őket a helyükről.

Vörös Tamás hangsúlyozta: ami értéket képvisel és restaurálható, azt restaurálják, a falak pedig jelenleg védőréteget kapnak, amely később eltávolítható. A belső tér világítása és hangosítása a mai kor elvárásainak megfelelően kerül kialakításra. 

Szakrális térhez méltó

A főépítész beszámolt arról is, a Szent György kápolnát is szakrális térhez méltóan adják a közösség használatába, eközben látogathatóvá teszik minden érdeklődő számára.

A várvilágítást is újragondolják, a szépség, a takarékosság és fenntarthatóság jegyében. A programozható világítás nem általános fényt ad az épületekre, hanem látványos módon azok egyes elemeit emeli majd ki annak érdekében, hogy a vár napnyugtát követően is kifejezetten szép összképet mutasson. 

Fotó: Mandiner, Kováts Gábor